Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.3.4
Ivett Szalma, Judit Takács
Ebben a kutatásban arra kerestük a választ, hogy a Covid19-világjárvány hogyan hatott a reprodukciós döntésekre Magyarországon. A kérdés megválaszolásához félig strukturált interjúkat készítettünk 2020 őszén 18 és 45 év közötti gyermektelen vagy egygyermekes férfiakkal és nőkkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a világjárvány leginkább az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhek által hatott a reprodukciós döntésekre. Különösen a gyermekes interjúalanyok fogalmazták meg azon aggodalmukat, hogy a pandémia alatt az egészségügyi rendszer nem alkalmas a terhességgondozás és a szülés megfelelő minőségű biztosítására. Emellett a társadalmi távolságtartás következményei is fontos szerepet kaphattak a reprodukciós döntésekben. Ha az anyák szülési szabadságon voltak, és az apák otthonról dolgoztak, az kedvezően befolyásolhatta ezeket a döntéseket, de ha az anyák fizetett munkahelyen dolgoztak, az negatívan hatott a termékenységi tervekre, míg a gyermektelen nők ilyen hatásokról nem számoltak be. A pandémiától függetlenül a családok anyagi helyzete kulcsszerepet játszik a reprodukciós döntések meghozatalában. Ugyanakkor arra is találtunk bizonyítékot, hogy további bizonytalanságok is befolyásolhatják a reproduktív döntéseket: például a munkahely elvesztésétől való félelem és az, hogy az egyének hogyan ítélik meg jövőbeli kilátásaikat.
{"title":"Hogyan hatott a Covid19-pandémia a reprodukciós döntésekre Magyarországon?","authors":"Ivett Szalma, Judit Takács","doi":"10.51624/szocszemle.2022.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.3.4","url":null,"abstract":"Ebben a kutatásban arra kerestük a választ, hogy a Covid19-világjárvány hogyan hatott a reprodukciós döntésekre Magyarországon. A kérdés megválaszolásához félig strukturált interjúkat készítettünk 2020 őszén 18 és 45 év közötti gyermektelen vagy egygyermekes férfiakkal és nőkkel. Az eredmények azt mutatják, hogy a világjárvány leginkább az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhek által hatott a reprodukciós döntésekre. Különösen a gyermekes interjúalanyok fogalmazták meg azon aggodalmukat, hogy a pandémia alatt az egészségügyi rendszer nem alkalmas a terhességgondozás és a szülés megfelelő minőségű biztosítására. Emellett a társadalmi távolságtartás következményei is fontos szerepet kaphattak a reprodukciós döntésekben. Ha az anyák szülési szabadságon voltak, és az apák otthonról dolgoztak, az kedvezően befolyásolhatta ezeket a döntéseket, de ha az anyák fizetett munkahelyen dolgoztak, az negatívan hatott a termékenységi tervekre, míg a gyermektelen nők ilyen hatásokról nem számoltak be. A pandémiától függetlenül a családok anyagi helyzete kulcsszerepet játszik a reprodukciós döntések meghozatalában. Ugyanakkor arra is találtunk bizonyítékot, hogy további bizonytalanságok is befolyásolhatják a reproduktív döntéseket: például a munkahely elvesztésétől való félelem és az, hogy az egyének hogyan ítélik meg jövőbeli kilátásaikat.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631156","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.1
Kyra Tomay, Veronika Lajos
{"title":"A képzelt vidék – a lehetséges, megteremtett és megélt vidékiség","authors":"Kyra Tomay, Veronika Lajos","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.1","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630388","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.4
Kyra Tomay, Bence Völgyi
