Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.6
Pál Géza Balogh
A kézműves sajtok az „újfajta kézműves termékek” jellegzetes megjelenési formáját jelentik, példájukon keresztül jól vizsgálható a helyi élelmiszerrendszerek és a városról vidékre költöző termelők működése. A tanulmány a témát egy erőteljes turizmus és dzsentrifikáció által jellemzett magyarországi terület, a Balaton-felvidék sajtkészítőinek esettanulmányán keresztül mutatja be. A gazdálkodók tevékenységét a külső tényezők és a belső erőforrások vizsgálatán keresztül értelmezi, ez alapján tekinti át a termelés, feldolgozás és értékesítés egymással összefüggő részterületeit, sorolja típusokba a gazdaságokat. A tanulmány rámutat arra, hogy a tér által meghatározott turizmus jelentős hatást tud gyakorolni a termelői gyakorlatokra, mellyel azonban az eltérő típusok eltérő módon élnek. Ugyanakkor a turizmus képes lehet hozzájárulni olyan gazdaságok fennmaradásához is, melyek nélküle nem tudnának sikeres gazdasági gyakorlatokat folytatni.
{"title":"Sajtkészítők a Balaton-felvidék helyi élelmiszerrendszerében : Táj és gazdaság összefüggései jelenkori kistermelői gyakorlatokban","authors":"Pál Géza Balogh","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.6","url":null,"abstract":"A kézműves sajtok az „újfajta kézműves termékek” jellegzetes megjelenési formáját jelentik, példájukon keresztül jól vizsgálható a helyi élelmiszerrendszerek és a városról vidékre költöző termelők működése. A tanulmány a témát egy erőteljes turizmus és dzsentrifikáció által jellemzett magyarországi terület, a Balaton-felvidék sajtkészítőinek esettanulmányán keresztül mutatja be. A gazdálkodók tevékenységét a külső tényezők és a belső erőforrások vizsgálatán keresztül értelmezi, ez alapján tekinti át a termelés, feldolgozás és értékesítés egymással összefüggő részterületeit, sorolja típusokba a gazdaságokat. A tanulmány rámutat arra, hogy a tér által meghatározott turizmus jelentős hatást tud gyakorolni a termelői gyakorlatokra, mellyel azonban az eltérő típusok eltérő módon élnek. Ugyanakkor a turizmus képes lehet hozzájárulni olyan gazdaságok fennmaradásához is, melyek nélküle nem tudnának sikeres gazdasági gyakorlatokat folytatni.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630480","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.2
Bernadett Csurgó, Gergely Horzsa, Boldizsár Megyesi
A helyi sajátosságok, értékek megjelenítése a vidékimázs és a helyi identitás megerősítése és fejlesztése egyre fontosabb kérdés a vidéki térségekben élők számára, mivel azok megjelennek a települések és helyi közösségek fejlesztési startégiáiban, de befolyásolják az adott térség idegenforgalomban, migrációs folyamatokban betöltött szerepét is. Napjainkban egyre hangsúlyosabb szerephez jut Magyarországon is vidékiség értelmezések vizsgálata, így ezzel párhuzamosan a vidékszociológiai kutatások egyre jelentősebb témájává is válik a kérdés. A tanulmány célja, hogy egy szisztematikus irodalmi áttekintés alapján feltárja, milyen módszerekkel vizsgálta az elmúlt két évtizedben a nemzetközi tudomány a tágan értelmezett vidékimázst és vidéki identitást. A dolgozat első felében a vidékimázs, vidékidill, vidékreprezentáció és vidéki identitás kifejezések megjelenését és elterjedését mutatjuk be a tudományos diskurzusban, majd pedig átfogó irodalmi áttekintés segítségével vizsgáljuk a fenti témákhoz kapcsolódó különböző módszertanok (kérdőíves, interjús, NLP, részvételi) elterjedtségét, és összevetjük a különböző módszertani megközelítések lehetséges korlátait és előnyeit.
