A karate az egyik legnépszerűbb harcművészet a világon, ám ennek ellenére nincs évszázadokra visszatekintő, részletesen dokumentált történelmi múltja. Az addig főleg titokban gyakorolt okinawai karate publikus oktatását a XX. század első felében kezdték meg a kor elismert mesterei, ennek megfelelően pedig az első írott források, szakirodalmi munkák megjelenése szintén erre az időszakra tehető. Ennek egyik legkorábbi forrásdokumentuma Itosu Ankō levele, amelyet az Okinawa Prefektúrai Tanulmányi Hivatal részére nyújtott be, a karate iskolai tantárggyá tételének céljából. Ez az egyik, ha nem a legelső fennmaradt dokumentum a karate történetéről, céljáról és edzésmódszertanáról. Jelen tanulmány ennek a levélnek a magyar filológiai fordítását és elemzését tűzte ki célul, vizsgálva a klasszikus irodalomnak a szerzőre gyakorolt hatását, valamint a szövegben leírtak kontextusba helyezését történelmi, filozófiai, sportpedagógiai, egészségtani és pszichológiai vonatkozásban.
{"title":"A karate megismerésének tíz cikkelye","authors":"Gábor Richárd Gottner","doi":"10.38144/tkt.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.6","url":null,"abstract":"A karate az egyik legnépszerűbb harcművészet a világon, ám ennek ellenére nincs évszázadokra visszatekintő, részletesen dokumentált történelmi múltja. Az addig főleg titokban gyakorolt okinawai karate publikus oktatását a XX. század első felében kezdték meg a kor elismert mesterei, ennek megfelelően pedig az első írott források, szakirodalmi munkák megjelenése szintén erre az időszakra tehető. Ennek egyik legkorábbi forrásdokumentuma Itosu Ankō levele, amelyet az Okinawa Prefektúrai Tanulmányi Hivatal részére nyújtott be, a karate iskolai tantárggyá tételének céljából. Ez az egyik, ha nem a legelső fennmaradt dokumentum a karate történetéről, céljáról és edzésmódszertanáról. Jelen tanulmány ennek a levélnek a magyar filológiai fordítását és elemzését tűzte ki célul, vizsgálva a klasszikus irodalomnak a szerzőre gyakorolt hatását, valamint a szövegben leírtak kontextusba helyezését történelmi, filozófiai, sportpedagógiai, egészségtani és pszichológiai vonatkozásban.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125095908","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetőjének, Xi Jinpingnek a beszédeiben feltárja a metaforák jellemzőit és retorikai szerepét. Ennek eszköze két olyan szövegkorpusz vizsgálata, amelyek a 2013 és 2021 közötti időszakból Xi elnök kilenc-kilenc felszólalását tartalmazzák. A tanulmány bemutatja, hogy a KKP vezetője előszeretettel alkalmaz metaforákat, számos esetben él azok szövegszervező funkciójával. Xi elnök metaforáinak egy része univerzális, amelyeknek alapja lehet az emberiség kollektív történelme (háború, rabság); a közös tudás; a speciális szaknyelv; az emberi tapasztalás (születés, tanulás, utazás, a test működése, sport); a társadalomban élés (szomszédság, család); a természeti jelenségek. Vannak azonban kultúraspecifikus metaforák is, amelyek merítenek a kínai történetekből, legendákból, a kínaiak mindennapi életéből. Sőt, a KKP kommunikációjában jelentős politikai szlogenek is gyakran épülnek metaforákra. A kínaiak gondolkodásában meglévő metaforikusság legkézzelfoghatóbb jele pedig az idiomatikus kifejezésekben rejlik.
