Former Yan (285/337–370) was a state in Northeast China established by the Murong branch of the Xianbei, a partly nomadic people who had settled on the Chinese frontier in the 220s. The Murong gradually accommodated themselves to Chinese ways and, having defeated their rivals along the frontier by the 340s, became a major power in North China. A decade later they destroyed the states which had been strongest north of the Yellow River (Later Zhao 319–351) and their ruler assumed imperial dignity. By this time they were close to becoming the masters of North China. Schreiber explains one of the secrets of their success by arguing that the creation and the conduct of the Yan government was “a family affair”. He claimed that the Yan was a stable state, relatively free of internal turmoil and civil war. However, deteriorating family relations within the ruling elite, which did not lead to serious armed conflict but dragged on for about two decades, played a major role in the demise of their state. In the present paper I examine the causes of this deterioration and attempt to shed light on the connections between the crisis it caused and earlier attempts to forestall such a crisis.
{"title":"From Family Crisis to State Crisis","authors":"M. Balogh","doi":"10.38144/tkt.2021.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.1.9","url":null,"abstract":"Former Yan (285/337–370) was a state in Northeast China established by the Murong branch of the Xianbei, a partly nomadic people who had settled on the Chinese frontier in the 220s. The Murong gradually accommodated themselves to Chinese ways and, having defeated their rivals along the frontier by the 340s, became a major power in North China. A decade later they destroyed the states which had been strongest north of the Yellow River (Later Zhao 319–351) and their ruler assumed imperial dignity. By this time they were close to becoming the masters of North China. Schreiber explains one of the secrets of their success by arguing that the creation and the conduct of the Yan government was “a family affair”. He claimed that the Yan was a stable state, relatively free of internal turmoil and civil war. However, deteriorating family relations within the ruling elite, which did not lead to serious armed conflict but dragged on for about two decades, played a major role in the demise of their state. In the present paper I examine the causes of this deterioration and attempt to shed light on the connections between the crisis it caused and earlier attempts to forestall such a crisis.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"831 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123291563","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jelen tanulmány a nőknek a jelenkori japán társadalomban elfoglalt helye általános átalakulásának egyes aspektusait vizsgálja. Az elemzés elsősorban azokra a változásokra összpontosít, amelyek a nőknek a családban betöltött hagyományos szerepében mennek végbe, valamint arra, hogyan befolyásolja mindez a nők lehetőségeit a munkaerőpiacon. A tanulmány első fele általános áttekintést nyújt a legfőbb változásokról, amelyek hatással voltak a japán nők szerepére a család intézményében a 20. és a 21. század folyamán. A második szakaszban három esettanulmányt mutatunk be és elemzünk. Az esettanulmányok három eltérő életutat jelenítenek meg, amelyek illusztrálják a korunkban végbe menő átalakulást. Az elemzés rámutat, hogy a házasságot már nem lehet széles körben úgy értelmezni mint egyetlen társadalmilag elfogadott életutat, és hogy a mai japán társadalom sokkal inkább hajlandó elfogadni alternatív életút-választásokat. Noha a nemek közötti egyenlőség továbbra is olyan cél, melyet Japánban nehéz elérni, a közelmúlt változásai arra mutatnak rá, hogy a nemi szerepek és a foglalkoztatási módok radikális átalakulásai nem kerülhető el, a japán társadalom pedig nagyobb mértékben áll készen ezen átalakulás befogadására, mint valaha.
