Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2023.1.5
Anikó Gregor
A tanulmány a társadalmi izoláció európai mintázatait vizsgálja a 2015. évi EU-SILC nemzetközi összehasonlító adatbázisa alapján. Fő kérdésünk az, hogy látható-e eltérés az izolációs mintázatokban a szociális védelemre fordított kiadások mértéke és a szociális védelem szempontjából megalkotott jólétirezsim-típusok függvényében. Két tényezőre fókuszáltunk: az elszigeteltség mértékére és az elszigeteltségben való érintettségben mutatott egyenlőtlenségre. Az elszigeteltség mértékét a rokoni és a baráti kapcsolattartással, valamint a lelki vagy más szükségletben segítő kapcsolatok hiányában való érintettséggel mértük. Az elszigeteltségi egyenlőtlenséget egy olyan arányszámmal ragadtuk meg, ami azt fejezi ki, hogy a szakirodalom alapján elszigeteltség által kockázati csoportként azonosított csoportok tagjai – mely csoportokból összesen hetet azonosítottunk – mennyivel kitettebbek az elszigeteltségnek az adott országban a lakossági átlagos izolációs szinthez képest. Eredményeink beigazolják, hogy az elszigeteltség általi érintettség a skandináv jóléti államokban a legkisebb mértékű és a kelet-európai országok között a legnagyobb, a kettő közötti érintettségi aránysorrend viszont nem tükrözi a jólétirezsim-típus szociális védelmi vonatkozásában támasztott várakozásaink szerinti sorrendet. Az elszigeteltségi egyenlőtlenség az angolszász jólétirezsim-típusban a legmarkánsabb, míg várakozásainkkal ellentétben a többiben közel egyenlő mértékű. A szociális védelemre fordított kiadások volumenével csupán a rokoni kapcsolatokban mutatkozó izoláció mentén igazolja a vonzási hipotézist, azaz a jóléti ellátások rokonoktól való izolációt mérséklő hatását. Az izoláció mértéke és az izolációs egyenlőtlenség alapján nem rekonstruálhatóak egyértelműen a jóléti rezsimek.
{"title":"A társadalmi izoláltság mintázatai Európában: egy összehasonlító elemzés tanulságai","authors":"Anikó Gregor","doi":"10.51624/szocszemle.2023.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2023.1.5","url":null,"abstract":"A tanulmány a társadalmi izoláció európai mintázatait vizsgálja a 2015. évi EU-SILC nemzetközi összehasonlító adatbázisa alapján. Fő kérdésünk az, hogy látható-e eltérés az izolációs mintázatokban a szociális védelemre fordított kiadások mértéke és a szociális védelem szempontjából megalkotott jólétirezsim-típusok függvényében. Két tényezőre fókuszáltunk: az elszigeteltség mértékére és az elszigeteltségben való érintettségben mutatott egyenlőtlenségre. Az elszigeteltség mértékét a rokoni és a baráti kapcsolattartással, valamint a lelki vagy más szükségletben segítő kapcsolatok hiányában való érintettséggel mértük. Az elszigeteltségi egyenlőtlenséget egy olyan arányszámmal ragadtuk meg, ami azt fejezi ki, hogy a szakirodalom alapján elszigeteltség által kockázati csoportként azonosított csoportok tagjai – mely csoportokból összesen hetet azonosítottunk – mennyivel kitettebbek az elszigeteltségnek az adott országban a lakossági átlagos izolációs szinthez képest. Eredményeink beigazolják, hogy az elszigeteltség általi érintettség a skandináv jóléti államokban a legkisebb mértékű és a kelet-európai országok között a legnagyobb, a kettő közötti érintettségi aránysorrend viszont nem tükrözi a jólétirezsim-típus szociális védelmi vonatkozásában támasztott várakozásaink szerinti sorrendet. Az elszigeteltségi egyenlőtlenség az angolszász jólétirezsim-típusban a legmarkánsabb, míg várakozásainkkal ellentétben a többiben közel egyenlő mértékű. A szociális védelemre fordított kiadások volumenével csupán a rokoni kapcsolatokban mutatkozó izoláció mentén igazolja a vonzási hipotézist, azaz a jóléti ellátások rokonoktól való izolációt mérséklő hatását. Az izoláció mértéke és az izolációs egyenlőtlenség alapján nem rekonstruálhatóak egyértelműen a jóléti rezsimek.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631780","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.2.4
