首页 > 最新文献

Szociologiai Szemle最新文献

英文 中文
Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával 运用自然语言处理分析特里亚农与大屠杀的记忆政治特征
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2021.4.2
Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó
2020-ban volt a trianoni békeszerződés 100. és a második világháborús haláltáborok felszabadításának a 75. évfordulója. Ez a két történelmi esemény központi szerepet foglal el a nemzeti emlékezetben, ezáltal a mai napig identitásformáló erővel bír és a legmegosztóbb témák közé tartozik, elválasztva egymástól az ideológiai és politikai oldalakat. Kutatásunkban egy több tízezer cikkből álló, magyar nyelvű, online sajtóból gyűjtött, politikai oldalak mentén bontott szövegkorpuszt vizsgáltunk a kvantitatív természetesnyelv-feldolgozási eszközök körébe tartozó topikmodellezés, illetve kvalitatív szövegelemzés segítségével. Az elkülönített topikokban a heroizálás, áldozatiság, bűnösség és hatálytalanítás fogalmainak előfordulását és jellegzetességeit elemeztük, bemutatva, hogy az egyes politikai oldalak milyen narratívában tárgyalják a két témát. Az elemzésünk kvalitatív részét összevetettük a magyar emlékezetpolitikát tárgyaló cikkek fő értelmezési keretével, bemutatva a hagyományosan is megjelenő passzív áldozati szerep aktuális jelenlétét, az áldozatok és hősök szerepének összemosását, a Trianon és a holokauszt kapcsán megjelenő, tabusítottnak számító narratívákat, valamint a felelősségvállalás hiányát. A „hősök” szerepében leggyakrabban a világháborús katonák, valamint a külhoni magyarok jelennek meg. Az áldozati narratíva szinte elválaszthatatlanul összekapcsolódik a hősökről kialakult képpel: a külhoni magyarok egyszerre jelennek meg mindkét szerepben, a passzív áldozati szerep pedig a magyar nép egészére jellemző. A hatálytalanítás hiányát aktuálpolitikai példán szemléltetjük. A bűnösséggel kapcsolatban a szélsőjobboldal kivételével nem találunk egységes narratívát. Összességében Trianon egy passzív áldozati szereppel kapcsolódott össze az elemzett cikkekben, míg a holokauszt kapcsán az egyes politikai oldalak narratívája még formálódik.
2020年,《特里亚农和平条约》为100。以及第二次世界大战死亡集中营的解放周年纪念日这两个历史事件在国家记忆中发挥着核心作用,因此仍然具有塑造身份的力量,是最具分裂性的主题之一,将意识形态和政治方面分开。在我们的研究中,我们通过主题建模和定性文本分析调查了一个文本语料库,该语料库由从匈牙利在线媒体收集的数万篇文章组成,这些文章被分解为政治页面,属于定量自然语言处理工具的范围。在单独的主题中,我们分析了英雄化、受害化、有罪和无效化概念的发生和特征,展示了政治各方讨论这两个主题的叙事。我们分析的定性部分与涉及匈牙利记忆政策的文章的主要解释框架进行了比较,介绍了传统上被动受害者角色的当前存在、受害者和英雄角色之间的混淆、与特里亚农和大屠杀有关的禁忌叙事,以及缺乏责任感。“英雄”的角色最常由二战士兵和国外的匈牙利人扮演。牺牲叙事几乎与英雄形象密不可分:来自国外的匈牙利人同时扮演两个角色,而被动的牺牲角色是整个匈牙利人民的特点。目前的一个政策例子说明了没有废除。除了极右翼之外,对有罪没有统一的叙述。总的来说,在分析的文章中,特里亚农与被动的受害者角色有关,而与大屠杀有关的个别政治派别的叙事仍在形成中。
{"title":"Trianon és a holokauszt emlékezetpolitikai jellegzetességeinek elemzése természetesnyelv-feldolgozás használatával","authors":"Knap Árpád, Bartha Diána, Barna Ildikó","doi":"10.51624/szocszemle.2021.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.4.2","url":null,"abstract":"2020-ban volt a trianoni békeszerződés 100. és a második világháborús haláltáborok felszabadításának a 75. évfordulója. Ez a két történelmi esemény központi szerepet foglal el a nemzeti emlékezetben, ezáltal a mai napig identitásformáló erővel bír és a legmegosztóbb témák közé tartozik, elválasztva egymástól az ideológiai és politikai oldalakat. Kutatásunkban egy több tízezer cikkből álló, magyar nyelvű, online sajtóból gyűjtött, politikai oldalak mentén bontott szövegkorpuszt vizsgáltunk a kvantitatív természetesnyelv-feldolgozási eszközök körébe tartozó topikmodellezés, illetve kvalitatív szövegelemzés segítségével. Az elkülönített topikokban a heroizálás, áldozatiság, bűnösség és hatálytalanítás fogalmainak előfordulását és jellegzetességeit elemeztük, bemutatva, hogy az egyes politikai oldalak milyen narratívában tárgyalják a két témát. Az elemzésünk kvalitatív részét összevetettük a magyar emlékezetpolitikát tárgyaló cikkek fő értelmezési keretével, bemutatva a hagyományosan is megjelenő passzív áldozati szerep aktuális jelenlétét, az áldozatok és hősök szerepének összemosását, a Trianon és a holokauszt kapcsán megjelenő, tabusítottnak számító narratívákat, valamint a felelősségvállalás hiányát. A „hősök” szerepében leggyakrabban a világháborús katonák, valamint a külhoni magyarok jelennek meg. Az áldozati narratíva szinte elválaszthatatlanul összekapcsolódik a hősökről kialakult képpel: a külhoni magyarok egyszerre jelennek meg mindkét szerepben, a passzív áldozati szerep pedig a magyar nép egészére jellemző. A hatálytalanítás hiányát aktuálpolitikai példán szemléltetjük. A bűnösséggel kapcsolatban a szélsőjobboldal kivételével nem találunk egységes narratívát. Összességében Trianon egy passzív áldozati szereppel kapcsolódott össze az elemzett cikkekben, míg a holokauszt kapcsán az egyes politikai oldalak narratívája még formálódik.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629961","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
A nemzeti büszkeség építőkövei : Nemzeti identitás és történelemkép a magyar társadalomban
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.4
Tamás László, Mónika Makay
A nemzeti identitás az elmúlt évtizedek jelentős témája, amely a társadalomtudományos és a közéleti diskurzusok résztvevőit egyaránt foglalkoztatja. Tanulmányunkban képet kívánunk kapni arról, hogy a magyar társadalom tagjainak gondolatvilágában milyen potenciális „büszkeségelemek” jelennek meg. Az elemzés újdonságot jelent a tekintetben, hogy országosan reprezentatív adatokra támaszkodik, ugyanakkor a nyílt kérdezési technika és a feldolgozás induktív logikája révén lehetőséget biztosít a témával kapcsolatos vélemények feltérképezésére. A klaszterelemzés során létrehozott négy jellegzetes büszkeségcsoport más, szociodemográfiai és értékrendi változókkal való összevetése nyomán olyan kérdésekre is választ kívánunk adni, mint hogy alapvető szociológiai ismérvek mentén mennyire egységes vagy heterogén a társadalmi szolidaritás egyik pilléréül szolgáló nemzeti büszkeségforrásokról való közvélekedés, illetőleg milyen esetleges törésvonalak fedezhetők fel.