{"title":"A vidékimázs és helyi identitás kutatásának lehetőségei és módszerei : Egy szisztematikus szakirodalom-elemzés eredményei","authors":"Bernadett Csurgó, Gergely Horzsa, Boldizsár Megyesi","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.2","url":null,"abstract":"A helyi sajátosságok, értékek megjelenítése a vidékimázs és a helyi identitás megerősítése és fejlesztése egyre fontosabb kérdés a vidéki térségekben élők számára, mivel azok megjelennek a települések és helyi közösségek fejlesztési startégiáiban, de befolyásolják az adott térség idegenforgalomban, migrációs folyamatokban betöltött szerepét is. Napjainkban egyre hangsúlyosabb szerephez jut Magyarországon is vidékiség értelmezések vizsgálata, így ezzel párhuzamosan a vidékszociológiai kutatások egyre jelentősebb témájává is válik a kérdés. A tanulmány célja, hogy egy szisztematikus irodalmi áttekintés alapján feltárja, milyen módszerekkel vizsgálta az elmúlt két évtizedben a nemzetközi tudomány a tágan értelmezett vidékimázst és vidéki identitást. A dolgozat első felében a vidékimázs, vidékidill, vidékreprezentáció és vidéki identitás kifejezések megjelenését és elterjedését mutatjuk be a tudományos diskurzusban, majd pedig átfogó irodalmi áttekintés segítségével vizsgáljuk a fenti témákhoz kapcsolódó különböző módszertanok (kérdőíves, interjús, NLP, részvételi) elterjedtségét, és összevetjük a különböző módszertani megközelítések lehetséges korlátait és előnyeit.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630546","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.7
András Vigvári
A külterületi zártkertekbe való kiköltözés az utóbbi évek egyik legjelentősebb és legsajátosabb lakásmobilitási formája Magyarországon, amelynek során korábbi mezőgazdasági besorolású, rurális területek félinformális lakóövezetekké váltak. Az egykori, települések környékén található zártkertek az intenzív mezőgazdasági kertművelés fontos bázisául szolgáltak, az államszocializmusban pedig a második gazdasághoz kapcsolódó termelés mellett rekreációs és szabadidős funkcióval is bírtak a háztartások életében. A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi változások következtében a zártkertek is erőteljes funkcióváltáson mentek keresztül, ami a zártkertek lakhatásban betöltött szerepének növekedéséhez vezetett. A zártkertek államszocialista korszakra jellemző kistermelői és rekreációs szerepe erőteljesen visszaszorult: a területek egy része gyors hanyatlásnak indult, míg a kedvezőbb elhelyezkedésű területek lakhatásban betöltött szerepe az 1990-es évektől fokozatosan felértékelődött. A városok vonzásában fekvő, olcsó ingatlanokat kínáló zártkertek a 2000-es évektől egyre több kiköltöző háztartás lakhatási célpontjává váltak. Tanulmányomban egy budapesti agglomeráció peremén elhelyezkedő zártkert átalakulásán keresztül azt kívánom bemutatni, hogy milyen strukturális folyamatok járultak hozzá az egykori mezőgazdasági területek benépesüléséhez.
{"title":"A külterületi zártkertek benépesülése a lakhatási válság árnyékában : Egy Budapest környéki eset tanulságai","authors":"András Vigvári","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.7","url":null,"abstract":"A külterületi zártkertekbe való kiköltözés az utóbbi évek egyik legjelentősebb és legsajátosabb lakásmobilitási formája Magyarországon, amelynek során korábbi mezőgazdasági besorolású, rurális területek félinformális lakóövezetekké váltak. Az egykori, települések környékén található zártkertek az intenzív mezőgazdasági kertművelés fontos bázisául szolgáltak, az államszocializmusban pedig a második gazdasághoz kapcsolódó termelés mellett rekreációs és szabadidős funkcióval is bírtak a háztartások életében. A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi változások következtében a zártkertek is erőteljes funkcióváltáson mentek keresztül, ami a zártkertek lakhatásban betöltött szerepének növekedéséhez vezetett. A zártkertek államszocialista korszakra jellemző kistermelői és rekreációs szerepe erőteljesen visszaszorult: a területek egy része gyors hanyatlásnak indult, míg a kedvezőbb elhelyezkedésű területek lakhatásban betöltött szerepe az 1990-es évektől fokozatosan felértékelődött. A városok vonzásában fekvő, olcsó ingatlanokat kínáló zártkertek a 2000-es évektől egyre több kiköltöző háztartás lakhatási célpontjává váltak. Tanulmányomban egy budapesti agglomeráció peremén elhelyezkedő zártkert átalakulásán keresztül azt kívánom bemutatni, hogy milyen strukturális folyamatok járultak hozzá az egykori mezőgazdasági területek benépesüléséhez.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630567","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.2
Zsanna Nyírő, J. Durst
This paper explores the subjective experiences of education-driven upward mobility among firstin-family majority and minority (Roma) graduates in Hungary. The central question is how social ascension through educational mobility and the concomitant movement between different social worlds influence the habitus. Under what conditions does the habitus become destabilised as a result of upward mobility? The paper benefits from the empirical results of a 3-year study during which our research team has conducted 153 life history interviews with first-generation graduates in Hungary. The inclusion criteria for the sample of our study was that respondents had to complete college or university despite none of their parents have had a university degree. We identified the most important factors that contribute to the destabilisation of the habitus, either temporary or permanent. We examined the social and geographical range of our respondents’ education-driven mobility; the speed and the destination of their mobility (field of occupation); their belonging to the majority or a minority group; and the mobility aspirations of their family of origin (or the lack thereof). We explore the effect of these factors through an intersectional lens. We demonstrate that the unique combination and intersection of these factors greatly affect the subjective experience of mobility. However, some biographical conditions and contingencies also play a role in the outcome of upward mobility. According to our results, the dislocation of habitus is a particularly common experience for our Roma interviewees, at least at some stage of their mobility trajectory. This is because they have to carry the psychic burden of race in a society where institutional racism is permeated in many areas of everyday life and the question of loyalty to their group of origin is more complicated for them.