Gergely Horzsa
A köznapi beszédben az integráció fogalma a marginalizált csoportok társadalomba való illesztése kapcsán jelenik meg, egy olyan fogalomkör részeként, amelyben nagy a szerepe a társadalmi értékek és normák elsajátításának. S noha valóban jelent is valami ilyesmit, az integráció nem kevesebb, mint a társadalomtudományok vizsgálódásának legvégsőbb tárgya. Ahogyan a fizikában az anyagi világot összetartó, azt rendszerbe szervező erők képezik a megfigyelés tárgyát, úgy a szociológia a társadalmi integráció tudománya: azé az erőé, amely az individuumokat emberi közösségekbe szervezi. Így az integráció nem csupán az egyes személyek Egészhez való csatlakozásának kérdéskörét, hanem strukturalista (makro-) megközelítésben az Egész folyamatos megteremtődésének mozgatóit jelenti. A Kovách Imre által szerkesztett és 2020-ban kiadott tanulmánykötetek (Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban és Mobilitás és integráció a magyar társadalomban) a fentiek alapján azt vizsgálják: hogyan teremtődik (vagy nem teremtődik) újra „a magyar társadalom” a 2010 és 2020 közötti időszakban. A társadalmi integráció fogalmát a szerkesztői előszón túl a kötetek több szerzője is definiálja valamiképp. E definícióknak rendre részét képezi egy formai-strukturális elem: az egyének közösségbe szerveződése-összekapcsolódása, valamint egy szubsztantív elem: a közös értékek és normák elsajátítása. Az integráció nemcsak a tanulmánykötetek által vizsgált tárgyként, hanem a vizsgálat eszközeként is megjelenik, mert a kutatók a maguk által fejlesztett integrációalapú társadalmi csoporttipológián keresztül végzik vizsgálataikat. A cso-
{"title":"Társadalomstruktúra az Orbán-rendszerben : Kovách Imre és munkatársai integrációs mechanizmusokról szóló köteteinek bemutatása","authors":"Gergely Horzsa","doi":"10.51624/szocszemle.2022.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.2.4","url":null,"abstract":"A köznapi beszédben az integráció fogalma a marginalizált csoportok társadalomba való illesztése kapcsán jelenik meg, egy olyan fogalomkör részeként, amelyben nagy a szerepe a társadalmi értékek és normák elsajátításának. S noha valóban jelent is valami ilyesmit, az integráció nem kevesebb, mint a társadalomtudományok vizsgálódásának legvégsőbb tárgya. Ahogyan a fizikában az anyagi világot összetartó, azt rendszerbe szervező erők képezik a megfigyelés tárgyát, úgy a szociológia a társadalmi integráció tudománya: azé az erőé, amely az individuumokat emberi közösségekbe szervezi. Így az integráció nem csupán az egyes személyek Egészhez való csatlakozásának kérdéskörét, hanem strukturalista (makro-) megközelítésben az Egész folyamatos megteremtődésének mozgatóit jelenti. A Kovách Imre által szerkesztett és 2020-ban kiadott tanulmánykötetek (Integrációs mechanizmusok a magyar társadalomban és Mobilitás és integráció a magyar társadalomban) a fentiek alapján azt vizsgálják: hogyan teremtődik (vagy nem teremtődik) újra „a magyar társadalom” a 2010 és 2020 közötti időszakban. A társadalmi integráció fogalmát a szerkesztői előszón túl a kötetek több szerzője is definiálja valamiképp. E definícióknak rendre részét képezi egy formai-strukturális elem: az egyének közösségbe szerveződése-összekapcsolódása, valamint egy szubsztantív elem: a közös értékek és normák elsajátítása. Az integráció nemcsak a tanulmánykötetek által vizsgált tárgyként, hanem a vizsgálat eszközeként is megjelenik, mert a kutatók a maguk által fejlesztett integrációalapú társadalmi csoporttipológián keresztül végzik vizsgálataikat. A cso-","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630436","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.2.1
Márta Kiss, Katalin Rácz