{"title":"What has Changed in Japan?","authors":"Melinda Papp, Yuko Umemura","doi":"10.38144/tkt.2021.1.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.1.14","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány a nőknek a jelenkori japán társadalomban elfoglalt helye általános átalakulásának egyes aspektusait vizsgálja. Az elemzés elsősorban azokra a változásokra összpontosít, amelyek a nőknek a családban betöltött hagyományos szerepében mennek végbe, valamint arra, hogyan befolyásolja mindez a nők lehetőségeit a munkaerőpiacon. A tanulmány első fele általános áttekintést nyújt a legfőbb változásokról, amelyek hatással voltak a japán nők szerepére a család intézményében a 20. és a 21. század folyamán. A második szakaszban három esettanulmányt mutatunk be és elemzünk. Az esettanulmányok három eltérő életutat jelenítenek meg, amelyek illusztrálják a korunkban végbe menő átalakulást. Az elemzés rámutat, hogy a házasságot már nem lehet széles körben úgy értelmezni mint egyetlen társadalmilag elfogadott életutat, és hogy a mai japán társadalom sokkal inkább hajlandó elfogadni alternatív életút-választásokat. Noha a nemek közötti egyenlőség továbbra is olyan cél, melyet Japánban nehéz elérni, a közelmúlt változásai arra mutatnak rá, hogy a nemi szerepek és a foglalkoztatási módok radikális átalakulásai nem kerülhető el, a japán társadalom pedig nagyobb mértékben áll készen ezen átalakulás befogadására, mint valaha.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124911124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A wedding in Tibetan society is the most important family celebration. The quality of the wedding shows the role that a family plays in the tribe, tshowa. The structure and rules may vary in different regions, but the main elements are more or less the same. Preparation and the ceremony itself can take a few days or more, and traditionally it is preceded by a consultation with an astrologer. Only if the parties are well matched according to their horoscopes are they allowed to marry. In my study, I will focus on the marriage customs of Amdo – nowadays most of Qinghai Province, and some parts of Gansu and Sichuan Provinces of China; in particular the structure and the songs and toasts that feature at each stage of the wedding. During the feast the role of certain relatives such as the maternal uncles is extremely important: their repertoire contains a large numberof songs. We can say that the whole wedding is a mapping of hierarchy and filial piety in a traditional Tibetan family.
{"title":"Wedding Customs in Amdo, Eastern Tibet","authors":"J. Béres","doi":"10.38144/tkt.2021.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.1.6","url":null,"abstract":"A wedding in Tibetan society is the most important family celebration. The quality of the wedding shows the role that a family plays in the tribe, tshowa. The structure and rules may vary in different regions, but the main elements are more or less the same. Preparation and the ceremony itself can take a few days or more, and traditionally it is preceded by a consultation with an astrologer. Only if the parties are well matched according to their horoscopes are they allowed to marry. In my study, I will focus on the marriage customs of Amdo – nowadays most of Qinghai Province, and some parts of Gansu and Sichuan Provinces of China; in particular the structure and the songs and toasts that feature at each stage of the wedding. During the feast the role of certain relatives such as the maternal uncles is extremely important: their repertoire contains a large numberof songs. We can say that the whole wedding is a mapping of hierarchy and filial piety in a traditional Tibetan family.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129153477","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt száz évben a magyar tudósok intenzív kutatásokat folytattak a kelet-ázsiai filológia területén, és ennek eredményeként jelentős eredményeket sikerült elérniük ezen a területen. Amióta a 20. század elején napvilágra került az első kitan (a magyar szakirodalomban korábban „kitaj”) írásos forrás, a magyar filológusok különös figyelmet fordítottak ezekre a felfedezésekre és a kitan nyelv és írások megfejtésére. Az első magyar nyelvű kitanológiai tanulmányt Ligeti Lajos jelentette meg 1927-ben. Ebben a cikkünkben áttekintést adunk a kitanológia közel egy évszázadnyi magyarországi történetéről, valamint a témával foglalkozó magyar kutatások közelmúltjáról és jelenéről is.
{"title":"A magyarországi kitankutatás első százada","authors":"Ákos Bertalan Apatóczky, Zsolt Szilágyi","doi":"10.38144/TKT.2020.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.7","url":null,"abstract":"Az elmúlt száz évben a magyar tudósok intenzív kutatásokat folytattak a kelet-ázsiai filológia területén, és ennek eredményeként jelentős eredményeket sikerült elérniük ezen a területen. Amióta a 20. század elején napvilágra került az első kitan (a magyar szakirodalomban korábban „kitaj”) írásos forrás, a magyar filológusok különös figyelmet fordítottak ezekre a felfedezésekre és a kitan nyelv és írások megfejtésére. Az első magyar nyelvű kitanológiai tanulmányt Ligeti Lajos jelentette meg 1927-ben. Ebben a cikkünkben áttekintést adunk a kitanológia közel egy évszázadnyi magyarországi történetéről, valamint a témával foglalkozó magyar kutatások közelmúltjáról és jelenéről is.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115105116","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Kína-kutatás szilárd alapokkal rendelkezik Magyarországon. A kínai nyelv oktatása terén elért eredmények és az elmúlt években a kínai–magyar kapcsolatok gyors fejlődésének eredményeképp a kínaiul tanulók száma Magyarországon megemelkedett, a "Kína-láz" pedig tovább terjed. A jelen tanulmány a kínainyelv-oktatás magyarországi történetét és jelenlegi helyzetét tekinti át az egyetemek kínai tanszékein és a Konfuciusz Intézetekben. Mélyrehatóan elemzi a kínai nyelvet oktató intézményeket, elsősorban a tantervkidolgozásra és az oktatásmódszertanra fókuszálva a kínai tanszékeken, feltárva a probémákat, és megoldást kínálva rájuk.