{"title":"A nemzeti büszkeség építőkövei : Nemzeti identitás és történelemkép a magyar társadalomban","authors":"Tamás László, Mónika Makay","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.4","url":null,"abstract":"A nemzeti identitás az elmúlt évtizedek jelentős témája, amely a társadalomtudományos és a közéleti diskurzusok résztvevőit egyaránt foglalkoztatja. Tanulmányunkban képet kívánunk kapni arról, hogy a magyar társadalom tagjainak gondolatvilágában milyen potenciális „büszkeségelemek” jelennek meg. Az elemzés újdonságot jelent a tekintetben, hogy országosan reprezentatív adatokra támaszkodik, ugyanakkor a nyílt kérdezési technika és a feldolgozás induktív logikája révén lehetőséget biztosít a témával kapcsolatos vélemények feltérképezésére. A klaszterelemzés során létrehozott négy jellegzetes büszkeségcsoport más, szociodemográfiai és értékrendi változókkal való összevetése nyomán olyan kérdésekre is választ kívánunk adni, mint hogy alapvető szociológiai ismérvek mentén mennyire egységes vagy heterogén a társadalmi szolidaritás egyik pilléréül szolgáló nemzeti büszkeségforrásokról való közvélekedés, illetőleg milyen esetleges törésvonalak fedezhetők fel.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87551322","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Costs of social mobility in the context of intimate partner relationships. “It is really easy to be angry at someone who is in front of me and not at the system, which produces the inequalities between us” 亲密伴侣关系下的社会流动成本。“我很容易对站在我前面的人生气,而不是对造成我们之间不平等的制度生气。”
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.3
Fanni Dés
Power inequalities originating from capitalist patriarchy are having an impact on and even determining our personal relationships: gender, class and ethnic inequality are consistently present in our intimate ties as well (Ridgeway 2009). For socially mobile individuals from lower classes, one of the main costs of moving between social classes is to exist in the complex conflict that arises from distancing from the social class of origin in order to integrate into new social spaces (Bourdieu 2005, Friedman 2016). These internal conflicts that are caused by broadened social structures are also present not just in the difficulty of finding a desired romantic partner (Durst at al. 2014) but in the process of sustaining an intimate relationship with someone from a particular social background as well. Structural inequalities are also determinative factors in partner selection, education homogamy and ethnic homogamy are highly present in society (Kamijn 1993, 1998, 2010, Kang Fu 2001). In this paper, through analysing narratives of educationally upwardly mobile women in Hungary, regarding intimate partner selection and looking at intimate relationships themselves, I aim to discover how their narratives reflect upon the hidden costs of mobility. I show how gender, education and ethnic inequalities emerge through the personal accounts of their mobility experiences and to what extent these inequalities determine the process of finding a desired partner or sustaining an existing intimate relationship.
