Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.2.2
Fruzsina Mikó, Beáta Nagy
A gyorsuló digitalizáció hatására egyre hangsúlyosabb téma a gyerekek képernyők előtt töltött ideje és technológiahasználata. A közelmúlt populáris és tudományos irodalma is gyakran a technológiahasználat negatív következményeire fókuszált, az elmúlt pár évben azonban szemléletváltás történt a technológia kínálta lehetőségek irányába is. A diskurzusban a szülői narratívák és a szakértői ajánlások dominálnak, míg a gyerekek percepciói kevésbé vannak előtérben. Jelen tanulmány éppen ezért a kamaszok szemszögéből vizsgálja a családon belüli technológiahasználat kérdését. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a technológiahasználattal kapcsolatos családi viselkedésmintáknak milyen típusai azonosíthatók, és azok milyen szociológiai jellemzőkkel írhatók le. A kérdés megválaszolásához 12–16 éves gyerekekkel 2017 őszén felvett kérdőívek (N=1000), valamint 2019 tavaszán készült interjúk (N=30) elemzésére kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy lehatárolhatók a techviselkedés különböző típusai a családban, amelyet számos szociodemográfiai háttérváltozó befolyásol.
{"title":"Techviselkedés a családban a kamaszok szemszögéből","authors":"Fruzsina Mikó, Beáta Nagy","doi":"10.51624/szocszemle.2021.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.2.2","url":null,"abstract":"A gyorsuló digitalizáció hatására egyre hangsúlyosabb téma a gyerekek képernyők előtt töltött ideje és technológiahasználata. A közelmúlt populáris és tudományos irodalma is gyakran a technológiahasználat negatív következményeire fókuszált, az elmúlt pár évben azonban szemléletváltás történt a technológia kínálta lehetőségek irányába is. A diskurzusban a szülői narratívák és a szakértői ajánlások dominálnak, míg a gyerekek percepciói kevésbé vannak előtérben. Jelen tanulmány éppen ezért a kamaszok szemszögéből vizsgálja a családon belüli technológiahasználat kérdését. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy a technológiahasználattal kapcsolatos családi viselkedésmintáknak milyen típusai azonosíthatók, és azok milyen szociológiai jellemzőkkel írhatók le. A kérdés megválaszolásához 12–16 éves gyerekekkel 2017 őszén felvett kérdőívek (N=1000), valamint 2019 tavaszán készült interjúk (N=30) elemzésére kerül sor. Az eredmények azt mutatják, hogy lehatárolhatók a techviselkedés különböző típusai a családban, amelyet számos szociodemográfiai háttérváltozó befolyásol.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629837","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.4.3
Torok Emoke, Biró Emese
Tanulmányunk áttekintést nyújt a nők lelkészi szerepvállalásához kapcsolódó szakirodalom jellemző megközelítéseiről és problémafelvetéseiről, valamint legfontosabb kutatási eredményeiről, bemutatva azokat a fontosabb nemzetközi tudományos diskurzusokat, amelyekben elhelyezhetőek a magyarországi protestáns lelkésznők helyzetével kapcsolatos vizsgálódások. Tanulmányunk fókuszában az áll, hogyan jelennek meg a szakirodalomban a nemi alapú egyenlőtlenségek az egyházakban, és ezek mennyiben működnek másképp vagy éppen hasonlóan a világi pályákon tapasztaltakhoz. Áttekintjük azt is, hogy a kutatások szerint milyen mechanizmusok akadályozzák vagy éppen támogatják a lelkésznők hivatásbeli és családi szerepeinek összeegyeztetését és a munka-magánélet egyensúly megteremtését, és ezek hogyan befolyásolják a nők lelkészi szerepvállalását, illetve okoznak-e férfi kollégáikhoz képest hátrányokat a lelkészi pályán. Kitérünk továbbá arra, hogyan működnek a nők az egyházi pályán, hogyan változik ezzel összefüggésben maga a lelkészi szerep, és mindez hogyan hat a nők és a férfiak helyzetére az egyházban.