Kutatásunkban helyi gazdaságfejlesztési (HGF) gyakorlatokat és a települési önkormányzatok fejlesztésekben betöltött szerepét vizsgáltuk a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben. A nemzetközi és hazai szakirodalom feltérképezését követően kidolgoztunk egy helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok kvalitatív leírására és összehasonlítására alkalmas – 17 tényezőből és 36 altényezőből álló –, komplex elemzési szempontrendszert, melynek segítségével tanulmányunkban bemutatunk két magyarországi HGF gyakorlatot. A vizsgált gyakorlatokat megvalósító településekre jellemző, hogy – bár hátrányos helyzetű térségekben helyezkednek el – környezetükhöz képest relatíve kedvező adottságokkal és jó forrásabszorpciós képességgel bírnak, hosszú távú tervekkel, komplex célokkal és eszközrendszerrel kivitelezik helyi fejlesztéseiket, illetve rugalmasan reagálnak az aktuális kihívásokra, lehetőségekre. Ugyanakkor részben az eltérő jellemzők – közülük meghatározó a településméret –, valamint ezzel összefüggésben a különböző társadalmi kihívások miatt a HGF fókuszok és eszközök is eltérők. A két eset kapcsán továbbá jól kirajzolódik, hogy jelentősebb önkormányzati vagyon és saját pénzügyi források híján a vizsgált települések a fejlesztések tekintetében elsősorban külső, zömmel redisztributív pályázati erőforrásokra támaszkodhatnak egy erős adminisztratív és pénzügyi függőségi keretrendszerben, ami alapvetően meghatározza a helyi fejlesztések irányát és tartalmát.
{"title":"Helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok és önkormányzati szerepek a vidéki hátrányos helyzetű térségekben : Elemzési szempontok és esetek","authors":"Márta Kiss, Katalin Rácz","doi":"10.51624/szocszemle.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.2.1","url":null,"abstract":"Kutatásunkban helyi gazdaságfejlesztési (HGF) gyakorlatokat és a települési önkormányzatok fejlesztésekben betöltött szerepét vizsgáltuk a vidéki, hátrányos helyzetű térségekben. A nemzetközi és hazai szakirodalom feltérképezését követően kidolgoztunk egy helyi gazdaságfejlesztési gyakorlatok kvalitatív leírására és összehasonlítására alkalmas – 17 tényezőből és 36 altényezőből álló –, komplex elemzési szempontrendszert, melynek segítségével tanulmányunkban bemutatunk két magyarországi HGF gyakorlatot. A vizsgált gyakorlatokat megvalósító településekre jellemző, hogy – bár hátrányos helyzetű térségekben helyezkednek el – környezetükhöz képest relatíve kedvező adottságokkal és jó forrásabszorpciós képességgel bírnak, hosszú távú tervekkel, komplex célokkal és eszközrendszerrel kivitelezik helyi fejlesztéseiket, illetve rugalmasan reagálnak az aktuális kihívásokra, lehetőségekre. Ugyanakkor részben az eltérő jellemzők – közülük meghatározó a településméret –, valamint ezzel összefüggésben a különböző társadalmi kihívások miatt a HGF fókuszok és eszközök is eltérők. A két eset kapcsán továbbá jól kirajzolódik, hogy jelentősebb önkormányzati vagyon és saját pénzügyi források híján a vizsgált települések a fejlesztések tekintetében elsősorban külső, zömmel redisztributív pályázati erőforrásokra támaszkodhatnak egy erős adminisztratív és pénzügyi függőségi keretrendszerben, ami alapvetően meghatározza a helyi fejlesztések irányát és tartalmát.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630683","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.4.6
Fanni Puskás
{"title":"A roma részvételiség, a reprezentáció és a tudástermelés kérdéseiről : Beszámoló az MSZT 2022-es vándorgyűlésének Szociológiai tudás termelése etnikailag megosztott társadalmakban: eltérő pozíciók jelentősége és dialógusa című panelbeszélgetéséről","authors":"Fanni Puskás","doi":"10.51624/szocszemle.2022.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.4.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631760","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.4.4
Dorottya Kisfalusi, Pál Susánszky, Éva Susánszky