{"title":"Racialisation rules: The effect of educational upward mobility on habitus","authors":"Zsanna Nyírő, J. Durst","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.2","url":null,"abstract":"This paper explores the subjective experiences of education-driven upward mobility among firstin-family majority and minority (Roma) graduates in Hungary. The central question is how social ascension through educational mobility and the concomitant movement between different social worlds influence the habitus. Under what conditions does the habitus become destabilised as a result of upward mobility? The paper benefits from the empirical results of a 3-year study during which our research team has conducted 153 life history interviews with first-generation graduates in Hungary. The inclusion criteria for the sample of our study was that respondents had to complete college or university despite none of their parents have had a university degree. We identified the most important factors that contribute to the destabilisation of the habitus, either temporary or permanent. We examined the social and geographical range of our respondents’ education-driven mobility; the speed and the destination of their mobility (field of occupation); their belonging to the majority or a minority group; and the mobility aspirations of their family of origin (or the lack thereof). We explore the effect of these factors through an intersectional lens. We demonstrate that the unique combination and intersection of these factors greatly affect the subjective experience of mobility. However, some biographical conditions and contingencies also play a role in the outcome of upward mobility. According to our results, the dislocation of habitus is a particularly common experience for our Roma interviewees, at least at some stage of their mobility trajectory. This is because they have to carry the psychic burden of race in a society where institutional racism is permeated in many areas of everyday life and the question of loyalty to their group of origin is more complicated for them.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630053","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.7
Z. Arendas
Social mobility is a fascinating terrain of sociological investigations; nevertheless, a complex study on the narratives of protagonists of such ‘journeys’ is even more intriguing due to the insiders’ gaze, and how it informs the existing scholarship on the organizing principles and boundary-making processes of a society. In the age of polices brutalities against Afro Americans and the following Black Lives Matter movement in the US, last year’s Yellow vest protests in France, or the resurgent outcries of Dalit activists and the related street fights in Delhi and other Indian cities triggered by the physical brutalities of upper class men against Dalit women, prove that the theme is more relevant than ever. The French sociologist, Naudet’s book analyzes narratives of social mobility of individuals who experienced first-generation steep upward mobility, moving from ’rugs to the riches’ in three national contexts. India, France and the US, represent three different types of social stratification, understandings on class and mobility: these are presented in the book as a closed society (India), a class society (France) and an open society (the US) based on the structure of a society and the (non-)permeability of its class borders. Departing from Durkheim’s (1952) thoughts on anomie, a concept describing consequences of a sudden social change and Sorokin’s (1927) ideas that rapid social mobility leads to identity crisis and mental disorders, Naudet critically investigates diverse narratives of social mobility. For the author of the book, the main question is to obtain a better understanding of the individual coping strategies of success related to upward social mobility, rather than focusing merely on the tensions, identity crisis and costs of social mobility, this way broadening his research interest into new directions.
