Khon Konchog Gyalpo, the main disciple of Drogmi, founded a monastery at Sakya. It was this monastery that gave its name to the whole monastic order of Drogmi. Konchog was a member of the Khon clan, the family that went on to produce the successive abbots or chief lamas of Sakya who have continued as the heads of this order ever since. The succession of abbots within the family was established on the father-to-son or uncle-to-nephew pattern. In the instance of an abbot remaining celibate, it was his brother or a close relative who continued the family line and oversaw the monastery’s worldly affairs; when the abbot died, he was succeeded by one of his nephews. The Sakyas reached the summit of political power when Sakya Pandita and Phagpa won the confidence and favour of Mongolian khans. The Sakyas were appointed as regents of Tibet, whereby Tibet became subject to a single political authority for the first time after the collapse of the monarchy. The aim of this paper is to show the development of the Khon clan, how a minor aristocratic family was transformed into a significant power in Tibet in both historical and religious aspects, through the efforts of some prominent members of Khon family.
{"title":"The Khon Clan and the Sakyapas","authors":"Alexa Péter","doi":"10.38144/tkt.2021.1.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.1.11","url":null,"abstract":"Khon Konchog Gyalpo, the main disciple of Drogmi, founded a monastery at Sakya. It was this monastery that gave its name to the whole monastic order of Drogmi. Konchog was a member of the Khon clan, the family that went on to produce the successive abbots or chief lamas of Sakya who have continued as the heads of this order ever since. The succession of abbots within the family was established on the father-to-son or uncle-to-nephew pattern. In the instance of an abbot remaining celibate, it was his brother or a close relative who continued the family line and oversaw the monastery’s worldly affairs; when the abbot died, he was succeeded by one of his nephews. The Sakyas reached the summit of political power when Sakya Pandita and Phagpa won the confidence and favour of Mongolian khans. The Sakyas were appointed as regents of Tibet, whereby Tibet became subject to a single political authority for the first time after the collapse of the monarchy. The aim of this paper is to show the development of the Khon clan, how a minor aristocratic family was transformed into a significant power in Tibet in both historical and religious aspects, through the efforts of some prominent members of Khon family.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"22 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125174383","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jelen tanulmány a nőknek a jelenkori japán társadalomban elfoglalt helye általános átalakulásának egyes aspektusait vizsgálja. Az elemzés elsősorban azokra a változásokra összpontosít, amelyek a nőknek a családban betöltött hagyományos szerepében mennek végbe, valamint arra, hogyan befolyásolja mindez a nők lehetőségeit a munkaerőpiacon. A tanulmány első fele általános áttekintést nyújt a legfőbb változásokról, amelyek hatással voltak a japán nők szerepére a család intézményében a 20. és a 21. század folyamán. A második szakaszban három esettanulmányt mutatunk be és elemzünk. Az esettanulmányok három eltérő életutat jelenítenek meg, amelyek illusztrálják a korunkban végbe menő átalakulást. Az elemzés rámutat, hogy a házasságot már nem lehet széles körben úgy értelmezni mint egyetlen társadalmilag elfogadott életutat, és hogy a mai japán társadalom sokkal inkább hajlandó elfogadni alternatív életút-választásokat. Noha a nemek közötti egyenlőség továbbra is olyan cél, melyet Japánban nehéz elérni, a közelmúlt változásai arra mutatnak rá, hogy a nemi szerepek és a foglalkoztatási módok radikális átalakulásai nem kerülhető el, a japán társadalom pedig nagyobb mértékben áll készen ezen átalakulás befogadására, mint valaha.
