Jelen tanulmány témája a kínai íjászat, célom a kínai íjászati technika bemutatása és értelmezése. Alapját a Ming-dinasztia kori íjászmester, Gao Ying íjászati útmutatója, ennek fordítása és elemzése képezi. Először röviden áttekintem a kínai íjászat történetét, majd megvizsgálom a mű keletkezésének körülményeit. A tanulmányban az útmutató első fejezetét vizsgálom részletesen, amely az íjászati technika alapjairól ad átfogó leírást. A felvázolt technikát értelmezem, elemzem, és helyenként összevetem a modern sportíjászattal is. Végül röviden ismertetem Gao Ying munkájának további részeit is. A tanulmány elején megállapítottam, hogy ellentétben Európával és az európai nagyhatalmak által uralt területekkel, a korabeli Kínában még mindig nagy szerep jutott az íjnak és a nyílnak a csatatéren. A könyv keletkezési körülményeit megvizsgálva az is látható, hogy az válaszként született a mandzsu fenyegetésre. Az útmutatóban leírt technika vizsgálata során arra jutottam, hogy az ma is relevánsnak mondható, az anatómiailag legtökéletesebbnek bizonyuló módszerrel sok párhuzamot mutat. Végül megállapítottam, hogy az írásnak Kínán belül valószínűleg nem volt nagy hatása, aminek köszönhetően az író neve ma jóformán ismeretlen az országban.
{"title":"kínai íjászat története. Egy Ming-kori íjászati útmutató","authors":"János Litkei","doi":"10.38144/tkt.2021.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.5","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány témája a kínai íjászat, célom a kínai íjászati technika bemutatása és értelmezése. Alapját a Ming-dinasztia kori íjászmester, Gao Ying íjászati útmutatója, ennek fordítása és elemzése képezi. Először röviden áttekintem a kínai íjászat történetét, majd megvizsgálom a mű keletkezésének körülményeit. A tanulmányban az útmutató első fejezetét vizsgálom részletesen, amely az íjászati technika alapjairól ad átfogó leírást. A felvázolt technikát értelmezem, elemzem, és helyenként összevetem a modern sportíjászattal is. Végül röviden ismertetem Gao Ying munkájának további részeit is. A tanulmány elején megállapítottam, hogy ellentétben Európával és az európai nagyhatalmak által uralt területekkel, a korabeli Kínában még mindig nagy szerep jutott az íjnak és a nyílnak a csatatéren. A könyv keletkezési körülményeit megvizsgálva az is látható, hogy az válaszként született a mandzsu fenyegetésre. Az útmutatóban leírt technika vizsgálata során arra jutottam, hogy az ma is relevánsnak mondható, az anatómiailag legtökéletesebbnek bizonyuló módszerrel sok párhuzamot mutat. Végül megállapítottam, hogy az írásnak Kínán belül valószínűleg nem volt nagy hatása, aminek köszönhetően az író neve ma jóformán ismeretlen az országban.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129730808","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A fiatal Meiji-állam felismerte a nyugati technológia átvételének hajszájában, hogy annak teljes megértéséhez a mögötte álló tudományokat és tudományos szemléletet is át kell vennie – ennek megfelelően már a restauráció után elindult a modern japán felsőoktatás létrehozásának folyamata, amelynek első eredménye a Tokiói Császári Egyetem lett. A tudományos és egyetemi világ meghonosodásával párhuzamosan az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia eszméit is átvették ugyan, de nem kellett sokat várni arra, hogy konfliktus robbanjon ki a nemzet ideológiai alapjait építő Meiji-kormány és az egyetem eredményeiket publikáló kutatói között – cikkemben két ilyen esetet vizsgálok meg, az 1893-as Kume- és az 1905-ös Tomizu-ügyet. Bár mindkét ügy az érintett professzor elbocsájtásával járt, komoly különbségek figyelhetők meg köztük: míg a történész Kume Kunitake esetében a kormányzat minden ellenállás nélkül keresztülvitte akaratát és megbüntette a tudóst, Tomizu Hirondo ügyéből az egész japán császári egyetemi világot megrázó botrány lett, amelynek végén éppen a kormánynak kellett visszavonulót fújnia.
{"title":"Tanárok vagy kormánytisztviselők? Egyetemi autonómia, kutatói szabadság a Meiji Japánban","authors":"Balázs Szabó","doi":"10.38144/tkt.2021.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.1","url":null,"abstract":"A fiatal Meiji-állam felismerte a nyugati technológia átvételének hajszájában, hogy annak teljes megértéséhez a mögötte álló tudományokat és tudományos szemléletet is át kell vennie – ennek megfelelően már a restauráció után elindult a modern japán felsőoktatás létrehozásának folyamata, amelynek első eredménye a Tokiói Császári Egyetem lett. A tudományos és egyetemi világ meghonosodásával párhuzamosan az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia eszméit is átvették ugyan, de nem kellett sokat várni arra, hogy konfliktus robbanjon ki a nemzet ideológiai alapjait építő Meiji-kormány és az egyetem eredményeiket publikáló kutatói között – cikkemben két ilyen esetet vizsgálok meg, az 1893-as Kume- és az 1905-ös Tomizu-ügyet. Bár mindkét ügy az érintett professzor elbocsájtásával járt, komoly különbségek figyelhetők meg köztük: míg a történész Kume Kunitake esetében a kormányzat minden ellenállás nélkül keresztülvitte akaratát és megbüntette a tudóst, Tomizu Hirondo ügyéből az egész japán császári egyetemi világot megrázó botrány lett, amelynek végén éppen a kormánynak kellett visszavonulót fújnia.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"40 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127937273","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Korean religion and folklore are abundant in legends and beliefs about the serpent. Cheju island is a particularly precious source of information about snake-worship, not only because its relative isolation from the mainland enabled it to preserve certain beliefs longer than the peninsula, but also because its distinctive, indigenous culture gave rise to a peculiar belief-system by adopting elements from the outside world. We also have more information on the snake-lore in Cheju due to the accounts of Confucian officers delegated to the island and, more importantly, the body of specific shamanic narratives, the ponp’uris. Ponp’uris – origin stories of the worship of certain deities or shrines, recited during shamanic rites (kut) – are invaluable sources for research. Not only do they reflect historical and religious events, but also the endeavour of Cheju people to interpret and come to terms with these tendencies. Through ponp’uris and rituals associated with them people could respond to these situations, and even if only symbolically, restore order: they could release suppressed resentment and pain, and overcome Confucianist oppression by expressing their cultural identity, or adopt elements of other beliefs in order to survive.