Jelen tanulmány a vidéki területekre történő urbánus középosztályi, értelmiségi beáramlás, a vidéki dzsentrifikáció hatását vizsgálja a céltelepülés közösségi életének alakulása tükrében. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatás keretében mintegy harminc, félig strukturált interjú készült őslakosokkal és beköltözőkkel, művészekkel és helyi vállalkozókkal egy dél-dunántúli kistelepülésen a PTE BTK szociológia szakos hallgatóinak részvételével. Eredményeink szerint a vidéki dzsentrifikáció különböző szakaszaiban eltérő értékrendű és társadalmi státuszú beköltözők érkeztek a településre, aminek hatására látványosan alakultak át a helyi közösség alapjait konstruáló gazdasági együttműködések, hierarchiák, közös értékek és célok. Az 1990-es években először művész, értelmiségi, majd a kétezres évektől kezdve egyre inkább vállalkozói réteg költözött a településre. A beköltöző értelmiségiek átformálták a csendes falu életét, és egy pezsgő, fesztiválokban és turistákban gazdag településsé alakították azt. A folyamat következtében felélénkültek a lokális gazdasági kapcsolatok és a turizmus. A településen élők összetételének átalakulása, illetve a település funkciójának megváltozása következtében szembetűnővé váltak az értékrendbeli különbségek, amelyek mind az őslakos–beköltöző tengelyen, mind pedig a két csoport közösségén belül megfigyelhetőek. A falut illetően eltérő, egymással versengő elképzelések látványos változást eredményeztek, mind a közösség(ek), mind a település tekintetében, ennek következtében a különböző szereplők és csoportok a formális hatalom területén küzdenek saját érdekeik képviseletéért. A településen zajló dzsentrifikáció egyszerre erősítheti és csökkentheti a társadalmi kohéziót, és ezzel magát a közösséget is.
{"title":"Közösség és dzsentrifikáció egy vidéki településen","authors":"Kyra Tomay, Bence Völgyi","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.4","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a vidéki területekre történő urbánus középosztályi, értelmiségi beáramlás, a vidéki dzsentrifikáció hatását vizsgálja a céltelepülés közösségi életének alakulása tükrében. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatás keretében mintegy harminc, félig strukturált interjú készült őslakosokkal és beköltözőkkel, művészekkel és helyi vállalkozókkal egy dél-dunántúli kistelepülésen a PTE BTK szociológia szakos hallgatóinak részvételével. Eredményeink szerint a vidéki dzsentrifikáció különböző szakaszaiban eltérő értékrendű és társadalmi státuszú beköltözők érkeztek a településre, aminek hatására látványosan alakultak át a helyi közösség alapjait konstruáló gazdasági együttműködések, hierarchiák, közös értékek és célok. Az 1990-es években először művész, értelmiségi, majd a kétezres évektől kezdve egyre inkább vállalkozói réteg költözött a településre. A beköltöző értelmiségiek átformálták a csendes falu életét, és egy pezsgő, fesztiválokban és turistákban gazdag településsé alakították azt. A folyamat következtében felélénkültek a lokális gazdasági kapcsolatok és a turizmus. A településen élők összetételének átalakulása, illetve a település funkciójának megváltozása következtében szembetűnővé váltak az értékrendbeli különbségek, amelyek mind az őslakos–beköltöző tengelyen, mind pedig a két csoport közösségén belül megfigyelhetőek. A falut illetően eltérő, egymással versengő elképzelések látványos változást eredményeztek, mind a közösség(ek), mind a település tekintetében, ennek következtében a különböző szereplők és csoportok a formális hatalom területén küzdenek saját érdekeik képviseletéért. A településen zajló dzsentrifikáció egyszerre erősítheti és csökkentheti a társadalmi kohéziót, és ezzel magát a közösséget is.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630805","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.2.3
András Máté-Tóth, Bernadett Balassa
Tanulmányunkban a Máté-Tóth András által kidolgozott sebzett kollektív identitás Kelet-Közép-Európára vonatkozó régióértelmezési modell tesztelésének eredményeit mutatjuk be, elsősorban a traumákra vonatkozó érzésekre fókuszálva. Első lépésben az elmélet lényegét foglaljuk össze, és meghatározzuk azokat az elemeket, melyek mentén az elmélet tesztelhető. Második lépésben az általunk összeállított modellt elemeztük a TÁRKI által 2020-ban lekérdezett adatok alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy a sebzett kollektív identitás elemei szignifikáns összefüggést mutatnak egymással, így validálják az elméleti felvetést.