{"title":"Mobility haunted by class? Book review: Stepping Into the Elite: Trajectories of Social Achievement in India, France, and the United States by Jules Naudet. Oxford University Press, 2018","authors":"Z. Arendas","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.7","url":null,"abstract":"Social mobility is a fascinating terrain of sociological investigations; nevertheless, a complex study on the narratives of protagonists of such ‘journeys’ is even more intriguing due to the insiders’ gaze, and how it informs the existing scholarship on the organizing principles and boundary-making processes of a society. In the age of polices brutalities against Afro Americans and the following Black Lives Matter movement in the US, last year’s Yellow vest protests in France, or the resurgent outcries of Dalit activists and the related street fights in Delhi and other Indian cities triggered by the physical brutalities of upper class men against Dalit women, prove that the theme is more relevant than ever. The French sociologist, Naudet’s book analyzes narratives of social mobility of individuals who experienced first-generation steep upward mobility, moving from ’rugs to the riches’ in three national contexts. India, France and the US, represent three different types of social stratification, understandings on class and mobility: these are presented in the book as a closed society (India), a class society (France) and an open society (the US) based on the structure of a society and the (non-)permeability of its class borders. Departing from Durkheim’s (1952) thoughts on anomie, a concept describing consequences of a sudden social change and Sorokin’s (1927) ideas that rapid social mobility leads to identity crisis and mental disorders, Naudet critically investigates diverse narratives of social mobility. For the author of the book, the main question is to obtain a better understanding of the individual coping strategies of success related to upward social mobility, rather than focusing merely on the tensions, identity crisis and costs of social mobility, this way broadening his research interest into new directions.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630364","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.2.3
István Grajczjár, Edit Pauló
A gyorsuló digitalizáció hatására egyre hangsúlyosabb téma a gyerekek képernyők előtt töltött ideje és technológiahasználata. A közelmúlt populáris és tudományos irodalma is gyakran a technológiahasználat negatív következményeire fókuszált, az elmúlt pár évben azonban szemléletváltás történt a technológia kínálta lehetőségek irányába is. A diskurzusban a szülői narratívák és a szakértői ajánlások dominálnak, míg a gyerekek percepciói kevésbé vannak előtérben. Jelen tanulmány éppen ezért a kamaszok szemszögéből vizsgálja a családon belüli technológiahasználat kérdését. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a technológiahasználattal kapcsolatos családi viselkedésmintáknak milyen típusai azonosíthatók, és azok milyen szociológiai jellemzőkkel írhatók le. A kérdés megválaszolásához 12–16 éves gyerekekkel 2017 őszén felvett kérdőívek (N=1000), valamint 2019 tavaszán készült interjúk (N=30) elemzésére kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy lehatárolhatók a techviselkedés különböző típusai a családban, amelyet számos szociodemográfiai háttérváltozó befolyásol.
{"title":"Szolidaritás járvány idején","authors":"István Grajczjár, Edit Pauló","doi":"10.51624/szocszemle.2021.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.2.3","url":null,"abstract":"A gyorsuló digitalizáció hatására egyre hangsúlyosabb téma a gyerekek képernyők előtt töltött ideje és technológiahasználata. A közelmúlt populáris és tudományos irodalma is gyakran a technológiahasználat negatív következményeire fókuszált, az elmúlt pár évben azonban szemléletváltás történt a technológia kínálta lehetőségek irányába is. A diskurzusban a szülői narratívák és a szakértői ajánlások dominálnak, míg a gyerekek percepciói kevésbé vannak előtérben. Jelen tanulmány éppen ezért a kamaszok szemszögéből vizsgálja a családon belüli technológiahasználat kérdését. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a technológiahasználattal kapcsolatos családi viselkedésmintáknak milyen típusai azonosíthatók, és azok milyen szociológiai jellemzőkkel írhatók le. A kérdés megválaszolásához 12–16 éves gyerekekkel 2017 őszén felvett kérdőívek (N=1000), valamint 2019 tavaszán készült interjúk (N=30) elemzésére kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy lehatárolhatók a techviselkedés különböző típusai a családban, amelyet számos szociodemográfiai háttérváltozó befolyásol.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629431","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.2.1
Zsolt Spéder
Leíró demográfiai elemzési eszközökkel mutatjuk be, hogy az elmúlt negyedszázadban hazánkban megtapasztalt termékenységcsökkenés a termékenységi gyakorlat átfogó megváltozásának az eredménye. A teljes kép felrajzolásához elengedhetetlen a jól ismert változás, a halasztás bemutatása, ám túllépünk azon, hogy a mintaváltást kizárólag a korai gyermekvállalásról a késői gyermekvállalásra való áttéréssel írjuk le. A gyermekvállalási magatartás heterogenitásnak iskolai végzettség szerinti vizsgálata alapján megállapítjuk, hogy ma a gyermekvállalási gyakorlat sokkal inkább kötődik az iskolai végzettséghez, mint egy negyedszázaddal ezelőtt, és hogy az individualizáltság térnyerése látszólagos, a fő tendencia sokkal inkább a tagolódással vagy a differenciálódással írható le. A születési évjáratokat végigkövetve megállapítjuk a kétgyermekes család dominanciájának elhalványulását, a gyermektelenség és az egygyermekesség terjedését, ami összességében a befejezett termékenység szintjének csökkenésével jár együtt. Végül javaslatot teszünk a termékenységi magatartás új korszakolására.
