Pub Date : 2023-11-21DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.3.285
K. Szili
A dolgozat az el- igekötős igék teljes állományára támaszkodva vizsgálja a metaforizáció szerepét a jelentésalkotásban kognitív keretben, a forráshely – ösvény – célhely (source path goal) sémát középpontba állítva. Alapkoncepciója értelmében a konkrét irányváltoztatást kifejező funkciók különféle képi sémák hordozói, a metaforikus jelentéscsoportok pedig a képi sémákat forrástartományként kiaknázó fogalmi metaforák nyelvi reprezentációi. Ez a megközelítés egyfelől megvilágította a konkrét és absztrakt jelentések szerves kapcsolatát, másfelől egyértelműsítette, hogy az el- igekötős igék a rossz fogalmához rendelhető eseményszerűségek, állapotok széles körének megjelenítői. Így: a megszűnés, fizikai megsemmisülés távolodás; az izolált állapot távolodás; a félelem, a félelem keletkezése távolodás; az öntudatlanság távolodás; a hiba/ a rossz az egyenes iránytól való távolodás; a rossz, a hiányos állapot elérése távolodás stb.
{"title":"A metaforizációs folyamatok szerepe az el- igekötős igék jelentésének létrehozásában","authors":"K. Szili","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.3.285","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.3.285","url":null,"abstract":"A dolgozat az el- igekötős igék teljes állományára támaszkodva vizsgálja a metaforizáció szerepét a jelentésalkotásban kognitív keretben, a forráshely – ösvény – célhely (source path goal) sémát középpontba állítva. Alapkoncepciója értelmében a konkrét irányváltoztatást kifejező funkciók különféle képi sémák hordozói, a metaforikus jelentéscsoportok pedig a képi sémákat forrástartományként kiaknázó fogalmi metaforák nyelvi reprezentációi. Ez a megközelítés egyfelől megvilágította a konkrét és absztrakt jelentések szerves kapcsolatát, másfelől egyértelműsítette, hogy az el- igekötős igék a rossz fogalmához rendelhető eseményszerűségek, állapotok széles körének megjelenítői. Így: a megszűnés, fizikai megsemmisülés távolodás; az izolált állapot távolodás; a félelem, a félelem keletkezése távolodás; az öntudatlanság távolodás; a hiba/ a rossz az egyenes iránytól való távolodás; a rossz, a hiányos állapot elérése távolodás stb.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"17 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139252336","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-21DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.3.335
Miklós Blankó
A rádiós nyelvművelés a magyar kultúra része, a nyelvünkről való gondolkodás formálója. Az elmúlt száz évben sokféle irányzat, szemléletmód meghatározta. Létértelmét viszont a nagyszámú hallgató adja, akik közül sokan hallgatói levelet is írnak a szerkesztőségbe. Érdemesnek találtam egy metszeten vizsgálatot végezni, amelyből a hallgatói levélírók profilját, kérdéseik-hozzászólásaik tipizálását, valamint nyelvi attitűdvonásaik feltérképezését készítem el. Célom, hogy kirajzolódjon a rádiós nyelvművelés iránt érdeklődők szociológiai profilja, valamint az anyanyelvükhöz fűződő attitűdjük.