{"title":"A traumatizált társadalmi tudat dimenziói : Adatok a sebzett kollektív identitás elméletéhez","authors":"András Máté-Tóth, Bernadett Balassa","doi":"10.51624/szocszemle.2022.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.2.3","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a Máté-Tóth András által kidolgozott sebzett kollektív identitás Kelet-Közép-Európára vonatkozó régióértelmezési modell tesztelésének eredményeit mutatjuk be, elsősorban a traumákra vonatkozó érzésekre fókuszálva. Első lépésben az elmélet lényegét foglaljuk össze, és meghatározzuk azokat az elemeket, melyek mentén az elmélet tesztelhető. Második lépésben az általunk összeállított modellt elemeztük a TÁRKI által 2020-ban lekérdezett adatok alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy a sebzett kollektív identitás elemei szignifikáns összefüggést mutatnak egymással, így validálják az elméleti felvetést.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630816","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.3.1
Márk Áron Éber
A tanulmány fő kérdése: milyen közös pontok azonosíthatók Niklas Luhmann és Pierre Bourdieu társadalomelméleteiben annak ellenére, hogy a két elméleti építmény felépítése és logikája alapvetően különbözik? A tanulmány e fundamentális különbség megvilágítását követően tizenegy közös pontot azonosít. Nem vállalkozik a két elmélet összekapcsolására vagy szintézisbe foglalására, érdemben hozzájárul azonban összehasonlításukhoz és teljesítőképességük felméréséhez.
{"title":"Párhuzamosok a végtelenben : Tizenegy közös pont Niklas Luhmann és Pierre Bourdieu társadalomelméletében","authors":"Márk Áron Éber","doi":"10.51624/szocszemle.2022.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.3.1","url":null,"abstract":"A tanulmány fő kérdése: milyen közös pontok azonosíthatók Niklas Luhmann és Pierre Bourdieu társadalomelméleteiben annak ellenére, hogy a két elméleti építmény felépítése és logikája alapvetően különbözik? A tanulmány e fundamentális különbség megvilágítását követően tizenegy közös pontot azonosít. Nem vállalkozik a két elmélet összekapcsolására vagy szintézisbe foglalására, érdemben hozzájárul azonban összehasonlításukhoz és teljesítőképességük felméréséhez.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630984","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.2.5
Ákos Szigeti
A Módszeresen szociológiai metodológia előadásés vitasorozat kilencedik alkalma a nagy mennyiségű szöveges adat gyűjtésére és automatizált elemzésére szolgáló szövegbányászatról szólt. A Társadalomtudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar közös szervezésében megvalósuló online esemény bevezető előadását Németh Renáta (ELTE TáTK, RC2S2) tartotta. A bevezetőt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként felszólalt Barna Ildikó (ELTE TáTK, RC2S2), Bodor Péter (ELTE TáTK), Géring Zsuzsanna (BGE), Kmetty Zoltán (TK CSS-Recens és ELTE TáTK), Ring Orsolya (TK PTI és TK CSS-RECENS), Sik Domonkos (ELTE TáTK) és Szigeti Ákos (NKE RDI). A beszélgetés moderátora Gárdos Judit (TK SZI) volt.