{"title":"What has Changed in Japan?","authors":"Melinda Papp, Yuko Umemura","doi":"10.38144/tkt.2021.1.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.1.14","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány a nőknek a jelenkori japán társadalomban elfoglalt helye általános átalakulásának egyes aspektusait vizsgálja. Az elemzés elsősorban azokra a változásokra összpontosít, amelyek a nőknek a családban betöltött hagyományos szerepében mennek végbe, valamint arra, hogyan befolyásolja mindez a nők lehetőségeit a munkaerőpiacon. A tanulmány első fele általános áttekintést nyújt a legfőbb változásokról, amelyek hatással voltak a japán nők szerepére a család intézményében a 20. és a 21. század folyamán. A második szakaszban három esettanulmányt mutatunk be és elemzünk. Az esettanulmányok három eltérő életutat jelenítenek meg, amelyek illusztrálják a korunkban végbe menő átalakulást. Az elemzés rámutat, hogy a házasságot már nem lehet széles körben úgy értelmezni mint egyetlen társadalmilag elfogadott életutat, és hogy a mai japán társadalom sokkal inkább hajlandó elfogadni alternatív életút-választásokat. Noha a nemek közötti egyenlőség továbbra is olyan cél, melyet Japánban nehéz elérni, a közelmúlt változásai arra mutatnak rá, hogy a nemi szerepek és a foglalkoztatási módok radikális átalakulásai nem kerülhető el, a japán társadalom pedig nagyobb mértékben áll készen ezen átalakulás befogadására, mint valaha.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124911124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A wedding in Tibetan society is the most important family celebration. The quality of the wedding shows the role that a family plays in the tribe, tshowa. The structure and rules may vary in different regions, but the main elements are more or less the same. Preparation and the ceremony itself can take a few days or more, and traditionally it is preceded by a consultation with an astrologer. Only if the parties are well matched according to their horoscopes are they allowed to marry. In my study, I will focus on the marriage customs of Amdo – nowadays most of Qinghai Province, and some parts of Gansu and Sichuan Provinces of China; in particular the structure and the songs and toasts that feature at each stage of the wedding. During the feast the role of certain relatives such as the maternal uncles is extremely important: their repertoire contains a large numberof songs. We can say that the whole wedding is a mapping of hierarchy and filial piety in a traditional Tibetan family.
{"title":"Wedding Customs in Amdo, Eastern Tibet","authors":"J. Béres","doi":"10.38144/tkt.2021.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2021.1.6","url":null,"abstract":"A wedding in Tibetan society is the most important family celebration. The quality of the wedding shows the role that a family plays in the tribe, tshowa. The structure and rules may vary in different regions, but the main elements are more or less the same. Preparation and the ceremony itself can take a few days or more, and traditionally it is preceded by a consultation with an astrologer. Only if the parties are well matched according to their horoscopes are they allowed to marry. In my study, I will focus on the marriage customs of Amdo – nowadays most of Qinghai Province, and some parts of Gansu and Sichuan Provinces of China; in particular the structure and the songs and toasts that feature at each stage of the wedding. During the feast the role of certain relatives such as the maternal uncles is extremely important: their repertoire contains a large numberof songs. We can say that the whole wedding is a mapping of hierarchy and filial piety in a traditional Tibetan family.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129153477","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt száz évben a magyar tudósok intenzív kutatásokat folytattak a kelet-ázsiai filológia területén, és ennek eredményeként jelentős eredményeket sikerült elérniük ezen a területen. Amióta a 20. század elején napvilágra került az első kitan (a magyar szakirodalomban korábban „kitaj”) írásos forrás, a magyar filológusok különös figyelmet fordítottak ezekre a felfedezésekre és a kitan nyelv és írások megfejtésére. Az első magyar nyelvű kitanológiai tanulmányt Ligeti Lajos jelentette meg 1927-ben. Ebben a cikkünkben áttekintést adunk a kitanológia közel egy évszázadnyi magyarországi történetéről, valamint a témával foglalkozó magyar kutatások közelmúltjáról és jelenéről is.
{"title":"A magyarországi kitankutatás első százada","authors":"Ákos Bertalan Apatóczky, Zsolt Szilágyi","doi":"10.38144/TKT.2020.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.7","url":null,"abstract":"Az elmúlt száz évben a magyar tudósok intenzív kutatásokat folytattak a kelet-ázsiai filológia területén, és ennek eredményeként jelentős eredményeket sikerült elérniük ezen a területen. Amióta a 20. század elején napvilágra került az első kitan (a magyar szakirodalomban korábban „kitaj”) írásos forrás, a magyar filológusok különös figyelmet fordítottak ezekre a felfedezésekre és a kitan nyelv és írások megfejtésére. Az első magyar nyelvű kitanológiai tanulmányt Ligeti Lajos jelentette meg 1927-ben. Ebben a cikkünkben áttekintést adunk a kitanológia közel egy évszázadnyi magyarországi történetéről, valamint a témával foglalkozó magyar kutatások közelmúltjáról és jelenéről is.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115105116","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Kína-kutatás szilárd alapokkal rendelkezik Magyarországon. A kínai nyelv oktatása terén elért eredmények és az elmúlt években a kínai–magyar kapcsolatok gyors fejlődésének eredményeképp a kínaiul tanulók száma Magyarországon megemelkedett, a "Kína-láz" pedig tovább terjed. A jelen tanulmány a kínainyelv-oktatás magyarországi történetét és jelenlegi helyzetét tekinti át az egyetemek kínai tanszékein és a Konfuciusz Intézetekben. Mélyrehatóan elemzi a kínai nyelvet oktató intézményeket, elsősorban a tantervkidolgozásra és az oktatásmódszertanra fókuszálva a kínai tanszékeken, feltárva a probémákat, és megoldást kínálva rájuk.