{"title":"Levélírói profil- és attitűdvizsgálat az Édes anyanyelvünk című rádióműsor hallgatói leveleiben","authors":"Miklós Blankó","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.3.335","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.3.335","url":null,"abstract":"A rádiós nyelvművelés a magyar kultúra része, a nyelvünkről való gondolkodás formálója. Az elmúlt száz évben sokféle irányzat, szemléletmód meghatározta. Létértelmét viszont a nagyszámú hallgató adja, akik közül sokan hallgatói levelet is írnak a szerkesztőségbe. Érdemesnek találtam egy metszeten vizsgálatot végezni, amelyből a hallgatói levélírók profilját, kérdéseik-hozzászólásaik tipizálását, valamint nyelvi attitűdvonásaik feltérképezését készítem el. Célom, hogy kirajzolódjon a rádiós nyelvművelés iránt érdeklődők szociológiai profilja, valamint az anyanyelvükhöz fűződő attitűdjük.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"135 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139252272","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-21DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.3.306
László Horváth
A tanulmány azt a jelenséget vizsgálja, hogy a lehet modális főmondat utáni hogy kötőszós alanyi mellékmondatból a kötőszó elmaradhat, és ez kétféleképpen mehet végbe: egyrészt a tagmondathatár megőrződésével, voltaképpen csak stílusbeli variánst eredményezve; másrészt úgy, hogy a tagmondathatár megszűnik, a lehet belesüllyed egykori mellékmondatába, és módosítószóvá válik. A szerző (a 2010-es években megjelent szakirodalom megállapításaira, felvetéseire is reflektálva) szóbeli és írásbeli szövegekből összegyűjtött adatokkal szemlélteti a kétféle típus tulajdonságait, megkülönböztetésük fontosságát és nehézségeit. Szintén a szakirodalomhoz kapcsolódva szól a tagmondattörlő típus eredetéről, terjedési irányáról, használatának generációk szerinti különbségéről is.
{"title":"A hogy nélküli lehet használatáról","authors":"László Horváth","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.3.306","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.3.306","url":null,"abstract":"A tanulmány azt a jelenséget vizsgálja, hogy a lehet modális főmondat utáni hogy kötőszós alanyi mellékmondatból a kötőszó elmaradhat, és ez kétféleképpen mehet végbe: egyrészt a tagmondathatár megőrződésével, voltaképpen csak stílusbeli variánst eredményezve; másrészt úgy, hogy a tagmondathatár megszűnik, a lehet belesüllyed egykori mellékmondatába, és módosítószóvá válik. A szerző (a 2010-es években megjelent szakirodalom megállapításaira, felvetéseire is reflektálva) szóbeli és írásbeli szövegekből összegyűjtött adatokkal szemlélteti a kétféle típus tulajdonságait, megkülönböztetésük fontosságát és nehézségeit. Szintén a szakirodalomhoz kapcsolódva szól a tagmondattörlő típus eredetéről, terjedési irányáról, használatának generációk szerinti különbségéről is.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"84 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139253238","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-21DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.3.331
Tamás Tölgyesi
A mai napig vitatott kérdés, hogy a magyar cafrang, csáprág a török çaprak ʼnyeregtakaróʼ szóból ered vagy éppen fordítva. Írásomban szeretném bemutatni, hogy a cseh čabraka, szlk. čabraka, čabrak, le. czaprag nagy valószínűséggel a m. csáprág-on keresztül a török çaprak-ból lett kölcsönözve. A ném. Schabracke, cseh šabrak, šabraka, szlk. šabrak, šabraka, le. szabrak, szabraka és a szln. šabraka alakok pedig a m. sabrák-on keresztül a török şaprak ʼua.ʼ átvételei. A nyeregtakaró évszázadokon keresztül nemezből készült. A török čap- ige jelentése egyebek mellett ʼüt, verʼ. Ez a nemezelés régi technikájára utal. A nedves gyapjút ugyanis összeütögetve tömörítették nemezlappá.