{"title":"Távolról is olvasható? A szövegbányászat perspektívája a szociológiai kutatásban","authors":"Ákos Szigeti","doi":"10.51624/szocszemle.2022.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.2.5","url":null,"abstract":"A Módszeresen szociológiai metodológia előadásés vitasorozat kilencedik alkalma a nagy mennyiségű szöveges adat gyűjtésére és automatizált elemzésére szolgáló szövegbányászatról szólt. A Társadalomtudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar közös szervezésében megvalósuló online esemény bevezető előadását Németh Renáta (ELTE TáTK, RC2S2) tartotta. A bevezetőt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként felszólalt Barna Ildikó (ELTE TáTK, RC2S2), Bodor Péter (ELTE TáTK), Géring Zsuzsanna (BGE), Kmetty Zoltán (TK CSS-Recens és ELTE TáTK), Ring Orsolya (TK PTI és TK CSS-RECENS), Sik Domonkos (ELTE TáTK) és Szigeti Ákos (NKE RDI). A beszélgetés moderátora Gárdos Judit (TK SZI) volt.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631280","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.5
Gusztáv Nemes, Éva Orbán, Kyra Tomay
Tanulmányunk a vidéki turizmusnak a vidék dzsentrifikációjában betöltött szerepét, az ezzel kapcsolatos sikereket és dilemmákat tárgyalja két divatos hazai desztináció példáján. Az utóbbi évtizedekben a vidéki (öko-, gasztro-, alternatív stb.) turizmusra a kutatók és a szakpolitikusok is Európa-szerte a vidékfejlesztési problémák lehetséges megoldásaként tekintenek. Ez a fejlesztési irány alapvetően kis léptékű, helyi erőforrásokra épít, miközben gazdasági fellendülést és életet visz a kiürülő falvakba. Első látásra tehát mindenben megfelel a szakirodalomból jól ismert neoendogén, fenntartható fejlesztés kritériumainak. Ezzel szemben kutatásaink szerint a turizmus előretörésének helyi következményei még a (gazdaságilag) sikeres lokalitások esetében is számos dilemmát vetnek fel, gyakran csak díszletként használva a természeti, épített és kulturális értékekben bővelkedő tájakat. Elemzésünk párhuzamot von a városrehabilitációs szakpolitikák jól ismert, sokszor leírt dzsentrifikációs működése és a vidékfejlesztés jelenleg kibontakozó dzsentrifikációs hatásai között. Az épített környezet megmentése, egy terület társadalmi és gazdasági státuszának emelése viszonylag könnyen elérhető a vidéki turizmus és az ekként bekövetkező dzsentrifikáció révén. Ugyanakkor a helyi értékek komplex védelme, a gazdasági-társadalmi struktúra fejlesztése, vagyis a „helyi életvilág” dinamikus megőrzése ennél összetettebb feladat, a helyi közösségbe ágyazott, integrált szemléletet, reflexivitást, a neoendogén fejlesztés elveinek következetes alkalmazását igényli.
{"title":"Meghasadt valóságok – dilemmák a turizmus és a dzsentrifikáció szerepéről a vidék fejlődése kapcsán","authors":"Gusztáv Nemes, Éva Orbán, Kyra Tomay","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.5","url":null,"abstract":"Tanulmányunk a vidéki turizmusnak a vidék dzsentrifikációjában betöltött szerepét, az ezzel kapcsolatos sikereket és dilemmákat tárgyalja két divatos hazai desztináció példáján. Az utóbbi évtizedekben a vidéki (öko-, gasztro-, alternatív stb.) turizmusra a kutatók és a szakpolitikusok is Európa-szerte a vidékfejlesztési problémák lehetséges megoldásaként tekintenek. Ez a fejlesztési irány alapvetően kis léptékű, helyi erőforrásokra épít, miközben gazdasági fellendülést és életet visz a kiürülő falvakba. Első látásra tehát mindenben megfelel a szakirodalomból jól ismert neoendogén, fenntartható fejlesztés kritériumainak. Ezzel szemben kutatásaink szerint a turizmus előretörésének helyi következményei még a (gazdaságilag) sikeres lokalitások esetében is számos dilemmát vetnek fel, gyakran csak díszletként használva a természeti, épített és kulturális értékekben bővelkedő tájakat. Elemzésünk párhuzamot von a városrehabilitációs