{"title":"A magyarországi kínai nyelvoktatás története és jelenlegi helyzete","authors":"Qiuyue Ye","doi":"10.38144/TKT.2020.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.6","url":null,"abstract":"A Kína-kutatás szilárd alapokkal rendelkezik Magyarországon. A kínai nyelv oktatása terén elért eredmények és az elmúlt években a kínai–magyar kapcsolatok gyors fejlődésének eredményeképp a kínaiul tanulók száma Magyarországon megemelkedett, a \"Kína-láz\" pedig tovább terjed. A jelen tanulmány a kínainyelv-oktatás magyarországi történetét és jelenlegi helyzetét tekinti át az egyetemek kínai tanszékein és a Konfuciusz Intézetekben. Mélyrehatóan elemzi a kínai nyelvet oktató intézményeket, elsősorban a tantervkidolgozásra és az oktatásmódszertanra fókuszálva a kínai tanszékeken, feltárva a probémákat, és megoldást kínálva rájuk.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121968871","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Összefoglalás az ELTE Távol-keleti Intézet éves munkájáról.
罗兰大学远东研究所年度工作总结。
{"title":"Krónika 2020/2","authors":"A. Szerkesztő","doi":"10.38144/TKT.2020.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.10","url":null,"abstract":"Összefoglalás az ELTE Távol-keleti Intézet éves munkájáról. \u0000 ","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130980836","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Robert Tuck: Idly Scribbling Rhymers: Poetry, Print, and Community in Nineteenth-Century Japan. Columbia University Press, 2018 Maszaoka Siki: 120 haiku (Czifra Adrienn ford.) Napkút Kiadó, 2020
A tanulmány az amerikai és a kínai politikai életnek az utóbbi időkben legjelentősebb eseményein elhangzott felszólalások – Donald Trump évértékelő beszédeinek (2017–2020) és Xi Jinping 19. pártkongresszus előtt elmondott beszámolójának – elemzésével ismerteti az amerikai és a kínai politikai diskurzus különbségeit. Bemutatja, hogy az egyébként teljesen eltérő retorikai hagyományokon nevelődött amerikai és kínai politikusok miként szólnak a hallgatósághoz, milyen verbális és nonverbális eszközökkel élnek, hogyan próbálják üzenetüket hatásos formában közölni. Az értekezés a következő retorikai eszközöket érinti: 1) a múlt megjelenítése; 2) a jövő megjelenítése; 3) egység; 4) humor, irónia; 5) a kapcsolatteremtés kiszélesítése; 6) metakommunikációs eszközök. A vizsgálat megállapítja, hogy a két nagyhatalom legrangosabb hazai politikai eseményén elhangzott felszólalások ugyan tartalmaznak azonos kategóriába sorolható retorikai eszközöket, ezek tartalmában, irányultságában azonban kimutathatók eltérések.
{"title":"A jelenkori amerikai–kínai politikai retorika összehasonlító elemzése az amerikai évértékelő beszédek (2017–2020) és a 19. pártkongresszus pártfőtitkári beszámolója alapján","authors":"Szandra Ésik","doi":"10.38144/TKT.2020.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.4","url":null,"abstract":"A tanulmány az amerikai és a kínai politikai életnek az utóbbi időkben legjelentősebb eseményein elhangzott felszólalások – Donald Trump évértékelő beszédeinek (2017–2020) és Xi Jinping 19. pártkongresszus előtt elmondott beszámolójának – elemzésével ismerteti az amerikai és a kínai politikai diskurzus különbségeit. Bemutatja, hogy az egyébként teljesen eltérő retorikai hagyományokon nevelődött amerikai és kínai politikusok miként szólnak a hallgatósághoz, milyen verbális és nonverbális eszközökkel élnek, hogyan próbálják üzenetüket hatásos formában közölni. Az értekezés a következő retorikai eszközöket érinti: 1) a múlt megjelenítése; 2) a jövő megjelenítése; 3) egység; 4) humor, irónia; 5) a kapcsolatteremtés kiszélesítése; 6) metakommunikációs eszközök. A vizsgálat megállapítja, hogy a két nagyhatalom legrangosabb hazai politikai eseményén elhangzott felszólalások ugyan tartalmaznak azonos kategóriába sorolható retorikai eszközöket, ezek tartalmában, irányultságában azonban kimutathatók eltérések.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127876061","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Annak ellenére, hogy a japán jūjutsu volt a Kōdōkan jūdō őse, utódjával ellentétben a jūjutsu sohasem rendelkezett egyetlen iskolával vagy terminológiával: ma is sokféle iskola létezik, mindegyik egyedi technikákkal és azok elnevezésével. Az iskolák és az alkalmazott terminológia szempontjából a jūjutsu Magyarországon legalább annyira sokszínű, mint Japánban, vagy a világ bármely más részén. A „Magyar Sport Ju-Jitsu Szövetség” annak érdekében, hogy a különböző iskolák gyakorlói számára lehetőséget biztosítson a versenyzésre, megkezdte egy sztenderd övvizsgaanyag kidolgozását, egységes japán terminológiával és annak magyar fordításával, melynek szerkesztésére felkérték a jelen tanulmány szerzőjét. Ebben a tanulmányban leírom, milyen irányelvek mentén igyekszem ennek a terminológiának az alapjait lefektetni, a magyar jūjutsuterminológia fejlődésének bemutatásával és kardinális hibáinak ismertetésével; ezután pedig javaslatokat kínálok egy a Kōdōkan jūdōéhoz hasonló, egységes terminológia kidolgozásához.