{"title":"Azonos elhívás, eltérő esélyek. A lelkésznők helyzetének szakirodalmi áttekintése","authors":"Torok Emoke, Biró Emese","doi":"10.51624/szocszemle.2021.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.4.3","url":null,"abstract":"Tanulmányunk áttekintést nyújt a nők lelkészi szerepvállalásához kapcsolódó szakirodalom jellemző megközelítéseiről és problémafelvetéseiről, valamint legfontosabb kutatási eredményeiről, bemutatva azokat a fontosabb nemzetközi tudományos diskurzusokat, amelyekben elhelyezhetőek a magyarországi protestáns lelkésznők helyzetével kapcsolatos vizsgálódások. Tanulmányunk fókuszában az áll, hogyan jelennek meg a szakirodalomban a nemi alapú egyenlőtlenségek az egyházakban, és ezek mennyiben működnek másképp vagy éppen hasonlóan a világi pályákon tapasztaltakhoz. Áttekintjük azt is, hogy a kutatások szerint milyen mechanizmusok akadályozzák vagy éppen támogatják a lelkésznők hivatásbeli és családi szerepeinek összeegyeztetését és a munka-magánélet egyensúly megteremtését, és ezek hogyan befolyásolják a nők lelkészi szerepvállalását, illetve okoznak-e férfi kollégáikhoz képest hátrányokat a lelkészi pályán. Kitérünk továbbá arra, hogyan működnek a nők az egyházi pályán, hogyan változik ezzel összefüggésben maga a lelkészi szerep, és mindez hogyan hat a nők és a férfiak helyzetére az egyházban.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70630085","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.5
J. Monostori
A tanulmány a háromgenerációs együttélésekkel foglalkozik. Azokkal a háztartásokkal, ahol unokák, szülők és nagyszülők élnek egy fedél alatt. Noha kétségkívül viszonylag ritka, és hosszabb távon csökkenő tendenciát mutató együttélési formának tekinthetjük ezt, számításaink szerint napjainkban Magyarországon körülbelül 560 ezer ember él ilyen háztartásban. Társadalmon belüli arányukat egy ország általános jóléti szintje, a társadalompolitikák, a generációk közötti szolidaritás erőssége és mintázatai, a népesség demográfiai struktúrája, a generációs együttélések történelmi gyökerei és az ezzel kapcsolatos attitűdök is befolyásolják. Az általunk vizsgált 1980 és 2016 közötti időszakban összességében csökkent, de az 1990-es években növekvő trendet mutatott a háromgenerációs háztartások előfordulása. Időben a társadalmi hátrányok egyre inkább összekapcsolódtak ezzel az együttélési formával: az alacsony iskolai végzettségű szülők körében ugyanis a csökkenés korántsem volt olyan mértékű, mint a magasabban kvalifikáltabbak körében. Az 1990-es években, a gazdasági recesszió évei alatt pedig az átlagosnál sokkal jelentősebb növekedést láthatunk köreikben. Szorosan kapcsolódik ezt a háztartási forma az egyszülős családokhoz is. Ennek főként az az oka, hogy válás után a gyermekes szülők egy része visszaköltözik a szülői házba. Ez is jelzi, hogy az együttélési formák az életpálya során változnak, a háromgenerációs együttélés is bizonyos életszakaszokra (családalapítás környéke, válás utáni életszakasz, gondozást igénylő időskor) jellemzőbb, mint más életpályaszakaszra.