szakpolitikák jól ismert, sokszor leírt dzsentrifikációs működése és a vidékfejlesztés jelenleg kibontakozó dzsentrifikációs hatásai között. Az épített környezet megmentése, egy terület társadalmi és gazdasági státuszának emelése viszonylag könnyen elérhető a vidéki turizmus és az ekként bekövetkező dzsentrifikáció révén. Ugyanakkor a helyi értékek komplex védelme, a gazdasági-társadalmi struktúra fejlesztése, vagyis a „helyi életvilág” dinamikus megőrzése ennél összetettebb feladat, a helyi közösségbe ágyazott, integrált szemléletet, reflexivitást, a neoendogén fejlesztés elveinek következetes alkalmazását igényli.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630461","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.4.3
Zsuzsanna Boda, Zsófia Rakovics
Az ország politikusai meghatározó módon formálják a közvéleményt, Magyarországon az utóbbi években erre kiváló példa a migráció témája és annak keretezése. Kutatásunk Orbán Viktor 2010. május és 2020. december között elmondott – online elérhető – beszédeit elemezi, a migráció témájára fókuszálva, ezzel is hozzájárulva a beszédek társadalmi szempontból releváns üzeneteinek megértéséhez és a migráció tárgyalásmódjának feltárásához. Elemzésünk a természetesnyelv-feldolgozás és szöveganalitika alapvető leíró eszközeit használva ad számot a beszédek migráció szempontjából releváns aspektusairól. Munkánkban kitérünk a bevándorlás kérdésének társadalmi kontextusára, az ahhoz kapcsolódó politikai kommunikáció korábbi elemzéseire, illetve az elméleti keretek alapján kvantitatív szöveganalitikai elemzést is végzünk. Tanulmányunkban rámutatunk a migráció szempontjából kiemelt jelentőségű szavak relatív gyakoriságának változására és ennek időbeli dinamikájára is, továbbá összehasonlítjuk azok előfordulását a Magyarországon és külföldön elhangzott beszédekben. A kutatáshoz meghatározott kulcsszavak közé tartozik a „menekült”, a „bevándorló”, a „migráns”, illetve a „migráció” és a „bevándorlás”. Elemzésünk eredményei alapján például beazonosítható, hogy mely ponton változik meg Orbán Viktor politikai kommunikációja; mikortól kerül háttérbe a „menekült” és „bevándorló” szavak használata, és válik dominánssá a „migráns” kifejezés a beszédekben. Reflektálunk a korábbi kutatási eredményekre is, hiszen a munkánk során találtak szépen illeszkednek azokhoz.
{"title":"Orbán Viktor 2010 és 2020 közötti beszédeinek elemzése : A migráció témájának vizsgálata","authors":"Zsuzsanna Boda, Zsófia Rakovics","doi":"10.51624/szocszemle.2022.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.4.3","url":null,"abstract":"Az ország politikusai meghatározó módon formálják a közvéleményt, Magyarországon az utóbbi években erre kiváló példa a migráció témája és annak keretezése. Kutatásunk Orbán Viktor 2010. május és 2020. december között elmondott – online elérhető – beszédeit elemezi, a migráció témájára fókuszálva, ezzel is hozzájárulva a beszédek társadalmi szempontból releváns üzeneteinek megértéséhez és a migráció tárgyalásmódjának feltárásához. Elemzésünk a természetesnyelv-feldolgozás és szöveganalitika alapvető leíró eszközeit használva ad számot a beszédek migráció szempontjából releváns aspektusairól. Munkánkban kitérünk a bevándorlás kérdésének társadalmi kontextusára, az ahhoz kapcsolódó politikai kommunikáció korábbi elemzéseire, illetve az elméleti keretek alapján kvantitatív szöveganalitikai elemzést is végzünk. Tanulmányunkban rámutatunk a migráció szempontjából kiemelt jelentőségű szavak relatív gyakoriságának változására és ennek időbeli dinamikájára is, továbbá összehasonlítjuk azok előfordulását a Magyarországon és külföldön elhangzott beszédekben. A kutatáshoz meghatározott kulcsszavak közé tartozik a „menekült”, a „bevándorló”, a „migráns”, illetve a „migráció” és a „bevándorlás”. Elemzésünk eredményei alapján például beazonosítható, hogy mely ponton változik meg Orbán Viktor politikai kommunikációja; mikortól kerül háttérbe a „menekült” és „bevándorló” szavak használata, és válik dominánssá a „migráns” kifejezés a beszédekben. Reflektálunk a korábbi kutatási eredményekre is, hiszen a munkánk során találtak szépen illeszkednek azokhoz.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631022","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.3.3