{"title":"Kígyókultusz Cheju szigetén a ponp’uri-k tükrében","authors":"Erika Vörös","doi":"10.38144/tkt.2021.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.7","url":null,"abstract":"Korean religion and folklore are abundant in legends and beliefs about the serpent. Cheju island is a particularly precious source of information about snake-worship, not only because its relative isolation from the mainland enabled it to preserve certain beliefs longer than the peninsula, but also because its distinctive, indigenous culture gave rise to a peculiar belief-system by adopting elements from the outside world. We also have more information on the snake-lore in Cheju due to the accounts of Confucian officers delegated to the island and, more importantly, the body of specific shamanic narratives, the ponp’uris. Ponp’uris – origin stories of the worship of certain deities or shrines, recited during shamanic rites (kut) – are invaluable sources for research. Not only do they reflect historical and religious events, but also the endeavour of Cheju people to interpret and come to terms with these tendencies. Through ponp’uris and rituals associated with them people could respond to these situations, and even if only symbolically, restore order: they could release suppressed resentment and pain, and overcome Confucianist oppression by expressing their cultural identity, or adopt elements of other beliefs in order to survive.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131296198","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Recenzió a Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy című kötetről.
Recenzió奥匈帝国的日本主义című kötetről。
{"title":"Új fejezet(ek) a japonizmuskutatásban","authors":"Petra Doma","doi":"10.38144/tkt.2021.2.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.14","url":null,"abstract":"Recenzió a Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy című kötetről.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115258075","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a Han Feizi című munka Jielao és Yulao című fejezeteit mutatja be, elemzést nyújtva a műben megjelenő önműveléssel kapcsolatos elképzelésekről. Az elemzés elsősorban az említett fejezetek fordításaira épít, mindemellett kitekintő összehasonlítást ad a korszak egyéb önműveléssel foglalkozó szövegei közül néhánnyal. A tanulmány választ keres azon kérdésekre, hogy Han Feizi miben látta az önművelés folyamatát, valamint ezen elképzelések és az elemzett két fejezet hogyan kapcsolódnak a Hadakozó fejedelemségek korszakának szellemi irányzataihoz.
{"title":"„Az erényekkel való kitöltődés” Han Feizi elképzelései az önművelésről","authors":"Zsolt Jónás","doi":"10.38144/tkt.2021.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.4","url":null,"abstract":"A tanulmány a Han Feizi című munka Jielao és Yulao című fejezeteit mutatja be, elemzést nyújtva a műben megjelenő önműveléssel kapcsolatos elképzelésekről. Az elemzés elsősorban az említett fejezetek fordításaira épít, mindemellett kitekintő összehasonlítást ad a korszak egyéb önműveléssel foglalkozó szövegei közül néhánnyal. A tanulmány választ keres azon kérdésekre, hogy Han Feizi miben látta az önművelés folyamatát, valamint ezen elképzelések és az elemzett két fejezet hogyan kapcsolódnak a Hadakozó fejedelemségek korszakának szellemi irányzataihoz.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"256 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123006632","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen vizsgálat az ELTE Kínai Tanszékén alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatóinak motivációját elemzi. Felméri a nyelvtanulók tanulói szintű és tanulásiszituáció-szintű motivációját, valamint a tanulói szükséglet fő jellemzőit. Összeveti továbbá az eltérő kínai nyelvi szinten álló tanulók tanulási motivációinak a különbségét, és arra keresi a választ, hogyan lehet a tanulókat motiválni, hogyan lehet a diákok motivációját fenntartani, így biztosítva, hogy Magyarországon, nem anyanyelvi környezetben a kínainyelv-tanítás fejlődhessen.
{"title":"Eötvös Loránd Tudományegyetem Kínai Tanszékének hallgatói körében végzett motivációkutatás","authors":"Qiuyue Ye","doi":"10.38144/tkt.2021.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.2.6","url":null,"abstract":"Jelen vizsgálat az ELTE Kínai Tanszékén alapképzésben és mesterképzésben részt vevő hallgatóinak motivációját elemzi. Felméri a nyelvtanulók tanulói szintű és tanulásiszituáció-szintű motivációját, valamint a tanulói szükséglet fő jellemzőit. Összeveti továbbá az eltérő kínai nyelvi szinten álló tanulók tanulási motivációinak a különbségét, és arra keresi a választ, hogyan lehet a tanulókat motiválni, hogyan lehet a diákok motivációját fenntartani, így biztosítva, hogy Magyarországon, nem anyanyelvi környezetben a kínainyelv-tanítás fejlődhessen.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127479453","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}