Jelen tanulmányban empirikus, leíró elemzését adjuk a magyar társadalom kapcsolathálózati jellemzőinek, valamint módszertani szempontból értékeljük a méretgenerátoros technikával adott becslések pontosságát a társadalmi csoportok méretére és szegregáltságára vonatkozóan. Egy 7000 fős magyarországi reprezentatív kérdőíves felmérés (HS2021) adatai alapján megbecsüljük a válaszadók kapcsolathálójának átlagos méretét. Ezt követően vizsgáljuk, hogy a méretgenerátoros módszer milyen becslést ad különböző társadalmi csoportok (például munkanélküliek, romák, Covid-fertőzöttek, tüntetésen részt vevők) létszámára és társadalmon belüli szegregáltságára. A létszámbecsléseket összehasonlítjuk más adatforrásokból (népszámlálási adatok, adminisztratív adatok, kérdőíves adatfelvételek) származó létszámadatokkal. Eredményeink azt mutatják, hogy a méretgenerátoros módszer a tartós és jól látható tulajdonságok esetében képes nagyságrendileg jól becsülni a tényleges csoportlétszámokat (például romák, hajléktalanok), míg az alacsony láthatóságú csoportokét alulbecsli. A társadalmi törésvonalak a hajléktalanok, a tüntetésen részt vevők és a civil szervezeti tagok ismertségét tekintve a legnagyobbak. Tanulmányunk végén ismertetjük a méretgenerátoros technikán belül a pontosabb becslések érdekében megalkotott módszertani újításokat, és javaslatokat teszünk arra, hogy a módszert használó jövőbeli kutatások hogyan tervezzék meg a kutatási dizájnt, hogy pontosabb becsléseket érjenek el.
{"title":"Nehezen elérhető csoportok és szegregáció vizsgálata a hálózati méretgenerátor módszerével: egy magyarországi vizsgálat tanulságai","authors":"Dorottya Kisfalusi, Pál Susánszky, Éva Susánszky","doi":"10.51624/szocszemle.2022.4.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.4.4","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban empirikus, leíró elemzését adjuk a magyar társadalom kapcsolathálózati jellemzőinek, valamint módszertani szempontból értékeljük a méretgenerátoros technikával adott becslések pontosságát a társadalmi csoportok méretére és szegregáltságára vonatkozóan. Egy 7000 fős magyarországi reprezentatív kérdőíves felmérés (HS2021) adatai alapján megbecsüljük a válaszadók kapcsolathálójának átlagos méretét. Ezt követően vizsgáljuk, hogy a méretgenerátoros módszer milyen becslést ad különböző társadalmi csoportok (például munkanélküliek, romák, Covid-fertőzöttek, tüntetésen részt vevők) létszámára és társadalmon belüli szegregáltságára. A létszámbecsléseket összehasonlítjuk más adatforrásokból (népszámlálási adatok, adminisztratív adatok, kérdőíves adatfelvételek) származó létszámadatokkal. Eredményeink azt mutatják, hogy a méretgenerátoros módszer a tartós és jól látható tulajdonságok esetében képes nagyságrendileg jól becsülni a tényleges csoportlétszámokat (például romák, hajléktalanok), míg az alacsony láthatóságú csoportokét alulbecsli. A társadalmi törésvonalak a hajléktalanok, a tüntetésen részt vevők és a civil szervezeti tagok ismertségét tekintve a legnagyobbak. Tanulmányunk végén ismertetjük a méretgenerátoros technikán belül a pontosabb becslések érdekében megalkotott módszertani újításokat, és javaslatokat teszünk arra, hogy a módszert használó jövőbeli kutatások hogyan tervezzék meg a kutatási dizájnt, hogy pontosabb becsléseket érjenek el.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631805","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.3.5
Zsófia Rakovics
{"title":"Oksági következtetések : A statisztikaelmélettől a társadalomtudományi alkalmazásokig és vissza","authors":"Zsófia Rakovics","doi":"10.51624/szocszemle.2022.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.3.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631216","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.1.3
Veronika Lajos, Zsolt Szijártó