源自资本主义父权制的权力不平等正在影响甚至决定我们的个人关系:性别、阶级和种族不平等也一直存在于我们的亲密关系中(Ridgeway 2009)。对于来自较低阶层的社会流动个体来说,在社会阶层之间流动的主要成本之一是存在于复杂的冲突中,这种冲突是为了融入新的社会空间而与原始社会阶层保持距离(Bourdieu 2005, Friedman 2016)。这些由扩大的社会结构引起的内部冲突不仅存在于寻找理想的浪漫伴侣的困难中(Durst at al. 2014),也存在于与来自特定社会背景的人维持亲密关系的过程中。结构性不平等也是伴侣选择的决定性因素,教育程度上的同性婚姻和种族上的同性婚姻在社会中高度存在(Kamijn 1993,1998,2010, Kang Fu 2001)。在本文中,通过分析匈牙利在教育上向上流动的女性的叙述,关于亲密伴侣的选择和关注亲密关系本身,我的目标是发现她们的叙述如何反映流动性的隐藏成本。我展示了性别、教育和种族不平等是如何通过他们流动经历的个人描述出现的,以及这些不平等在多大程度上决定了寻找理想伴侣或维持现有亲密关系的过程。
{"title":"Costs of social mobility in the context of intimate partner relationships. “It is really easy to be angry at someone who is in front of me and not at the system, which produces the inequalities between us”","authors":"Fanni Dés","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.3","url":null,"abstract":"Power inequalities originating from capitalist patriarchy are having an impact on and even determining our personal relationships: gender, class and ethnic inequality are consistently present in our intimate ties as well (Ridgeway 2009). For socially mobile individuals from lower classes, one of the main costs of moving between social classes is to exist in the complex conflict that arises from distancing from the social class of origin in order to integrate into new social spaces (Bourdieu 2005, Friedman 2016). These internal conflicts that are caused by broadened social structures are also present not just in the difficulty of finding a desired romantic partner (Durst at al. 2014) but in the process of sustaining an intimate relationship with someone from a particular social background as well. Structural inequalities are also determinative factors in partner selection, education homogamy and ethnic homogamy are highly present in society (Kamijn 1993, 1998, 2010, Kang Fu 2001). In this paper, through analysing narratives of educationally upwardly mobile women in Hungary, regarding intimate partner selection and looking at intimate relationships themselves, I aim to discover how their narratives reflect upon the hidden costs of mobility. I show how gender, education and ethnic inequalities emerge through the personal accounts of their mobility experiences and to what extent these inequalities determine the process of finding a desired partner or sustaining an existing intimate relationship.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630173","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 6
Meaning making and resilience among academically high-achieving Roma women 学业成绩优异的罗姆妇女的意义创造和适应能力
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.5
Bálint Ábel Bereményi, J. Durst
This paper investigates the self-narratives of academically high-achieving, first generation college educated, and highly resilient Roma women. We place their meaning making and social navigation processes at the centre of our inquiry, understanding it as an important element of the resilience process of upward mobility (Ungar 2012). Self-narratives describing their changing social class and the corresponding dilemmas offers us the opportunity to understand their strategies, and how to accomplish a resilient minority mobility trajectory, by mitigating the tension and the emotional cost that unavoidably comes with the large social distance they travel between their community of origin and the newly attained class (Naudet 2018). The article draws on two research projects; the first conducted in Spain (2015-17) among 35 Roma university graduates, and the second in Hungary, (2018-20), between 150 Roma and non-Roma university graduates. We have selected one ‘resilient minority mobility trajectory’ as an ideal type from each database for the purposes of this comparison. In this category, upwardly mobile Roma graduates achieve their aspired self- development with the minimal ‘emotional cost’ possible. Our main argument is that a ‘minority path of social ascension’, in itself, is not enough to mitigate the high emotional costs of changing social class. It also requires negotiation, meaning making or reframing work. In this thesis, we support Michael Ungar’s proposal that resilience during upward mobility is a process in one’s ecological context and not an individual asset, and that meaning making work is a crucial part of it. We expand this thesis, however, by demonstrating how navigation among the available resources, and the negotiation of what a ‘proper Roma woman’ and a ‘successful life’ means, in the community of origin, plays a crucial part in accomplishing a resilient upward mobility process.
本文调查了学业成绩优异、第一代受过大学教育、高度适应能力的罗姆妇女的自我叙述。我们将他们的意义创造和社会导航过程置于我们研究的中心,将其理解为向上流动的弹性过程的重要因素(Ungar 2012)。自我叙述描述了他们不断变化的社会阶层和相应的困境,为我们提供了了解他们的策略的机会,以及如何通过减轻紧张和情感成本来实现有弹性的少数群体流动轨迹,这种紧张和情感成本不可避免地伴随着他们在原社区和新获得的阶层之间的巨大社会距离(Naudet 2018)。本文借鉴了两个研究项目;第一次是在西班牙(2015-17年),在35名罗姆大学毕业生中进行的,第二次是在匈牙利(2018-20年),在150名罗姆和非罗姆大学毕业生中进行的。为了进行比较,我们从每个数据库中选择了一个“弹性少数族裔流动轨迹”作为理想类型。在这一类别中,向上流动的罗姆毕业生以尽可能少的“情感成本”实现了他们渴望的自我发展。我们的主要论点是,“少数人的社会提升之路”本身并不足以减轻社会阶层变化带来的高昂情感成本。它还需要协商、意义创造或重新定义工作。在本文中,我们支持Michael Ungar的建议,即向上流动中的弹性是一个人的生态环境中的过程,而不是个人资产,而意义创造工作是其中的关键部分。然而,我们扩展了这篇论文,展示了在可用资源之间的导航,以及在原籍社区中“合适的罗姆妇女”和“成功的生活”意味着什么的谈判,在实现有弹性的向上流动过程中起着至关重要的作用。
{"title":"Meaning making and resilience among academically high-achieving Roma women","authors":"Bálint Ábel Bereményi, J. Durst","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.5","url":null,"abstract":"This paper investigates the self-narratives of academically high-achieving, first generation college educated, and highly resilient Roma women. We place their meaning making and social navigation processes at the centre of our inquiry, understanding it as an important element of the resilience process of upward mobility (Ungar 2012). Self-narratives describing their changing social class and the corresponding dilemmas offers us the opportunity to understand their strategies, and how to accomplish a resilient minority mobility trajectory, by mitigating the tension and the emotional cost that unavoidably comes with the large social distance they travel between their community of origin and the newly attained class (Naudet 2018). The article draws on two research projects; the first conducted in Spain (2015-17) among 35 Roma university graduates, and the second in Hungary, (2018-20), between 150 Roma and non-Roma university graduates. We have selected one ‘resilient minority mobility trajectory’ as an ideal type from each database for the purposes of this comparison. In this category, upwardly mobile Roma graduates achieve their aspired self- development with the minimal ‘emotional cost’ possible. Our main argument is that a ‘minority path of social ascension’, in itself, is not enough to mitigate the high emotional costs of changing social class. It also requires negotiation, meaning making or reframing work. In this thesis, we support Michael Ungar’s proposal that resilience during upward mobility is a process in one’s ecological context and not an individual asset, and that meaning making work is a crucial part of it. We expand this thesis, however, by demonstrating how navigation among the available resources, and the negotiation of what a ‘proper Roma woman’ and a ‘successful life’ means, in the community of origin, plays a crucial part in accomplishing a resilient upward mobility process.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630298","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 10
Educational mobility of Hungarian firstand multi-generational young intellectuals in four countries 匈牙利第一代多代青年知识分子在四个国家的教育流动性
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.6
A. Papp Z, Csilla Zsigmond
The study examines the characteristics of intergenerational educational mobility among minority Hungarian youth living in Slovakia (Felvidék), Ukraine (Transcarpathia), Romania (Transylvania), Serbia (Vojvodina). The topic is important because in Hungary there is a paucity of studies that systematically analyse the challenges and coping strategies of first-generation students in general, or which go beyond minority aspects within social structures. The paper seeks to fill this gap by exploring first-generation intellectuals’ social structure and specific attitudes, based on real life Hungarian-minority experience. Based on a literature review, the authors set up four hypotheses: hypotheses related to social and cultural reproduction, a hypothesis concerning the political consequences of mobility, and assumptions related to minority identity. After testing the hypotheses and comparing the first- generation and multigenerational students’ characteristics, the authors conclude that in the minority context there took place a social and status culture reproduction, and mobility increases the likelihood of conservative political attitudes. The immobile stratum of minority multigenerational intellectuals tends to be much more liberal and transnational, using Hungarian citizenship as a new pragmatic opportunity.