Virág Ilyés, László Lőrincz
Napjainkban is komoly különbségek figyelhetőek meg nők és férfiak vezetővé válási esélyeit, és vezetőként elért béreit tekintve. Tanulmányunkkal célunk, hogy egy új elemmel járuljunk hozzá férfi és női vezetői bérkülönbségek vizsgálatához: a vezetői pozíciókat megelőző foglalkozási utak feltérképezésével és a karriermintázatokban előforduló nemek közötti különbségek feltárása által. Elemzésünk során először nemek szerint vizsgáljuk a gyakran előforduló foglalkozási mintázatokat. Ezek után fix hatásos panel regressziók és dekompozíciós eljárások segítségével számszerűsítjük a foglalkozási utak hozzájárulását a vezetői bérek alakulásához, valamint a vezetői bérekben meglévő nemek közötti különbségek mértékéhez. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankjának államigazgatási adataira támaszkodva, 3837 munkavállaló első vezetői pozíciójához tartozó bérét elemezve a férfiak közel 12 százalékos bérelőnyét mutatjuk ki. Eredményeink szerint a vezetőként elért bérekben megfigyelhető egyéni különbségek jelentős hányada, körülbelül egyharmada magyarázható a korábban bejárt foglalkozási utakkal. Ennek legnagyobb részét azonban nem a múltban betöltött foglalkozások különbözősége, hanem ezen foglalkozások egymásra épülése, sorrendje okozza. A vezetői bérekben megfigyelhető egyéni különbségekkel szemben a férfiak és nők között fennálló bérkülönbségből a korábbi karrierutak csak kisebb hányadot magyaráznak, melyből a nagyobb hányadért maguk a korábbi foglalkozások felelősek – kisebb tehát ezek egymásra épülésének szerepe. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a karrierutak szerinti szelekció erősen jelen van a vezetővé válók körében is, és hatással van mind az első vezetői pozíciók esetén tapasztalt bérek, mind a nemek szerinti bérkülönbségek alakulására.
{"title":"Női és férfi karrierutak Magyarországon : Foglalkozási mintázatok szerepe a vezetői bérek és béregyenlőtlenségek alakulásában","authors":"Virág Ilyés, László Lőrincz","doi":"10.51624/szocszemle.2022.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.3.3","url":null,"abstract":"Napjainkban is komoly különbségek figyelhetőek meg nők és férfiak vezetővé válási esélyeit, és vezetőként elért béreit tekintve. Tanulmányunkkal célunk, hogy egy új elemmel járuljunk hozzá férfi és női vezetői bérkülönbségek vizsgálatához: a vezetői pozíciókat megelőző foglalkozási utak feltérképezésével és a karriermintázatokban előforduló nemek közötti különbségek feltárása által. Elemzésünk során először nemek szerint vizsgáljuk a gyakran előforduló foglalkozási mintázatokat. Ezek után fix hatásos panel regressziók és dekompozíciós eljárások segítségével számszerűsítjük a foglalkozási utak hozzájárulását a vezetői bérek alakulásához, valamint a vezetői bérekben meglévő nemek közötti különbségek mértékéhez. A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Adatbankjának államigazgatási adataira támaszkodva, 3837 munkavállaló első vezetői pozíciójához tartozó bérét elemezve a férfiak közel 12 százalékos bérelőnyét mutatjuk ki. Eredményeink szerint a vezetőként elért bérekben megfigyelhető egyéni különbségek jelentős hányada, körülbelül egyharmada magyarázható a korábban bejárt foglalkozási utakkal. Ennek legnagyobb részét azonban nem a múltban betöltött foglalkozások különbözősége, hanem ezen foglalkozások egymásra épülése, sorrendje okozza. A vezetői bérekben megfigyelhető egyéni különbségekkel szemben a férfiak és nők között fennálló bérkülönbségből a korábbi karrierutak csak kisebb hányadot magyaráznak, melyből a nagyobb hányadért maguk a korábbi foglalkozások felelősek – kisebb tehát ezek egymásra épülésének szerepe. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a karrierutak szerinti szelekció erősen jelen van a vezetővé válók körében is, és hatással van mind az első vezetői pozíciók esetén tapasztalt bérek, mind a nemek szerinti bérkülönbségek alakulására.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631113","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.4.1
Tünde Virág
A tanulmányom egy egykori szocialista iparvárosban készített esettanulmány alapján elemzi a romák városon belüli térbeli, társadalmi pozíciójának változását. A telepfelszámolások történeti és jelenkori elemzésén keresztül bemutatom, hogy a nemzeti szinten kialakított szakpolitikákat a helyi igényeknek és társadalomtörténeti beágyazottságnak megfelelően hogyan értelmezik és valósítják meg helyi szinten, és hogy a különböző intézmények munkatársainak diszkrecionális döntései milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban. Az esettanulmányban bemutatom, hogy az önkormányzat a szociális bérlakások elosztási mechanizmusain, a fejlesztési és közmunkaprogramokban való részvétel lehetőségén keresztül miként ellenőrzi a marginalizált csoportok társadalmi és térbeli mobilitását; az „érdemtelen” szegényeket etnicizálja, térben kirekeszti és ellenőrzés alatt tartja, ugyanakkor az „érdemesek” számára biztosítja a városon belüli térbeli és társadalmi mobilitás lehetőségét. Elemezem, hogy a romákat érintő politikák és gyakorlatok hogyan kötődnek a szocializmus kontrollon és kiszorításon alapuló fejlesztéseihez, és mindezt hogyan szövi át a neoliberális paternalista szegénypolitika, és mindezek a gyakorlatok a városon belül hogyan járulnak hozzá a sérülékeny társadalmi pozíciójú alsó-középosztály és a marginalizált csoportok közötti elkülönülésen alapuló társadalmi és térbeli rend fenntartásához.
{"title":"A telepfelszámolás és a lakhatási politika szerepe a marginalizált társadalmi csoportok térbeli és társadalmi mobilitásában","authors":"Tünde Virág","doi":"10.51624/szocszemle.2022.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.4.1","url":null,"abstract":"A tanulmányom egy egykori szocialista iparvárosban készített esettanulmány alapján elemzi a romák városon belüli térbeli, társadalmi pozíciójának változását. A telepfelszámolások történeti és jelenkori elemzésén keresztül bemutatom, hogy a nemzeti szinten kialakított szakpolitikákat a helyi igényeknek és társadalomtörténeti beágyazottságnak megfelelően hogyan értelmezik és valósítják meg helyi szinten, és hogy a különböző intézmények munkatársainak diszkrecionális döntései milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban. Az esettanulmányban bemutatom, hogy az önkormányzat a szociális bérlakások elosztási mechanizmusain, a fejlesztési és közmunkaprogramokban való részvétel lehetőségén keresztül miként ellenőrzi a marginalizált csoportok társadalmi és térbeli mobilitását; az „érdemtelen” szegényeket etnicizálja, térben kirekeszti és ellenőrzés alatt tartja, ugyanakkor az „érdemesek” számára biztosítja a városon belüli térbeli és társadalmi mobilitás lehetőségét. Elemezem, hogy a romákat érintő politikák és gyakorlatok hogyan kötődnek a szocializmus kontrollon és kiszorításon alapuló fejlesztéseihez, és mindezt hogyan szövi át a neoliberális paternalista szegénypolitika, és mindezek a gyakorlatok a városon belül hogyan járulnak hozzá a sérülékeny társadalmi pozíciójú alsó-középosztály és a marginalizált csoportok közötti elkülönülésen alapuló társadalmi és térbeli rend fenntartásához.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631232","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：