{"title":"A magyarországi kínai nyelvoktatás története és jelenlegi helyzete","authors":"Qiuyue Ye","doi":"10.38144/TKT.2020.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.6","url":null,"abstract":"A Kína-kutatás szilárd alapokkal rendelkezik Magyarországon. A kínai nyelv oktatása terén elért eredmények és az elmúlt években a kínai–magyar kapcsolatok gyors fejlődésének eredményeképp a kínaiul tanulók száma Magyarországon megemelkedett, a \"Kína-láz\" pedig tovább terjed. A jelen tanulmány a kínainyelv-oktatás magyarországi történetét és jelenlegi helyzetét tekinti át az egyetemek kínai tanszékein és a Konfuciusz Intézetekben. Mélyrehatóan elemzi a kínai nyelvet oktató intézményeket, elsősorban a tantervkidolgozásra és az oktatásmódszertanra fókuszálva a kínai tanszékeken, feltárva a probémákat, és megoldást kínálva rájuk.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121968871","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Összefoglalás az ELTE Távol-keleti Intézet éves munkájáról.
罗兰大学远东研究所年度工作总结。
{"title":"Krónika 2020/2","authors":"A. Szerkesztő","doi":"10.38144/TKT.2020.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.10","url":null,"abstract":"Összefoglalás az ELTE Távol-keleti Intézet éves munkájáról. \u0000 ","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130980836","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Robert Tuck: Idly Scribbling Rhymers: Poetry, Print, and Community in Nineteenth-Century Japan. Columbia University Press, 2018 Maszaoka Siki: 120 haiku (Czifra Adrienn ford.) Napkút Kiadó, 2020
A tanulmány az amerikai és a kínai politikai életnek az utóbbi időkben legjelentősebb eseményein elhangzott felszólalások – Donald Trump évértékelő beszédeinek (2017–2020) és Xi Jinping 19. pártkongresszus előtt elmondott beszámolójának – elemzésével ismerteti az amerikai és a kínai politikai diskurzus különbségeit. Bemutatja, hogy az egyébként teljesen eltérő retorikai hagyományokon nevelődött amerikai és kínai politikusok miként szólnak a hallgatósághoz, milyen verbális és nonverbális eszközökkel élnek, hogyan próbálják üzenetüket hatásos formában közölni. Az értekezés a következő retorikai eszközöket érinti: 1) a múlt megjelenítése; 2) a jövő megjelenítése; 3) egység; 4) humor, irónia; 5) a kapcsolatteremtés kiszélesítése; 6) metakommunikációs eszközök. A vizsgálat megállapítja, hogy a két nagyhatalom legrangosabb hazai politikai eseményén elhangzott felszólalások ugyan tartalmaznak azonos kategóriába sorolható retorikai eszközöket, ezek tartalmában, irányultságában azonban kimutathatók eltérések.
{"title":"A jelenkori amerikai–kínai politikai retorika összehasonlító elemzése az amerikai évértékelő beszédek (2017–2020) és a 19. pártkongresszus pártfőtitkári beszámolója alapján","authors":"Szandra Ésik","doi":"10.38144/TKT.2020.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.4","url":null,"abstract":"A tanulmány az amerikai és a kínai politikai életnek az utóbbi időkben legjelentősebb eseményein elhangzott felszólalások – Donald Trump évértékelő beszédeinek (2017–2020) és Xi Jinping 19. pártkongresszus előtt elmondott beszámolójának – elemzésével ismerteti az amerikai és a kínai politikai diskurzus különbségeit. Bemutatja, hogy az egyébként teljesen eltérő retorikai hagyományokon nevelődött amerikai és kínai politikusok miként szólnak a hallgatósághoz, milyen verbális és nonverbális eszközökkel élnek, hogyan próbálják üzenetüket hatásos formában közölni. Az értekezés a következő retorikai eszközöket érinti: 1) a múlt megjelenítése; 2) a jövő megjelenítése; 3) egység; 4) humor, irónia; 5) a kapcsolatteremtés kiszélesítése; 6) metakommunikációs eszközök. A vizsgálat megállapítja, hogy a két nagyhatalom legrangosabb hazai politikai eseményén elhangzott felszólalások ugyan tartalmaznak azonos kategóriába sorolható retorikai eszközöket, ezek tartalmában, irányultságában azonban kimutathatók eltérések.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127876061","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Annak ellenére, hogy a japán jūjutsu volt a Kōdōkan jūdō őse, utódjával ellentétben a jūjutsu sohasem rendelkezett egyetlen iskolával vagy terminológiával: ma is sokféle iskola létezik, mindegyik egyedi technikákkal és azok elnevezésével. Az iskolák és az alkalmazott terminológia szempontjából a jūjutsu Magyarországon legalább annyira sokszínű, mint Japánban, vagy a világ bármely más részén. A „Magyar Sport Ju-Jitsu Szövetség” annak érdekében, hogy a különböző iskolák gyakorlói számára lehetőséget biztosítson a versenyzésre, megkezdte egy sztenderd övvizsgaanyag kidolgozását, egységes japán terminológiával és annak magyar fordításával, melynek szerkesztésére felkérték a jelen tanulmány szerzőjét. Ebben a tanulmányban leírom, milyen irányelvek mentén igyekszem ennek a terminológiának az alapjait lefektetni, a magyar jūjutsuterminológia fejlődésének bemutatásával és kardinális hibáinak ismertetésével; ezután pedig javaslatokat kínálok egy a Kōdōkan jūdōéhoz hasonló, egységes terminológia kidolgozásához.