{"title":"Termékenységi mintaváltás – a családalapí- tás átalakulásának demográfiai nyomvona- lai Magyarországon","authors":"Zsolt Spéder","doi":"10.51624/szocszemle.2021.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.2.1","url":null,"abstract":"Leíró demográfiai elemzési eszközökkel mutatjuk be, hogy az elmúlt negyedszázadban hazánkban megtapasztalt termékenységcsökkenés a termékenységi gyakorlat átfogó megváltozásának az eredménye. A teljes kép felrajzolásához elengedhetetlen a jól ismert változás, a halasztás bemutatása, ám túllépünk azon, hogy a mintaváltást kizárólag a korai gyermekvállalásról a késői gyermekvállalásra való áttéréssel írjuk le. A gyermekvállalási magatartás heterogenitásnak iskolai végzettség szerinti vizsgálata alapján megállapítjuk, hogy ma a gyermekvállalási gyakorlat sokkal inkább kötődik az iskolai végzettséghez, mint egy negyedszázaddal ezelőtt, és hogy az individualizáltság térnyerése látszólagos, a fő tendencia sokkal inkább a tagolódással vagy a differenciálódással írható le. A születési évjáratokat végigkövetve megállapítjuk a kétgyermekes család dominanciájának elhalványulását, a gyermektelenség és az egygyermekesség terjedését, ami összességében a befejezett termékenység szintjének csökkenésével jár együtt. Végül javaslatot teszünk a termékenységi magatartás új korszakolására.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629605","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.4
J. Boros, Péter Bogdán, J. Durst
Based on 165 in-depth, narrative life story interviews with first generation graduates, fieldwork with educational support initiatives and auto-ethnography, this article contributes to the literature on whether and how structural educational inequality can be compensated by talent support programs and whether and how these programs can mitigate the price of education-driven upward social mobility for those Roma and nonRoma Hungarians who come from socio-economically disadvantaged families. Upwardly mobile Roma who achieve social ascension through academic high achievement usually travel vast social distances that straddle class and ethnic context. Many of their mobility trajectories are accompanied by a set of challenges that are unique to college educated, racialized, underrepresented minorities. To overcome these challenges, and to compensate for the inequality of life chances that originate from their socially and economically disadvantaged family backgrounds and from an unequal and highly selective educational system, upwardly mobile minority students join educational support initiatives or organisations. This paper, drawing on the narratives of our research participants, argues that particular types of these initiatives or charitable foundations that deploy an ethnically targeted complex approach, can equip their beneficiaries with different types of capital. Amongst these, one of the most important is the Roma cultural capital. The newly gained capitals are necessary for the first-in-family Roma mentees to get through higher education and succeed in the labour market in the context of the specific challenges they face. These initiatives mitigate the price of social ascension the most. The paper uses a case study of Romaversitas to demonstrate its main findings.
{"title":"Accumulating Roma cultural capital: First-in-family graduates and the role of educational talent support programs in Hungary in mitigating the price of social mobility","authors":"J. Boros, Péter Bogdán, J. Durst","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.4","url":null,"abstract":"Based on 165 in-depth, narrative life story interviews with first generation graduates, fieldwork with educational support initiatives and auto-ethnography, this article contributes to the literature on whether and how structural educational inequality can be compensated by talent support programs and whether and how these programs can mitigate the price of education-driven upward social mobility for those Roma and nonRoma Hungarians who come from socio-economically disadvantaged families. Upwardly mobile Roma who achieve social ascension through academic high achievement usually travel vast social distances that straddle class and ethnic context. Many of their mobility trajectories are accompanied by a set of challenges that are unique to college educated, racialized, underrepresented minorities. To overcome these challenges, and to compensate for the inequality of life chances that originate from their socially and economically disadvantaged family backgrounds and from an unequal and highly selective educational system, upwardly mobile minority students join educational support initiatives or organisations. This paper, drawing on the narratives of our research participants, argues that particular types of these initiatives or charitable foundations that deploy an ethnically targeted complex approach, can equip their beneficiaries with different types of capital. Amongst these, one of the most important is the Roma cultural capital. The newly gained capitals are necessary for the first-in-family Roma mentees to get through higher education and succeed in the labour market in the context of the specific challenges they face. These initiatives mitigate the price of social ascension the most. The paper uses a case study of Romaversitas to demonstrate its main findings.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630189","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.8
Zsuzsanna Sütő
{"title":"From admission to inclusion: Book review: The Privileged Poor: How Elite Colleges Are Failing Disadvantaged Students by Anthony Abraham Jack. Harvard University Press, 2019","authors":"Zsuzsanna Sütő","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630278","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：