这项研究调查了生活在斯洛伐克(felvid薪金)、乌克兰(外喀尔巴阡山脉)、罗马尼亚(特兰西瓦尼亚)、塞尔维亚(伏伊伏丁那)的匈牙利少数民族青年的代际教育流动的特点。这个话题很重要,因为在匈牙利,很少有研究系统地分析第一代学生的挑战和应对策略,或者超越社会结构中的少数民族方面。本文试图通过探索第一代知识分子的社会结构和具体态度,以现实生活中的匈牙利少数民族经验为基础,填补这一空白。在文献回顾的基础上,作者提出了四个假设:与社会和文化再生产有关的假设、与流动的政治后果有关的假设和与少数民族身份有关的假设。在测试了假设并比较了第一代和多代学生的特征后,作者得出结论,在少数族裔背景下,发生了社会和地位文化的再生产,流动性增加了保守政治态度的可能性。少数民族多代知识分子的固定阶层往往更加自由和跨国,利用匈牙利公民身份作为一个新的务实的机会。
{"title":"Educational mobility of Hungarian firstand multi-generational young intellectuals in four countries","authors":"A. Papp Z, Csilla Zsigmond","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.6","url":null,"abstract":"The study examines the characteristics of intergenerational educational mobility among minority Hungarian youth living in Slovakia (Felvidék), Ukraine (Transcarpathia), Romania (Transylvania), Serbia (Vojvodina). The topic is important because in Hungary there is a paucity of studies that systematically analyse the challenges and coping strategies of first-generation students in general, or which go beyond minority aspects within social structures. The paper seeks to fill this gap by exploring first-generation intellectuals’ social structure and specific attitudes, based on real life Hungarian-minority experience. Based on a literature review, the authors set up four hypotheses: hypotheses related to social and cultural reproduction, a hypothesis concerning the political consequences of mobility, and assumptions related to minority identity. After testing the hypotheses and comparing the first- generation and multigenerational students’ characteristics, the authors conclude that in the minority context there took place a social and status culture reproduction, and mobility increases the likelihood of conservative political attitudes. The immobile stratum of minority multigenerational intellectuals tends to be much more liberal and transnational, using Hungarian citizenship as a new pragmatic opportunity.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Book review. Reproductive and genetic responsibility: whose burden? : Ivett Szalma: Attitudes, norms, and beliefs related to assisted reproduction technologies among childless women in a pronatalist society 书评。生殖和遗传责任:谁的负担?Ivett Szalma:在一个亲生主义社会中,无子女妇女对辅助生殖技术的态度、规范和信仰
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2021.4.4
Bauer Zsófia
Ivett Szalma (Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences Centre of Excellence and Corvinus University of Budapest) has in the last decade established herself as one of the key researchers in the Hungarian and international sociological community who is taking on the task of understanding public attitudes towards childlessness, infertility, and assisted reproduction technologies (ART). The present book fits seamlessly into her area of expertise on the statistical analysis of public attitudes towards ART, but also expands on her former quantitative focus and takes on an investigation of the topic through in-depth qualitative inquiry. Thus, the research built upon in the publication draws on the findings of other relevant work of Szalma’s, yet introduces the topic from a new methodological standpoint. To achieve a new level of understanding of social attitudes to medically assisted reproduction, Szalma adapts not merely one qualitative approach, but ventures into the topic with a multi-method qualitative research design. The combination of in-depth interviews and focus groups has been gaining ground in the qualitative research community recently. The choice to sample childless women allows for a unique, more focused investigation of ART that generates an understanding of the attitudes of its potential users.