{"title":"Nagyszülők és unokák egy háztartásban : Háromgenerációs együttélések Magyarországon","authors":"J. Monostori","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.5","url":null,"abstract":"A tanulmány a háromgenerációs együttélésekkel foglalkozik. Azokkal a háztartásokkal, ahol unokák, szülők és nagyszülők élnek egy fedél alatt. Noha kétségkívül viszonylag ritka, és hosszabb távon csökkenő tendenciát mutató együttélési formának tekinthetjük ezt, számításaink szerint napjainkban Magyarországon körülbelül 560 ezer ember él ilyen háztartásban. Társadalmon belüli arányukat egy ország általános jóléti szintje, a társadalompolitikák, a generációk közötti szolidaritás erőssége és mintázatai, a népesség demográfiai struktúrája, a generációs együttélések történelmi gyökerei és az ezzel kapcsolatos attitűdök is befolyásolják. Az általunk vizsgált 1980 és 2016 közötti időszakban összességében csökkent, de az 1990-es években növekvő trendet mutatott a háromgenerációs háztartások előfordulása. Időben a társadalmi hátrányok egyre inkább összekapcsolódtak ezzel az együttélési formával: az alacsony iskolai végzettségű szülők körében ugyanis a csökkenés korántsem volt olyan mértékű, mint a magasabban kvalifikáltabbak körében. Az 1990-es években, a gazdasági recesszió évei alatt pedig az átlagosnál sokkal jelentősebb növekedést láthatunk köreikben. Szorosan kapcsolódik ezt a háztartási forma az egyszülős családokhoz is. Ennek főként az az oka, hogy válás után a gyermekes szülők egy része visszaköltözik a szülői házba. Ez is jelzi, hogy az együttélési formák az életpálya során változnak, a háromgenerációs együttélés is bizonyos életszakaszokra (családalapítás környéke, válás utáni életszakasz, gondozást igénylő időskor) jellemzőbb, mint más életpályaszakaszra.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"89153767","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.2.5
Georgina Filep, A. Sárosi
{"title":"Beszámoló a „Munkás(k)uta(táso)k a tervgazdálkodástól a vadkapitalizmusig” online konferencia kerekasztal-beszélgetéseiről","authors":"Georgina Filep, A. Sárosi","doi":"10.51624/szocszemle.2021.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.2.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629750","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.4.1
András Déri, A. Szabó
Tanulmányunkban arra a társadalmi változásra reflektálunk, amely 2019 késő őszén kezdődött a világban. A koronavírus-járvány olyan exogén sokk (Illés et al. 2020), olyan aszteroidahatás,amely alapvetően változtatta meg a normalitást a nyugati világban. Elméleti írásunkban azt állítjuk, hogy Karl Mannheim, valamint a neo-mannheimiánus irodalom központi elméleti és analitikus kategóriája, a generáció jól alkalmazható a poszt-Covid időszak különösen fiatalok körében kimutatható kulturális változási tendenciáinak leírásához. Ezzel összefüggésben ugyanis úgy véljük, hogy a mannheimi értelemben létrejövő új történelmi generáció (Szabó 2020a, Szabó 2020b) leginkább a kulturális értékváltás tendenciájában érhető tetten. Vizsgáljuk továbbá azt is, hogy a kultúraváltásnak milyen új „odafordulási” és „feldolgozási” formái lehetségesek életkori sajátosságok alapján.
{"title":"Generációs kihívás a poszt-Covid időszakban","authors":"András Déri, A. Szabó","doi":"10.51624/szocszemle.2021.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.4.1","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban arra a társadalmi változásra reflektálunk, amely 2019 késő őszén kezdődött a világban. A koronavírus-járvány olyan exogén sokk (Illés et al. 2020), olyan aszteroidahatás,amely alapvetően változtatta meg a normalitást a nyugati világban. Elméleti írásunkban azt állítjuk, hogy Karl Mannheim, valamint a neo-mannheimiánus irodalom központi elméleti és analitikus kategóriája, a generáció jól alkalmazható a poszt-Covid időszak különösen fiatalok körében kimutatható kulturális változási tendenciáinak leírásához. Ezzel összefüggésben ugyanis úgy véljük, hogy a mannheimi értelemben létrejövő új történelmi generáció (Szabó 2020a, Szabó 2020b) leginkább a kulturális értékváltás tendenciájában érhető tetten. Vizsgáljuk továbbá azt is, hogy a kultúraváltásnak milyen új „odafordulási” és „feldolgozási” formái lehetségesek életkori sajátosságok alapján.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629917","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.6
Éva Blénesi
{"title":"Az élő hagyománytól a kulturális örökségig: az örmény városépítészet Erdélyben : Tamáska Máté: Örmény városépítészet Erdélyben","authors":"Éva Blénesi","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87352217","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.3.1