{"title":"Cafrang és csáprág","authors":"Tamás Tölgyesi","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.3.331","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.3.331","url":null,"abstract":"A mai napig vitatott kérdés, hogy a magyar cafrang, csáprág a török çaprak ʼnyeregtakaróʼ szóból ered vagy éppen fordítva. Írásomban szeretném bemutatni, hogy a cseh čabraka, szlk. čabraka, čabrak, le. czaprag nagy valószínűséggel a m. csáprág-on keresztül a török çaprak-ból lett kölcsönözve. A ném. Schabracke, cseh šabrak, šabraka, szlk. šabrak, šabraka, le. szabrak, szabraka és a szln. šabraka alakok pedig a m. sabrák-on keresztül a török şaprak ʼua.ʼ átvételei. A nyeregtakaró évszázadokon keresztül nemezből készült. A török čap- ige jelentése egyebek mellett ʼüt, verʼ. Ez a nemezelés régi technikájára utal. A nedves gyapjút ugyanis összeütögetve tömörítették nemezlappá.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"41 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139251136","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.2.225
Jenő Kiss
A szerző egy terjedőben levő változást vizsgál szinkrón adatok alapján: az azonos jelentésű -hat/-het képzős igék és a szintagma formában jelentkező változat (tud + infinitívusz) mennyiben jelzik a változás irányát. A felmérés a szintagmás változatok térnyerését mutatja
{"title":"-hat/-het képzős igék és a tud + főnévi igeneves szintagmák versengése","authors":"Jenő Kiss","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.2.225","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.2.225","url":null,"abstract":"A szerző egy terjedőben levő változást vizsgál szinkrón adatok alapján: az azonos jelentésű -hat/-het képzős igék és a szintagma formában jelentkező változat (tud + infinitívusz) mennyiben jelzik a változás irányát. A felmérés a szintagmás változatok térnyerését mutatja","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47374925","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.2.246
Judit Navracsics, Andrea Parapatics
{"title":"Megalakult a Magyar Nyelvtudományi Társaság veszprémi csoportja","authors":"Judit Navracsics, Andrea Parapatics","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.2.246","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.2.246","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44803305","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-07-25DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.2.153
Klára Korompay
A jelen tanulmány célja egy olyan kérdéskör vizsgálata, amelyhez a magyar nyelv 11–13. századi emlékei első látásra kevés fogódzót kínálnak, de amelynek megközelítéséhez különféle tudományterületek átfogó munkái és részlettanulmányai kiindulópontul szolgálhatnak. Az első felmerülő kérdés a magyar írásbeliség kezdeteivel kapcsolatos. Fontos számolni azzal, hogy már a latin ábécé átvétele előtt, a 10. századtól létezett egy steppei eredetű magyar írásrendszer, az ún. székely írás, melyet erdélyi templomok feliratai őriztek meg. A középkori nyelvhasználat központi kérdése a magyar nyelvű szóbeliség és a latin nyelvű írásbeliség kettőssége és elválaszthatatlan kapcsolata. Ez sajátos módon jelentkezik az oklevélírás területén, ahol a magyar helynevek beillesztése a latin oklevelekbe számos egyedi megoldás kidolgozását tette szükségessé. Az első magyar nyelvű szövegek (Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) kapcsán a kulcskérdés az, hogy a latin forráshoz képest ezek nem fordítások, hanem adaptációk, melyek hátterében az élőszóban való tolmácsolás hosszú gyakorlata áll. Az Ómagyar Mária-siralom hatása a szóbeliség szintjén évszázadokon át fennmaradt az archaikus népi imádságok műfajában.
{"title":"Szóbeliség és írásbeliség viszonya a korai ómagyar korban","authors":"Klára Korompay","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.2.153","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.2.153","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány célja egy olyan kérdéskör vizsgálata, amelyhez a magyar nyelv 11–13. századi emlékei első látásra kevés fogódzót kínálnak, de amelynek megközelítéséhez különféle tudományterületek átfogó munkái és részlettanulmányai kiindulópontul szolgálhatnak. Az első felmerülő kérdés a magyar írásbeliség kezdeteivel kapcsolatos. Fontos számolni azzal, hogy már a latin ábécé átvétele előtt, a 10. századtól létezett egy steppei eredetű magyar írásrendszer, az ún. székely írás, melyet erdélyi templomok feliratai őriztek meg. A középkori nyelvhasználat központi kérdése a magyar nyelvű szóbeliség és a latin nyelvű írásbeliség kettőssége és elválaszthatatlan kapcsolata. Ez sajátos módon jelentkezik az oklevélírás területén, ahol a magyar helynevek beillesztése a latin oklevelekbe számos egyedi megoldás kidolgozását tette szükségessé. Az első magyar nyelvű szövegek (Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) kapcsán a kulcskérdés az, hogy a latin forráshoz képest ezek nem fordítások, hanem adaptációk, melyek hátterében az élőszóban való tolmácsolás hosszú gyakorlata áll. Az Ómagyar Mária-siralom hatása a szóbeliség szintjén évszázadokon át fennmaradt az archaikus népi imádságok műfajában.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-07-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41455627","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：