Ivett Szalma(匈牙利科学院卓越中心和布达佩斯科维努斯大学社会科学中心)在过去十年中成为匈牙利和国际社会学界的主要研究人员之一,她承担着理解公众对无子女、不孕症和辅助生殖技术(ART)的态度的任务。这本书与她在公众对ART态度的统计分析方面的专业领域完美契合,但也扩展了她以前的定量关注,并通过深入的定性调查对该主题进行了调查。因此,在出版物中建立的研究借鉴了Szalma的其他相关工作的发现,但从新的方法论角度介绍了这个主题。为了更好地理解社会对医学辅助生殖的态度,Szalma不仅采用了一种定性方法,而且采用了一种多方法定性研究设计。深度访谈和焦点小组的结合最近在定性研究界获得了进展。选择无子女妇女作为样本,可以对抗逆转录病毒治疗进行独特、更有针对性的调查,从而了解其潜在使用者的态度。
{"title":"Book review. Reproductive and genetic responsibility: whose burden? : Ivett Szalma: Attitudes, norms, and beliefs related to assisted reproduction technologies among childless women in a pronatalist society","authors":"Bauer Zsófia","doi":"10.51624/szocszemle.2021.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.4.4","url":null,"abstract":"Ivett Szalma (Centre for Social Sciences, Hungarian Academy of Sciences Centre of Excellence and Corvinus University of Budapest) has in the last decade established herself as one of the key researchers in the Hungarian and international sociological community who is taking on the task of understanding public attitudes towards childlessness, infertility, and assisted reproduction technologies (ART). The present book fits seamlessly into her area of expertise on the statistical analysis of public attitudes towards ART, but also expands on her former quantitative focus and takes on an investigation of the topic through in-depth qualitative inquiry. Thus, the research built upon in the publication draws on the findings of other relevant work of Szalma’s, yet introduces the topic from a new methodological standpoint. To achieve a new level of understanding of social attitudes to medically assisted reproduction, Szalma adapts not merely one qualitative approach, but ventures into the topic with a multi-method qualitative research design. The combination of in-depth interviews and focus groups has been gaining ground in the qualitative research community recently. The choice to sample childless women allows for a unique, more focused investigation of ART that generates an understanding of the attitudes of its potential users.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630158","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Társas támogatás megjelenése egy depresszió és szorongás témájú online fórumon
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.3
Fanni Máté
Nowadays, online communities are typical sources of social support, which is a considerable help especially for those suffering from depression or anxiety. The aim of my research is to investigate the patterns of social support on an online depression and anxiety forum and to serve as an exploratory research of Natural Language Processing usage to classify comments into the categories of social support. The uniqueness of my research is the quantitative text analysis based on a complete qualitative analysis of the whole dataset. The conclusions of the qualitative analysis provide profound information for model definition, and for their evaluation. This knowledge is important for the investigation the potential of automatic text analysis in sociology. On average, four out of five comments are related to social support on the examined forum. Informational support appears in 59.9 percent of the supportive comments, while emotional support appears in 44.7 percent. The applied models’ accuracies are nearly 80 percent, which means that they classified the vast majority of comments into the right category. The results show that there is a potential in building reliable models in order to classify the comments into the previously defined categories of social support.
如今,网络社区是典型的社会支持来源,尤其是对那些患有抑郁症或焦虑症的人来说,这是一个相当大的帮助。我的研究目的是调查在线抑郁和焦虑论坛上的社会支持模式,并作为自然语言处理使用的探索性研究,将评论分类为社会支持的类别。我的研究的独特之处在于在对整个数据集进行完整的定性分析的基础上进行了定量文本分析。定性分析的结论为模型的定义和评价提供了深刻的信息。这些知识对于研究自动文本分析在社会学中的潜力是很重要的。平均而言,在被调查的论坛上,五分之四的评论与社会支持有关。在支持性评论中,信息支持占59.9%,情感支持占44.7%。应用模型的准确率接近80%,这意味着它们将绝大多数评论分类到正确的类别中。结果表明,有可能建立可靠的模型,以便将评论分类到先前定义的社会支持类别中。
{"title":"Társas támogatás megjelenése egy depresszió és szorongás témájú online fórumon","authors":"Fanni Máté","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.3","url":null,"abstract":"Nowadays, online communities are typical sources of social support, which is a considerable help especially for those suffering from depression or anxiety. The aim of my research is to investigate the patterns of social support on an online depression and anxiety forum and to serve as an exploratory research of Natural Language Processing usage to classify comments into the categories of social support. The uniqueness of my research is the quantitative text analysis based on a complete qualitative analysis of the whole dataset. The conclusions of the qualitative analysis provide profound information for model definition, and for their evaluation. This knowledge is important for the investigation the potential of automatic text analysis in sociology. On average, four out of five comments are related to social support on the examined forum. Informational support appears in 59.9 percent of the supportive comments, while emotional support appears in 44.7 percent. The applied models’ accuracies are nearly 80 percent, which means that they classified the vast majority of comments into the right category. The results show that there is a potential in building reliable models in order to classify the comments into the previously defined categories of social support.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"91119196","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Áldozathibáztatás kisebbségi csoportok sértettjeivel szemben 少数群体受害者的受害情况
Q3 Social Sciences Pub Date : 2021-01-01 DOI: 10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.2
Petra Bárd, Veronika Anna Szontagh
Az igazságszolgáltatási szervek, valamint a média és a közvélemény egyaránt gyakran bocsátkozik áldozathibáztatásba, amikor sérülékeny kisebbségek tagjai válnak bűncselekmény sértettjévé. Az áldozathibáztatást a másodlagos viktimizáció egyik formájának tekintjük. Ilyenkor a társadalom a bűncselekmények sértettjeit másodszor is cserben hagyja, sérelmüket bagatellizálva, valamint az elkövetők felelősségét kisebbítve, a velük szembeni állami rosszallást – akár büntető szankció formájában – nem kellően kifejezve. A tanulmány első részében ismertetjük az áldozathibáztatás fogalmának történetét, és bemutatjuk az áldozathibáztatás széleskörűen elterjedt társadalmi jelenségét. Mivel az áldozathibáztatást magyarázó elméletek sorából kiemelkedik a feminista irodalom, áttekintjük ennek tanításait a nőkkel szembeni elnyomás és a szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában. Ezután általában a kisebbségi csoportokkal szembeni intézkedésekkel és erőszakoscselekményekkel foglalkozunk. Tanulmányunk második felében régi és új elméletek fényében térképezzük fel az áldozathibáztatás lehetséges magyarázó okait és húzóerejét, abban a reményben, hogy a megértés hozzásegít az áldozatokra és az egész társadalomra nézve rendkívül káros jelenség leküzdéséhez.