J. Durst, Zsanna Nyírő
The focus of the special issue of these papers is the investigation of the consequences of education-driven upward mobility of first-in-family graduates in Hungary. All papers except one draw on the findings of a 3-year research project that aimed to explore the int as ‘first-generation intellectuals ersectional effect of class, race and gender on the outcome and the price of different mobility trajectories of first-generation intellectuals.3 They address the question of whether there are significant differences regarding upward educational mobility trajectories and their consequences for academically high achieving Roma and non-Roma men and women. We call our study group academic high achievers or first-in-family graduates – none of whose parents have a degree and who are designated as ‘first generation intellectuals’ in Hungarian mobility studies (among others Ferenczi 2003, Mazsu 2012). Our theoretical stance in this project is that upward social mobility cannot be seen as an individual project but needs to be understood and analysed in the wider context of social inequalities. In this sense, scholars of educational sociology like Diane Reay (2018), an academic of working-class background herself, speak about
{"title":"Introduction. Cultural migrants? The consequences of educational mobility and changing social class among first-in-family graduates in Hungary","authors":"J. Durst, Zsanna Nyírő","doi":"10.51624/szocszemle.2021.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.3.1","url":null,"abstract":"The focus of the special issue of these papers is the investigation of the consequences of education-driven upward mobility of first-in-family graduates in Hungary. All papers except one draw on the findings of a 3-year research project that aimed to explore the int as ‘first-generation intellectuals ersectional effect of class, race and gender on the outcome and the price of different mobility trajectories of first-generation intellectuals.3 They address the question of whether there are significant differences regarding upward educational mobility trajectories and their consequences for academically high achieving Roma and non-Roma men and women. We call our study group academic high achievers or first-in-family graduates – none of whose parents have a degree and who are designated as ‘first generation intellectuals’ in Hungarian mobility studies (among others Ferenczi 2003, Mazsu 2012). Our theoretical stance in this project is that upward social mobility cannot be seen as an individual project but needs to be understood and analysed in the wider context of social inequalities. In this sense, scholars of educational sociology like Diane Reay (2018), an academic of working-class background herself, speak about","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629440","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.1
Gábor Csomor, Bori Simonovits, Renáta Németh
2020 elején a magyarországi helyi önkormányzati hivatalok körében kontrollált terepkísérletet végeztünk annak céljából, hogy feltárjuk az online ügyintézés során esetlegesen előforduló hivatali diszkrimináció nyílt és burkolt formáit. Összesen 1270 e-mailben egy hétköznapi ügyintézéssel kapcsolatban fogalmaztunk meg egyszerű kérdéseket magas és alacsony státuszú roma és nem roma ügyfelek „bőrébe bújva”. A nemzetközi eredményekkel összhangban a válaszok arányában nem, de a válaszok tartalmi jellemzőiben jelentősebb eltéréseket találtunk az elsődleges kísérleti változó, az etnicitás mentén. A másodlagos kísérleti változóként bevezetett társadalmi státusz mutató hatása ugyanakkor mind a válaszok arányában, mind a többi tartalmi indikátor mentén statisztikailag igazolódott. A válasz-e-mailek gépi tanulásra épülő elemzése is alátámasztotta, hogy a közhivatalnokok különbséget tesznek ügyfeleik vélt státusza szerint, míg a vélt etnicitás vonatkozásában jóval kisebb fokú ez a különbségtétel. Összehasonlítva az etnicitás és a státusz hatását, fontos hangsúlyozni, hogy az etnicitás mentén a válaszok nyelvi megformálását tekintve csak árnyalatnyi különbség látszott; ugyanakkor a státusz szerinti különbségtétel a figyelmen kívül hagyásban is érvényesült, és nyelvileg is explicitebb módon jelent meg, ezért ennek hatása világosan detektálható volt a gépi szövegelemzés segítségével is. Összhangban Bartoš és szerzőtársai (2016) által a bérlakáspiacon megjelenő figyelemdiszkriminációként leírt jelenséggel, az önkormányzati ügyintézés során is azonosítottuk tehát az alacsony státuszú kísérleti személyek kérdéseinek gyengébb minőségű megválaszolását.