{"title":"A japán jūjutsuterminológia Magyarországon","authors":"Richárd Gábor Gottner","doi":"10.38144/TKT.2020.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/TKT.2020.2.8","url":null,"abstract":"Annak ellenére, hogy a japán jūjutsu volt a Kōdōkan jūdō őse, utódjával ellentétben a jūjutsu sohasem rendelkezett egyetlen iskolával vagy terminológiával: ma is sokféle iskola létezik, mindegyik egyedi technikákkal és azok elnevezésével. Az iskolák és az alkalmazott terminológia szempontjából a jūjutsu Magyarországon legalább annyira sokszínű, mint Japánban, vagy a világ bármely más részén. A „Magyar Sport Ju-Jitsu Szövetség” annak érdekében, hogy a különböző iskolák gyakorlói számára lehetőséget biztosítson a versenyzésre, megkezdte egy sztenderd övvizsgaanyag kidolgozását, egységes japán terminológiával és annak magyar fordításával, melynek szerkesztésére felkérték a jelen tanulmány szerzőjét. Ebben a tanulmányban leírom, milyen irányelvek mentén igyekszem ennek a terminológiának az alapjait lefektetni, a magyar jūjutsuterminológia fejlődésének bemutatásával és kardinális hibáinak ismertetésével; ezután pedig javaslatokat kínálok egy a Kōdōkan jūdōéhoz hasonló, egységes terminológia kidolgozásához.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"417 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123566656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kínai filozófiatörténetben közismert ténynek számít, hogy az i. e. 5–4. században a konfuciánusok és a motisták szemben álltak egymással. A két irányzat képviselőinek disputáiról összesen három típusú forrás tudósít bennünket: 1. A külső források, amelyek a két irányzat vitáiról külső szemlélőként tudósítanak. 2. A konfuciánus források, amelyek leginkább a motizmussal szembeni konfuciánus kritikákat tartalmazzák; 3. A motista források, amelyek pedig elsősorban a konfuciánus nézetek motista kritikáit részletezik. Ezen tanulmány előzményében az első és a második kategóriát vizsgáltam, jelen tanulmányban pedig a harmadik csoportra fókuszálok.
{"title":"Motisták és konfuciánusok vitatémiái az ókori Kínában II.","authors":"Gábor Kósa","doi":"10.38144/tkt.2020.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.38144/tkt.2020.2.1","url":null,"abstract":"A kínai filozófiatörténetben közismert ténynek számít, hogy az i. e. 5–4. században a konfuciánusok és a motisták szemben álltak egymással. A két irányzat képviselőinek disputáiról összesen három típusú forrás tudósít bennünket: 1. A külső források, amelyek a két irányzat vitáiról külső szemlélőként tudósítanak. 2. A konfuciánus források, amelyek leginkább a motizmussal szembeni konfuciánus kritikákat tartalmazzák; 3. A motista források, amelyek pedig elsősorban a konfuciánus nézetek motista kritikáit részletezik. Ezen tanulmány előzményében az első és a második kategóriát vizsgáltam, jelen tanulmányban pedig a harmadik csoportra fókuszálok.","PeriodicalId":399310,"journal":{"name":"Távol-keleti Tanulmányok","volume":"58 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-12","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114819005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：