{"title":"Xi Jinping metaforái","authors":"Szandra Ésik","doi":"10.38144/tkt.2022.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.4","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetőjének, Xi Jinpingnek a beszédeiben feltárja a metaforák jellemzőit és retorikai szerepét. Ennek eszköze két olyan szövegkorpusz vizsgálata, amelyek a 2013 és 2021 közötti időszakból Xi elnök kilenc-kilenc felszólalását tartalmazzák. A tanulmány bemutatja, hogy a KKP vezetője előszeretettel alkalmaz metaforákat, számos esetben él azok szövegszervező funkciójával. Xi elnök metaforáinak egy része univerzális, amelyeknek alapja lehet az emberiség kollektív történelme (háború, rabság); a közös tudás; a speciális szaknyelv; az emberi tapasztalás (születés, tanulás, utazás, a test működése, sport); a társadalomban élés (szomszédság, család); a természeti jelenségek. Vannak azonban kultúraspecifikus metaforák is, amelyek merítenek a kínai történetekből, legendákból, a kínaiak mindennapi életéből. Sőt, a KKP kommunikációjában jelentős politikai szlogenek is gyakran épülnek metaforákra. A kínaiak gondolkodásában meglévő metaforikusság legkézzelfoghatóbb jele pedig az idiomatikus kifejezésekben rejlik.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131984645","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az ELTE BTK Távol-keleti Intézetben 2022-ben tartott fontos rendezvények és elért eredmények krónikája.
{"title":"Krónika","authors":"A. Szerkesztőség","doi":"10.38144/tkt.2022.2.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.11","url":null,"abstract":"Az ELTE BTK Távol-keleti Intézetben 2022-ben tartott fontos rendezvények és elért eredmények krónikája.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124646298","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2021 augusztusában lépett életbe a három gyermek politika (san hai zhengce 三孩政策) Kínában, ezzel véget ért a korábbi, korlátozó jellegű népességpolitika. A kínai társadalom elöregedésének egyik oka az alacsony gyermekvállalási hajlandóság, ezért az új politika a gyermekvállalás ösztönzése révén próbálja elérni a kitűzött demográfiai céljait. Kutatásom első részében bemutatom, hogy a központi kormány az elmúlt években milyen családbarát és családvédelmi intézkedéseket vezetett be. A második részben betekintést nyújtok a központi intézkedéseket kiegészítő helyi szintű gyermekvállalást ösztönző kezdeményezésekbe. Az elemzés végén a három gyermek politika jövőjét vázolom fel. A politika valószínűleg nem fordítja vissza a termékenységcsökkenést és az elöregedést, ütemét azonban lassíthatja, és segíthet időt nyerni Kínának szociális ellátórendszerei folyamatos kiépítéséhez.
{"title":"A kínai háromgyermek-politika a gyakorlatban","authors":"Petra Kakuk","doi":"10.38144/tkt.2022.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.5","url":null,"abstract":"2021 augusztusában lépett életbe a három gyermek politika (san hai zhengce 三孩政策) Kínában, ezzel véget ért a korábbi, korlátozó jellegű népességpolitika. A kínai társadalom elöregedésének egyik oka az alacsony gyermekvállalási hajlandóság, ezért az új politika a gyermekvállalás ösztönzése révén próbálja elérni a kitűzött demográfiai céljait. Kutatásom első részében bemutatom, hogy a központi kormány az elmúlt években milyen családbarát és családvédelmi intézkedéseket vezetett be. A második részben betekintést nyújtok a központi intézkedéseket kiegészítő helyi szintű gyermekvállalást ösztönző kezdeményezésekbe. Az elemzés végén a három gyermek politika jövőjét vázolom fel. A politika valószínűleg nem fordítja vissza a termékenységcsökkenést és az elöregedést, ütemét azonban lassíthatja, és segíthet időt nyerni Kínának szociális ellátórendszerei folyamatos kiépítéséhez.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132869047","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ésik Szandra könyvismertető írása Ye Qiuyue Hanyu Xiongyaliyu Yinxi Duibi he Hanyu Yuyin Jiaoxue 汉语匈牙利语音系对比和汉语语音教学 [A kínai és a magyar hangrendszer összehasonlító elemzése és a kiejtés tanítása] című munkájáról.
Ésik Szandra könyvismertető írása Ye Qiuyue Hanyu Xiongyaliyu Yinxi Duibi he Hanyu Yuyin Jiaoxue 汉语匈牙利语音系对比和汉语语音教学 [A kínai és a magyar hangrendszer összehasonlító elemzése és a kiejtés tanítása] című munkájáról.