Tanulmányunk a Káli-medencében megfigyelhető transzformációs folyamatokat a beköltöző társadalmi aktorok nézőpontjából kiindulva vizsgálja. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy a medencébe különböző időszakokban költöző társadalmi elitek mennyiben, milyen területeken és mivel járultak hozzá a lokális társadalomban és gazdaságban végbement változásokhoz, és ez milyen összefüggéseket mutat a hely és annak lakói iránt érez az országos lezárások idején. Közülük van egy-két olyan család is, akik ma márt felelősséggel. Kétségtelen, hogy a beköltözők hatása a medencére egyszerre szimbolikus természetű és materiális jellegű. Ezek az emberek kezdettől nemcsak aktív szerepet töltenek be a medence reprezentációjának létrehozásában és forgalmazásában, hanem egy részük idővel a lokális gazdaság meghatározó szereplőjévé is vált. Munkánk a medencébe eltérő hullámokban költözött elitek narratíváit és társadalmi gyakorlatait hasonlítja össze. Két korszakot – az 1970–80-as éveket és a kortárs jelen (2019–2021) időszakát – állítunk az elemzés középpontjába a közöttük megfigyelhető folyamatosságra és a szakadásokra helyezve a hangsúlyt, ezáltal szemléltetve a medencében végbement változásfolyamatokat. Az interpretatív módon elemzett empirikus adatokat kulturális antropológiai terepmunkával, a résztvevő megfigyelés és a félig strukturált interjú módszerével gyűjtöttük. A Káli-medencében a hetvenes évek óta végbemenő változásfolyamatokat a konstruktivista vidékszociológia és a kulturális antropológia globális áramlatokra reflektáló kategóriarendszere mentén értelmezzük.
{"title":"A Káli-medence alakváltozásai 2.0 : Régi és új elitek, vállalkozók, kulturális brókerek és a felelősség kérdése a rurális térben","authors":"Veronika Lajos, Zsolt Szijártó","doi":"10.51624/szocszemle.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.1.3","url":null,"abstract":"Tanulmányunk a Káli-medencében megfigyelhető transzformációs folyamatokat a beköltöző társadalmi aktorok nézőpontjából kiindulva vizsgálja. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy a medencébe különböző időszakokban költöző társadalmi elitek mennyiben, milyen területeken és mivel járultak hozzá a lokális társadalomban és gazdaságban végbement változásokhoz, és ez milyen összefüggéseket mutat a hely és annak lakói iránt érez az országos lezárások idején. Közülük van egy-két olyan család is, akik ma márt felelősséggel. Kétségtelen, hogy a beköltözők hatása a medencére egyszerre szimbolikus természetű és materiális jellegű. Ezek az emberek kezdettől nemcsak aktív szerepet töltenek be a medence reprezentációjának létrehozásában és forgalmazásában, hanem egy részük idővel a lokális gazdaság meghatározó szereplőjévé is vált. Munkánk a medencébe eltérő hullámokban költözött elitek narratíváit és társadalmi gyakorlatait hasonlítja össze. Két korszakot – az 1970–80-as éveket és a kortárs jelen (2019–2021) időszakát – állítunk az elemzés középpontjába a közöttük megfigyelhető folyamatosságra és a szakadásokra helyezve a hangsúlyt, ezáltal szemléltetve a medencében végbement változásfolyamatokat. Az interpretatív módon elemzett empirikus adatokat kulturális antropológiai terepmunkával, a résztvevő megfigyelés és a félig strukturált interjú módszerével gyűjtöttük. A Káli-medencében a hetvenes évek óta végbemenő változásfolyamatokat a konstruktivista vidékszociológia és a kulturális antropológia globális áramlatokra reflektáló kategóriarendszere mentén értelmezzük.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630589","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.2.2
E. Balogh, Fruzsina Mikó, Márton Csanády
A tanulmány az Ausztriában élő magyar nők munkaerőpiaci integrációjának sikereiről ad áttekintést. Az írás alapját egy nem reprezentatív kvantitatív kutatás eredményei adják. Az integrációs sikereket a munkaerőpiaci státusz és a dekvalifikáció mértékéből képzett mutató, egy ún. karrierhaszon-mutató segítségével mutatjuk be, amelyet ez a tanulmány alkalmaz először a migrációkutatásban. A kutatási adataink azt mutatják, hogy a magyar nők Ausztriában jellemzően el tudnak helyezkedni, ám jelentős mértékben dekvalifikálódnak, amitől döntően a magas szintű nyelvtudás jelenthet védelmet. A nyelvtudás erős hatása mellett a kor, a migrációban töltött idő hossza, valamint a gyermekkel való rendelkezés ténye nem játszik jelentős szerepet a dekvalifikáció esélyében. A karrierveszteség esélyét azonban a nyelvtudás mellett a migrációban töltött évek száma is befolyásolja.