{"title":"A japán jūjutsuterminológia Magyarországon","authors":"Richárd Gábor Gottner","doi":"10.38144/TKT.2020.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.8","url":null,"abstract":"Annak ellenére, hogy a japán jūjutsu volt a Kōdōkan jūdō őse, utódjával ellentétben a jūjutsu sohasem rendelkezett egyetlen iskolával vagy terminológiával: ma is sokféle iskola létezik, mindegyik egyedi technikákkal és azok elnevezésével. Az iskolák és az alkalmazott terminológia szempontjából a jūjutsu Magyarországon legalább annyira sokszínű, mint Japánban, vagy a világ bármely más részén. A „Magyar Sport Ju-Jitsu Szövetség” annak érdekében, hogy a különböző iskolák gyakorlói számára lehetőséget biztosítson a versenyzésre, megkezdte egy sztenderd övvizsgaanyag kidolgozását, egységes japán terminológiával és annak magyar fordításával, melynek szerkesztésére felkérték a jelen tanulmány szerzőjét. Ebben a tanulmányban leírom, milyen irányelvek mentén igyekszem ennek a terminológiának az alapjait lefektetni, a magyar jūjutsuterminológia fejlődésének bemutatásával és kardinális hibáinak ismertetésével; ezután pedig javaslatokat kínálok egy a Kōdōkan jūdōéhoz hasonló, egységes terminológia kidolgozásához.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"417 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123566656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Ming-dinasztia uralmának időszakát a kínai hagyomány a harcművészetek aranykoraként tartja számon. Az elmúlt évek harcművészet-történeti kutatásai megerősítették, hogy a fegyveres fizikai erőszak jelentős mértékben volt jelen a kor társadalmának mindennapjaiban, többek között gyakori haramiatámadások, klánháborúk, helyi felkelések formájában. Ugyanakkor kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy a Ming jogrendszer hogyan viszonyult a fegyverek és a fegyveres erőszak általános jelenlétéhez a társadalomban. Jelen tanulmány célja, hogy a Da Ming lü 大明律 [A Ming-dinasztia törvénykönyve] vonatkozó törvénycikkelyeinek elemzése révén megvizsgálja a fegyveres erőszak törvényi szankcionálását és a civil fegyvertartás szabályozását a Ming-korban.
{"title":"A Ming-kori fegyverhasználat és fegyvertartás szabályozása a Da Ming lü-ben rögzített törvények alapján","authors":"Áron Somogyi","doi":"10.38144/TKT.2020.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.3","url":null,"abstract":"A Ming-dinasztia uralmának időszakát a kínai hagyomány a harcművészetek aranykoraként tartja számon. Az elmúlt évek harcművészet-történeti kutatásai megerősítették, hogy a fegyveres fizikai erőszak jelentős mértékben volt jelen a kor társadalmának mindennapjaiban, többek között gyakori haramiatámadások, klánháborúk, helyi felkelések formájában. Ugyanakkor kevés ismerettel rendelkezünk arról, hogy a Ming jogrendszer hogyan viszonyult a fegyverek és a fegyveres erőszak általános jelenlétéhez a társadalomban. Jelen tanulmány célja, hogy a Da Ming lü 大明律 [A Ming-dinasztia törvénykönyve] vonatkozó törvénycikkelyeinek elemzése révén megvizsgálja a fegyveres erőszak törvényi szankcionálását és a civil fegyvertartás szabályozását a Ming-korban.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134128580","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}