{"title":"A kínainyelv-tanítás kutatásának eredményei Magyarországon","authors":"Szandra Ésik","doi":"10.38144/tkt.2022.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.10","url":null,"abstract":"Ésik Szandra könyvismertető írása Ye Qiuyue Hanyu Xiongyaliyu Yinxi Duibi he Hanyu Yuyin Jiaoxue 汉语匈牙利语音系对比和汉语语音教学 [A kínai és a magyar hangrendszer összehasonlító elemzése és a kiejtés tanítása] című munkájáról.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125839457","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Birtalan Ágnes emlékezése Kara Györgyre, a Kelet-kutatás nemzetközileg elismert egyéniségére. Az emlékezést Kara György műveinek válogatott bibliográfiája követi.
{"title":"Kara György (1935–2022)","authors":"Ágnes Birtalan","doi":"10.38144/tkt.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.1","url":null,"abstract":"Birtalan Ágnes emlékezése Kara Györgyre, a Kelet-kutatás nemzetközileg elismert egyéniségére. Az emlékezést Kara György műveinek válogatott bibliográfiája követi.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"162 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123264277","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az írás kétségtelenül az emberiség egyik legfontosabb „találmánya”. A mai modern társadalmak egyszerűen elképzelhetetlenek lennének az írás (és olvasás) nélkül. Azt viszont talán még nehezebb elképzelni, mekkora hatalommal bírtak az ókori kultúrákban azok, akik birtokában voltak az írás és olvasás képességének. A történelem során jelenlegi ismereteink szerint négy helyen alakult ki önállóan az írás: Mezopotámiában az ékírás (i. e. 3400-3300 körül), Egyiptomban a hieroglif írás (i. e. 3200 táján), Kína területén a jóslócsontírás (i. e. 1200 körül) és Közép-Amerikában az olmék kultúra egy, az egyiptomi hieroglifhez hasonló írása (nagyjából i. e. 900-500 idején). A mezopotámiai és az egyiptomi írással ellentétben azonban a kínai jóslócsontírás megjelenése a Shang-korban egyértelműen nem a kínai írás kialakulásának kezdőpontja, hiszen a jóslócsontfeliratokon szereplő szövegek már egy fejlett és teljes írásrendszerről tanúskodnak. A kérdés az, hogy van-e bármiféle bizonyíték, amely egyértelműen alátámasztja azt az elméletet, hogy az írás Kínában már a Shang-dinasztia előtt létezett.
{"title":"Bizonyítható-e, hogy a kínai írás a Shang-kor előtt alakult ki?","authors":"Anna Csikó","doi":"10.38144/tkt.2022.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.2","url":null,"abstract":"Az írás kétségtelenül az emberiség egyik legfontosabb „találmánya”. A mai modern társadalmak egyszerűen elképzelhetetlenek lennének az írás (és olvasás) nélkül. Azt viszont talán még nehezebb elképzelni, mekkora hatalommal bírtak az ókori kultúrákban azok, akik birtokában voltak az írás és olvasás képességének. A történelem során jelenlegi ismereteink szerint négy helyen alakult ki önállóan az írás: Mezopotámiában az ékírás (i. e. 3400-3300 körül), Egyiptomban a hieroglif írás (i. e. 3200 táján), Kína területén a jóslócsontírás (i. e. 1200 körül) és Közép-Amerikában az olmék kultúra egy, az egyiptomi hieroglifhez hasonló írása (nagyjából i. e. 900-500 idején). A mezopotámiai és az egyiptomi írással ellentétben azonban a kínai jóslócsontírás megjelenése a Shang-korban egyértelműen nem a kínai írás kialakulásának kezdőpontja, hiszen a jóslócsontfeliratokon szereplő szövegek már egy fejlett és teljes írásrendszerről tanúskodnak. A kérdés az, hogy van-e bármiféle bizonyíték, amely egyértelműen alátámasztja azt az elméletet, hogy az írás Kínában már a Shang-dinasztia előtt létezett.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"118 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129175651","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"mongol kor ismeretlen történetei","authors":"Ákos Bertalan Apatóczky","doi":"10.38144/tkt.2022.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.2.8","url":null,"abstract":"Apatóczky Ákos Bertalan recenziója Christopher P. Atwood (szerk., ford., bev.) The Rise of the Mongols: Five Chinese Sources című munkájáról.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1710 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129425614","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Sŏ Chŏngju is no doubt one of the most significant poets of 20th century Korean literature. However, his figure is shrouded in controversies originating from his political choices in life. The first of these controversies is his being a ‘pro-Japanese collaborator’ during the Japanese colonial period. The purpose of this study is to move beyond the accusation of Sŏ Chŏngju being an collaborator to map the settings of the colonial background in which he lived and wrote, while also comparing his situation with that of the famous writer, I Kwangsu. Another goal of the study is to examine the approach to his figure and works in recent times. This is for the sake of gaining a deeper understanding of the important poet, who very often is cast away by the superficial criticism of his being a ‘collaborator’.