{"title":"Karrierhaszon-dilemmák: magyar nők lehetőségei az osztrák munkaerőpiacon","authors":"E. Balogh, Fruzsina Mikó, Márton Csanády","doi":"10.51624/szocszemle.2022.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.2.2","url":null,"abstract":"A tanulmány az Ausztriában élő magyar nők munkaerőpiaci integrációjának sikereiről ad áttekintést. Az írás alapját egy nem reprezentatív kvantitatív kutatás eredményei adják. Az integrációs sikereket a munkaerőpiaci státusz és a dekvalifikáció mértékéből képzett mutató, egy ún. karrierhaszon-mutató segítségével mutatjuk be, amelyet ez a tanulmány alkalmaz először a migrációkutatásban. A kutatási adataink azt mutatják, hogy a magyar nők Ausztriában jellemzően el tudnak helyezkedni, ám jelentős mértékben dekvalifikálódnak, amitől döntően a magas szintű nyelvtudás jelenthet védelmet. A nyelvtudás erős hatása mellett a kor, a migrációban töltött idő hossza, valamint a gyermekkel való rendelkezés ténye nem játszik jelentős szerepet a dekvalifikáció esélyében. A karrierveszteség esélyét azonban a nyelvtudás mellett a migrációban töltött évek száma is befolyásolja.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630736","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.4.2
Diána Árki
Tanulmányomban bemutatom a hároméves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása és az egyéni gyermekvállalás között fennálló kapcsolat elméleti hátterét, és a területi kontextust előtérbe helyező, oksági összefüggést vizsgáló kutatások eredményét hat európai országban. A szociológiai és közgazdaságtani megközelítések, valamint empirikus tapasztalatok alapján ismertetem, hogy a napközbeni ellátás négy paramétere közül elsősorban a szolgáltatás elérhetősége hat a gyermekvállalásra. Rávilágítok arra, miként alakulnak az országspecifikus sajátosságok és a paritás szerinti különbségek a változók között. Azon országokban, ahol alacsony a napközbeni ellátás elérhetősége, főként az anyává válásra gyakorol befolyást a paraméter, míg ahol általánosan elérhető a napközbeni ellátás, csekély hatást fejt ki a mutató, és inkább a második, harmadik gyermek világrajövetelét segíti elő. A kutatások mindemellett felhívták a figyelmet az elérhetőség alsó-felső határértékének fontosságára. Bemutatom továbbá a felmérések azon hiányosságait, melyek orvoslásával megvalósulhat a témakör szélesebb körű és részletesebb európai kutatása.