当弱势少数群体成员成为犯罪受害者时,司法部门、媒体和公众经常受到指责。指责受害者被视为二次受害的一种形式。在这种情况下,社会第二次抛弃犯罪受害者,最大限度地减少了他们的伤害,减轻了犯罪者的责任,甚至没有以刑事制裁的形式充分表达公众对他们的不满。研究的第一部分描述了受害概念的历史,并介绍了普遍存在的受害社会现象。随着女权主义文学从解释受害的理论列表中脱颖而出,我们回顾了其关于压迫妇女和性犯罪的教义。然后我们通常处理针对少数群体的措施和暴力。在我们研究的后半部分,我们根据新旧理论探讨了受害的可能解释原因和驱动力,希望理解这一点将有助于克服对受害者和整个社会极其有害的现象。
{"title":"Áldozathibáztatás kisebbségi csoportok sértettjeivel szemben","authors":"Petra Bárd, Veronika Anna Szontagh","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.2","url":null,"abstract":"Az igazságszolgáltatási szervek, valamint a média és a közvélemény egyaránt gyakran bocsátkozik áldozathibáztatásba, amikor sérülékeny kisebbségek tagjai válnak bűncselekmény sértettjévé. Az áldozathibáztatást a másodlagos viktimizáció egyik formájának tekintjük. Ilyenkor a társadalom a bűncselekmények sértettjeit másodszor is cserben hagyja, sérelmüket bagatellizálva, valamint az elkövetők felelősségét kisebbítve, a velük szembeni állami rosszallást – akár büntető szankció formájában – nem kellően kifejezve. A tanulmány első részében ismertetjük az áldozathibáztatás fogalmának történetét, és bemutatjuk az áldozathibáztatás széleskörűen elterjedt társadalmi jelenségét. Mivel az áldozathibáztatást magyarázó elméletek sorából kiemelkedik a feminista irodalom, áttekintjük ennek tanításait a nőkkel szembeni elnyomás és a szexuális jellegű bűncselekmények vonatkozásában. Ezután általában a kisebbségi csoportokkal szembeni intézkedésekkel és erőszakoscselekményekkel foglalkozunk. Tanulmányunk második felében régi és új elméletek fényében térképezzük fel az áldozathibáztatás lehetséges magyarázó okait és húzóerejét, abban a reményben, hogy a megértés hozzásegít az áldozatokra és az egész társadalomra nézve rendkívül káros jelenség leküzdéséhez.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629476","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Gazdasági és társadalmi integrációs modellek perifériális térségekben. A szociális földprogram, a közfoglalkoztatás és a szociális szövetkezetek működésének jellemzői hátrányos helyzetű kistelepüléseken 外围地区的经济和社会一体化模式。弱势小定居点的社会土地方案、公共就业和社会合作社的特点
Q3 Social Sciences Pub Date : 2020-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2020.1.2
Judit Csoba, Flórián Sipos
A hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségek peremhelyzetű csoportjainak sikeres gazdasági és társadalmi beilleszkedése érdekében mind szélesebb körben alkalmazzák napjainkban a „társadalmi befektetés” jellegű szociális integrációs modelleket hazánkban és Európa más országaiban is. Az integrációs modellek a résztvevők egyéni kompetenciáinak, munkavállalói készségeinek fejlesztését, jövedelemszerző, önfenntartó képességének javítását és a piac okozta egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Tanulmányunkban Polányi (1997) „kettős mozgás” elméletéből kiindulva elemezzük a lokális térben működő integrációs modelleket és azok sajátosságait. Vizsgáljuk egyfelől a (diszfunkcionálisan működő) önszabályozó piaccal szemben kialakított állami beavatkozás formáit (közfoglalkoztatási program, startmunka mintaprogram), másfelől az alulról szerveződő, a „beágyazott gazdaság” mintáját követő integrációs rendszerek (szociális földprogram, szociális szövetkezet) működését. Feltételezzük, hogy az alulról és felülről építkező integrációs modellek komplementer módon működnek a leghatékonyabban, lehetővé téve az eltérő helyzetben lévő célcsoportok lokális gazdaságban való differenciált részvételét és az integráltság fokának növekedését. Mindemellett úgy véljük, hogy az állami beavatkozás formája és mértékének növekedése az utóbbi években jelentősen csökkenti az önkéntesen szervezett és demokratikusan működő integrációs modellek mozgásterét, és folyamatosan erősíti a „neopatrimoniális” rendszerek kiteljesedését a lokális térben. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatást két Horizont 2020 program (InnoSI és CoSIE)1 keretében végeztük. A 3 éves kutatómunka során 14 – többnyire 2000 fő alatti, hátrányos helyzetű – települést vontunk a mintába, és 54 interjút készítettünk. Kutatási eredményeink azt igazolják, hogy a fokozott állami beavatkozás eredményeként a lokális társadalmak önszerveződő gazdasági és önvédelmi mechanizmusai nem vagy csak aránytalanul kis mértékben fejlődtek az utóbbi években. A felülről kezdeményezett „egydimenziós” integrációs modellekben a „társadalmi befektetés” jelleg kevésbé érvényesül, és a redisztributív függőségek új formái jelennek meg.