{"title":"On the Formation of the Public Condemnation of Epoch-making Korean Poet Sŏ Chŏngju – With a Focus on Pro-Japanese Collaboration","authors":"Janka Kovács","doi":"10.38144/tkt.2022.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.1.8","url":null,"abstract":"Sŏ Chŏngju is no doubt one of the most significant poets of 20th century Korean literature. However, his figure is shrouded in controversies originating from his political choices in life. The first of these controversies is his being a ‘pro-Japanese collaborator’ during the Japanese colonial period. The purpose of this study is to move beyond the accusation of Sŏ Chŏngju being an collaborator to map the settings of the colonial background in which he lived and wrote, while also comparing his situation with that of the famous writer, I Kwangsu. Another goal of the study is to examine the approach to his figure and works in recent times. This is for the sake of gaining a deeper understanding of the important poet, who very often is cast away by the superficial criticism of his being a ‘collaborator’.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123632791","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This paper aims to investigate the origins of ancient coins of Japan (until the 10th century CE), introduce the characteristics of their design and patterns, and examine their role in early Japanese culture and public administration, while briefly introducing the ancient Chinese coins that served as inspiration. Japan adopted numerous ancient Chinese cultural practices during the Asuka and Nara periods (538–794 CE). Especially from the second half of the 7th century to the 8th century CE, Japan introduced various social systems from the Tang dynasty in order to build a centralised government. Japanese nobles recognised the importance of metallic currency, leading to some silver and bronze coin production at the second half of the 7th century CE, including that of Mumon Ginsen and Fuhonsen coins. Scholars believe that they were modelled after ancient Chinese coins. The mintage was regarded as an essential tool for the Japanese government to display the independence and the authority of the nation, both inside and outside the country. The system of the first official imperial currency (Kōchōsen) was introduced to Japan in the early 8th century CE and inspired by the Kāiyuán Tōngbǎo cash coins of the Tang dynasty. The oldest known official Japanese imperial coinage is the Wadō Kaichin. In the second half of the 8th century CE, the national currency was reformed, and silver and gold cash coins were introduced. However, by the end of the 10th century CE, Japan subsequently suspended the mintage and circulation of coins.
{"title":"Ancient Coins of Japan","authors":"Mary Lazar","doi":"10.38144/tkt.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2022.1.4","url":null,"abstract":"This paper aims to investigate the origins of ancient coins of Japan (until the 10th century CE), introduce the characteristics of their design and patterns, and examine their role in early Japanese culture and public administration, while briefly introducing the ancient Chinese coins that served as inspiration. Japan adopted numerous ancient Chinese cultural practices during the Asuka and Nara periods (538–794 CE). Especially from the second half of the 7th century to the 8th century CE, Japan introduced various social systems from the Tang dynasty in order to build a centralised government. Japanese nobles recognised the importance of metallic currency, leading to some silver and bronze coin production at the second half of the 7th century CE, including that of Mumon Ginsen and Fuhonsen coins. Scholars believe that they were modelled after ancient Chinese coins. The mintage was regarded as an essential tool for the Japanese government to display the independence and the authority of the nation, both inside and outside the country. The system of the first official imperial currency (Kōchōsen) was introduced to Japan in the early 8th century CE and inspired by the Kāiyuán Tōngbǎo cash coins of the Tang dynasty. The oldest known official Japanese imperial coinage is the Wadō Kaichin. In the second half of the 8th century CE, the national currency was reformed, and silver and gold cash coins were introduced. However, by the end of the 10th century CE, Japan subsequently suspended the mintage and circulation of coins.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114452500","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：