{"title":"Az egyéni gyermekvállalás és a kisgyermekek napközbeni ellátásának többszintű összefüggései Európában: szakirodalmi áttekintés","authors":"Diána Árki","doi":"10.51624/szocszemle.2022.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.4.2","url":null,"abstract":"Tanulmányomban bemutatom a hároméves kor alatti gyermekek napközbeni ellátása és az egyéni gyermekvállalás között fennálló kapcsolat elméleti hátterét, és a területi kontextust előtérbe helyező, oksági összefüggést vizsgáló kutatások eredményét hat európai országban. A szociológiai és közgazdaságtani megközelítések, valamint empirikus tapasztalatok alapján ismertetem, hogy a napközbeni ellátás négy paramétere közül elsősorban a szolgáltatás elérhetősége hat a gyermekvállalásra. Rávilágítok arra, miként alakulnak az országspecifikus sajátosságok és a paritás szerinti különbségek a változók között. Azon országokban, ahol alacsony a napközbeni ellátás elérhetősége, főként az anyává válásra gyakorol befolyást a paraméter, míg ahol általánosan elérhető a napközbeni ellátás, csekély hatást fejt ki a mutató, és inkább a második, harmadik gyermek világrajövetelét segíti elő. A kutatások mindemellett felhívták a figyelmet az elérhetőség alsó-felső határértékének fontosságára. Bemutatom továbbá a felmérések azon hiányosságait, melyek orvoslásával megvalósulhat a témakör szélesebb körű és részletesebb európai kutatása.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630908","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2022.3.2
Enikő Anna Virágh, Balázs Szepesi
A tanulmány a vállalkozók megítélését vizsgálja a média tükrében, kevert módszerrel. Azt a kérdést járja körbe, hogy a 2015 és 2019 közötti időszakban milyen képet közvetített a főáramú online média a vállalkozásokról és a vállalkozókról. A kvantitatív tartalomelemzés fő eredménye, hogy a vizsgált időszakra és médiumokra nézve nem tartható az a szakirodalomban korábban meghatározónak tűnő következtetés, hogy a médiában uralkodó vállalkozókép alapvetően negatív lenne, ami a média vállalkozóképének változására utalhat. Ugyanakkor az általános értelemben vett vállalkozásokról vagy vállalkozókról a média sokkal inkább hajlamos negatív keretezésben írni, mint a konkrét vállalkozásokról és vállalkozókról. Emellett a magyarországi vállalkozások és vállalkozók reprezentációja a külföldiekéhez képest továbbra is kevésbé kedvező a hazai médiában. A kvalitatív tartalomelemzés és az empirikusan megalapozott típusalkotás módszerének segítségével a tanulmány azonosítja és bemutatja a médiában előforduló vállalkozótípusokat: a született vállalkozót, a népmesehőst, az ötletvezérelt vállalkozót, a lassú építkezőt, a hobbivállalkozót és a társadalmi vállalkozót.
{"title":"Vállalkozók reprezentációja a főáramú online médiában Magyarországon","authors":"Enikő Anna Virágh, Balázs Szepesi","doi":"10.51624/szocszemle.2022.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2022.3.2","url":null,"abstract":"A tanulmány a vállalkozók megítélését vizsgálja a média tükrében, kevert módszerrel. Azt a kérdést járja körbe, hogy a 2015 és 2019 közötti időszakban milyen képet közvetített a főáramú online média a vállalkozásokról és a vállalkozókról. A kvantitatív tartalomelemzés fő eredménye, hogy a vizsgált időszakra és médiumokra nézve nem tartható az a szakirodalomban korábban meghatározónak tűnő következtetés, hogy a médiában uralkodó vállalkozókép alapvetően negatív lenne, ami a média vállalkozóképének változására utalhat. Ugyanakkor az általános értelemben vett vállalkozásokról vagy vállalkozókról a média sokkal inkább hajlamos negatív keretezésben írni, mint a konkrét vállalkozásokról és vállalkozókról. Emellett a magyarországi vállalkozások és vállalkozók reprezentációja a külföldiekéhez képest továbbra is kevésbé kedvező a hazai médiában. A kvalitatív tartalomelemzés és az empirikusan megalapozott típusalkotás módszerének segítségével a tanulmány azonosítja és bemutatja a médiában előforduló vállalkozótípusokat: a született vállalkozót, a népmesehőst, az ötletvezérelt vállalkozót, a lassú építkezőt, a hobbivállalkozót és a társadalmi vállalkozót.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70631063","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：