为了确保弱势农业地区边缘化群体的成功经济和社会融合,匈牙利和欧洲其他国家越来越多地采用“社会投资”性质的社会融合模式。他们的目标是发展工人的技能,提高收入和自我维持能力,减少市场不平等。在我们的研究中,我们基于Polányi(1997)的“双运动”理论分析了积分模型及其特征。一方面,我们研究了国家对(功能失调的)自律市场的干预形式(公共就业计划、创业模式计划),另一方面,研究了遵循“嵌入式经济”模式的自下而上的一体化系统(社会土地计划、社会合作社)的运作。我们假设自下而上和自上而下的一体化模式以互补的方式最有效地发挥作用,允许目标群体有区别地参与当地经济,并提高一体化程度。此外,我们认为,近年来国家干预形式和程度的增加大大缩小了自愿和民主运作的融合模式的范围,并不断加强了“新婚姻”制度在地方空间的扩张。支持该研究的定性研究是在两个地平线2020计划(InnoSI和CoSIE)1下进行的。在3年的研究中,对14个定居点进行了抽样调查,其中大多数是2000人以下的弱势群体,共进行了54次访谈。我们的研究结果证实,由于国家干预的增加,地方社会的自组织经济和自卫机制近年来没有发展,或者只是规模过小。在补充的“一维”一体化模型中,“社会投资”特征不那么普遍,新形式的再分配依赖正在出现。
{"title":"Gazdasági és társadalmi integrációs modellek perifériális térségekben. A szociális földprogram, a közfoglalkoztatás és a szociális szövetkezetek működésének jellemzői hátrányos helyzetű kistelepüléseken","authors":"Judit Csoba, Flórián Sipos","doi":"10.51624/szocszemle.2020.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2020.1.2","url":null,"abstract":"A hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségek peremhelyzetű csoportjainak sikeres gazdasági és társadalmi beilleszkedése érdekében mind szélesebb körben alkalmazzák napjainkban a „társadalmi befektetés” jellegű szociális integrációs modelleket hazánkban és Európa más országaiban is. Az integrációs modellek a résztvevők egyéni kompetenciáinak, munkavállalói készségeinek fejlesztését, jövedelemszerző, önfenntartó képességének javítását és a piac okozta egyenlőtlenségek csökkentését célozzák. Tanulmányunkban Polányi (1997) „kettős mozgás” elméletéből kiindulva elemezzük a lokális térben működő integrációs modelleket és azok sajátosságait. Vizsgáljuk egyfelől a (diszfunkcionálisan működő) önszabályozó piaccal szemben kialakított állami beavatkozás formáit (közfoglalkoztatási program, startmunka mintaprogram), másfelől az alulról szerveződő, a „beágyazott gazdaság” mintáját követő integrációs rendszerek (szociális földprogram, szociális szövetkezet) működését. Feltételezzük, hogy az alulról és felülről építkező integrációs modellek komplementer módon működnek a leghatékonyabban, lehetővé téve az eltérő helyzetben lévő célcsoportok lokális gazdaságban való differenciált részvételét és az integráltság fokának növekedését. Mindemellett úgy véljük, hogy az állami beavatkozás formája és mértékének növekedése az utóbbi években jelentősen csökkenti az önkéntesen szervezett és demokratikusan működő integrációs modellek mozgásterét, és folyamatosan erősíti a „neopatrimoniális” rendszerek kiteljesedését a lokális térben. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatást két Horizont 2020 program (InnoSI és CoSIE)1 keretében végeztük. A 3 éves kutatómunka során 14 – többnyire 2000 fő alatti, hátrányos helyzetű – települést vontunk a mintába, és 54 interjút készítettünk. Kutatási eredményeink azt igazolják, hogy a fokozott állami beavatkozás eredményeként a lokális társadalmak önszerveződő gazdasági és önvédelmi mechanizmusai nem vagy csak aránytalanul kis mértékben fejlődtek az utóbbi években. A felülről kezdeményezett „egydimenziós” integrációs modellekben a „társadalmi befektetés” jelleg kevésbé érvényesül, és a redisztributív függőségek új formái jelennek meg.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629235","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Gondolatok az építészetszociológia és a szociológia viszonyáról 建筑社会学与社会学关系的思考
Q3 Social Sciences Pub Date : 2020-01-01 DOI: 10.51624/szocszemle.2020.1.1
Máté Tamáska
A tanulmány az építészetszociológia és a szociológia viszonyát egyetlen központi kategória, az építészeti cselekvés fogalma alapján tárgyalja. E fogalom kifejezi, hogy az épített környezet nem csupán háttere, színpada, lenyomata a társadalmi viszonyoknak, hanem a társadalmi interakciók aktív ágense. Az építészet tehát nem lehet neutrális szereplő a társadalomban, hanem hierarchiaviszonyokat, szegregációkat, szerepeket definiál, társadalomformáló jelleggel bír, elválaszthatatlan a társadalmi cselekvés egyéb (például verbális) formáitól. Hogy mindez miként valósul meg, arra a tanulmány három elméleti megközelítést is idéz, Delitz, Steets és Fischer munkáit. Delitz szerint a társadalom kollektív makrofolyamatai, intézményei azok, amelyek nem létezhetnek építészeti forma nélkül. Delitz az építészet tárgyát is kitágítja, és a szociológia számára értelmezhetőbb épített környezetről beszél. Steets elmélete mikroszintről indul, és az építészet létrejöttének, befogadásának és szocializációjának (objektív valóság) hármasságában ragadja meg az építészeti cselekvés lényegét. Steets érdeme, hogy tág kaput nyit a bevált szociológiai módszertani eljárások előtt. Végül Fischer a két szerzőt kiegészítve az építészet sajátosságaiból indul ki, mikor időtálló, stabil társadalmi médiumként tekint az építészetszociológia tárgyára. Az idézett építészetszociológiai elméletek közös következtetése, hogy a weberi társadalmicselekvés-fogalmat ki kell egészíteni a materiális környezet vizsgálatával, sőt a szociológia paradigmaváltására is szükség lenne. A dolgozat ezzel szemben amellett érvel, hogy az építészetszociológia céljának nem egy a szociológián belüli paradigmaváltásnak kell lennie, hanem egy interdiszciplináris párbeszéd megteremtésének. Nem egy klasszikus értelemben vett szakszociológiára van tehát szükség, hanem az építészet humán oldalát megvilágító tudományközi mezőre.
本研究以建筑行为概念为中心范畴,探讨建筑社会学与社会学的关系。这一概念表明,建筑环境不仅是社会关系的背景、阶段、印记,而且是社会互动的积极主体。因此,建筑不能成为社会中的中立行动者,但它定义了等级条件、隔离、角色,具有社会塑造特征,与其他形式的社会行动(如言语)密不可分。这项研究引用了三种理论方法:Delitz、Steets和Fischer的作品。Delitz认为,没有建筑形式,社会的集体宏观过程和制度就不可能存在。Delitz还扩展了建筑学的主题,并谈到了社会学更容易理解的建筑环境。斯蒂茨的理论从微观层面出发,在创造、包容和社会化(客观现实)三者中把握建筑行为的本质。斯蒂茨被认为为社会学方法论打开了一扇大门。最后,菲舍尔从建筑的特殊性出发,补充了两位作者的观点,他认为建筑社会学是一种持久、稳定的社会媒介。被引用的建筑社会学理论的共同结论是,网络上的社会行动概念应该通过对物质环境的考察来补充,甚至社会学的范式转变也是必要的。另一方面,本文认为建筑社会学的目标不应该是社会学的范式转换,而应该是跨学科的对话。因此,我们需要的不是一个经典的社会学,而是一个跨学科的领域,照亮建筑人性的一面。
{"title":"Gondolatok az építészetszociológia és a szociológia viszonyáról","authors":"Máté Tamáska","doi":"10.51624/szocszemle.2020.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2020.1.1","url":null,"abstract":"A tanulmány az építészetszociológia és a szociológia viszonyát egyetlen központi kategória, az építészeti cselekvés fogalma alapján tárgyalja. E fogalom kifejezi, hogy az épített környezet nem csupán háttere, színpada, lenyomata a társadalmi viszonyoknak, hanem a társadalmi interakciók aktív ágense. Az építészet tehát nem lehet neutrális szereplő a társadalomban, hanem hierarchiaviszonyokat, szegregációkat, szerepeket definiál, társadalomformáló jelleggel bír, elválaszthatatlan a társadalmi cselekvés egyéb (például verbális) formáitól. Hogy mindez miként valósul meg, arra a tanulmány három elméleti megközelítést is idéz, Delitz, Steets és Fischer munkáit. Delitz szerint a társadalom kollektív makrofolyamatai, intézményei azok, amelyek nem létezhetnek építészeti forma nélkül. Delitz az építészet tárgyát is kitágítja, és a szociológia számára értelmezhetőbb épített környezetről beszél. Steets elmélete mikroszintről indul, és az építészet létrejöttének, befogadásának és szocializációjának (objektív valóság) hármasságában ragadja meg az építészeti cselekvés lényegét. Steets érdeme, hogy tág kaput nyit a bevált szociológiai módszertani eljárások előtt. Végül Fischer a két szerzőt kiegészítve az építészet sajátosságaiból indul ki, mikor időtálló, stabil társadalmi médiumként tekint az építészetszociológia tárgyára. Az idézett építészetszociológiai elméletek közös következtetése, hogy a weberi társadalmicselekvés-fogalmat ki kell egészíteni a materiális környezet vizsgálatával, sőt a szociológia paradigmaváltására is szükség lenne. A dolgozat ezzel szemben amellett érvel, hogy az építészetszociológia céljának nem egy a szociológián belüli paradigmaváltásnak kell lennie, hanem egy interdiszciplináris párbeszéd megteremtésének. Nem egy klasszikus értelemben vett szakszociológiára van tehát szükség, hanem az építészet humán oldalát megvilágító tudományközi mezőre.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629318","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
期刊
Szociologiai Szemle
全部 Acc. Chem. Res. ACS Applied Bio Materials ACS Appl. Electron. Mater. ACS Appl. Energy Mater. ACS Appl. Mater. Interfaces ACS Appl. Nano Mater. ACS Appl. Polym. Mater. ACS BIOMATER-SCI ENG ACS Catal. ACS Cent. Sci. ACS Chem. Biol. ACS Chemical Health & Safety ACS Chem. Neurosci. ACS Comb. Sci. ACS Earth Space Chem. ACS Energy Lett. ACS Infect. Dis. ACS Macro Lett. ACS Mater. Lett. ACS Med. Chem. Lett. ACS Nano ACS Omega ACS Photonics ACS Sens. ACS Sustainable Chem. Eng. ACS Synth. Biol. Anal. Chem. BIOCHEMISTRY-US Bioconjugate Chem. BIOMACROMOLECULES Chem. Res. Toxicol. Chem. Rev. Chem. Mater. CRYST GROWTH DES ENERG FUEL Environ. Sci. Technol. Environ. Sci. Technol. Lett. Eur. J. Inorg. Chem. IND ENG CHEM RES Inorg. Chem. J. Agric. Food. Chem. J. Chem. Eng. Data J. Chem. Educ. J. Chem. Inf. Model. J. Chem. Theory Comput. J. Med. Chem. J. Nat. Prod. J PROTEOME RES J. Am. Chem. Soc. LANGMUIR MACROMOLECULES Mol. Pharmaceutics Nano Lett. Org. Lett. ORG PROCESS RES DEV ORGANOMETALLICS J. Org. Chem. J. Phys. Chem. J. Phys. Chem. A J. Phys. Chem. B J. Phys. Chem. C J. Phys. Chem. Lett. Analyst Anal. Methods Biomater. Sci. Catal. Sci. Technol. Chem. Commun. Chem. Soc. Rev. CHEM EDUC RES PRACT CRYSTENGCOMM Dalton Trans. Energy Environ. Sci. ENVIRON SCI-NANO ENVIRON SCI-PROC IMP ENVIRON SCI-WAT RES Faraday Discuss. Food Funct. Green Chem. Inorg. Chem. Front. Integr. Biol. J. Anal. At. Spectrom. J. Mater. Chem. A J. Mater. Chem. B J. Mater. Chem. C Lab Chip Mater. Chem. Front. Mater. Horiz. MEDCHEMCOMM Metallomics Mol. Biosyst. Mol. Syst. Des. Eng. Nanoscale Nanoscale Horiz. Nat. Prod. Rep. New J. Chem. Org. Biomol. Chem. Org. Chem. Front. PHOTOCH PHOTOBIO SCI PCCP Polym. Chem.
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
0
微信
客服QQ
Book学术公众号 扫码关注我们
反馈
×
意见反馈
请填写您的意见或建议
请填写您的手机或邮箱
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
Book学术官方微信
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术
文献互助 智能选刊 最新文献 互助须知 联系我们:info@booksci.cn
Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。
Copyright © 2023 Book学术 All rights reserved.
ghs 京公网安备 11010802042870号 京ICP备2023020795号-1