{"title":"Hivatali diszkrimináció? : Egy online terepkísérlet eredményei","authors":"Gábor Csomor, Bori Simonovits, Renáta Németh","doi":"10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/SZOCSZEMLE.2021.1.1","url":null,"abstract":"2020 elején a magyarországi helyi önkormányzati hivatalok körében kontrollált terepkísérletet végeztünk annak céljából, hogy feltárjuk az online ügyintézés során esetlegesen előforduló hivatali diszkrimináció nyílt és burkolt formáit. Összesen 1270 e-mailben egy hétköznapi ügyintézéssel kapcsolatban fogalmaztunk meg egyszerű kérdéseket magas és alacsony státuszú roma és nem roma ügyfelek „bőrébe bújva”. A nemzetközi eredményekkel összhangban a válaszok arányában nem, de a válaszok tartalmi jellemzőiben jelentősebb eltéréseket találtunk az elsődleges kísérleti változó, az etnicitás mentén. A másodlagos kísérleti változóként bevezetett társadalmi státusz mutató hatása ugyanakkor mind a válaszok arányában, mind a többi tartalmi indikátor mentén statisztikailag igazolódott. A válasz-e-mailek gépi tanulásra épülő elemzése is alátámasztotta, hogy a közhivatalnokok különbséget tesznek ügyfeleik vélt státusza szerint, míg a vélt etnicitás vonatkozásában jóval kisebb fokú ez a különbségtétel. Összehasonlítva az etnicitás és a státusz hatását, fontos hangsúlyozni, hogy az etnicitás mentén a válaszok nyelvi megformálását tekintve csak árnyalatnyi különbség látszott; ugyanakkor a státusz szerinti különbségtétel a figyelmen kívül hagyásban is érvényesült, és nyelvileg is explicitebb módon jelent meg, ezért ennek hatása világosan detektálható volt a gépi szövegelemzés segítségével is. Összhangban Bartoš és szerzőtársai (2016) által a bérlakáspiacon megjelenő figyelemdiszkriminációként leírt jelenséggel, az önkormányzati ügyintézés során is azonosítottuk tehát az alacsony státuszú kísérleti személyek kérdéseinek gyengébb minőségű megválaszolását.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629784","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2021.2.4
Ágnes Neulinger, Ilona Liliána Birtalan
Az élelmiszerrendszer működése és jellemzői számos kérdést felvetnek az igazságosság szempontjából, köszönhetően elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnak, a foglalkoztatási sajátosságoknak és a kapcsolódó egészségügyi következményeknek. Az élelmiszer-igazságosság ideája az élelmiszerellátási lánc teljességét érinti az ún. „termelőtől a fogyasztó asztaláig” megközelítés keretében. A kérdéskör iránt élénk érdeklődés indult a 2000-es években, ezzel együtt magyar nyelvű publikáció elvétve található a témában. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az élelmiszer-igazságosság ideáját és mozgalmát, kitérve azokra az aktuális kihívásokra, amelyek a 21. század mezőgazdaságát érintik az igazságosság tekintetében. A tanulmányban áttekintjük az élelmiszer-igazságosságot termelői és fogyasztói nézőpontból, valamint bemutatjuk az alternatív élelmiszerrendszereket, amelyek megoldást kínálhatnak az élelmiszer-termeléshez és fogyasztáshoz kapcsolódó igazságtalanságok megszüntetésére.
{"title":"Élelmiszer-igazságosság, avagy hogyan lehet igazságos az élelmiszerrendszer a termelőtől a fogyasztó asztaláig?","authors":"Ágnes Neulinger, Ilona Liliána Birtalan","doi":"10.51624/szocszemle.2021.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2021.2.4","url":null,"abstract":"Az élelmiszerrendszer működése és jellemzői számos kérdést felvetnek az igazságosság szempontjából, köszönhetően elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnak, a foglalkoztatási sajátosságoknak és a kapcsolódó egészségügyi következményeknek. Az élelmiszer-igazságosság ideája az élelmiszerellátási lánc teljességét érinti az ún. „termelőtől a fogyasztó asztaláig” megközelítés keretében. A kérdéskör iránt élénk érdeklődés indult a 2000-es években, ezzel együtt magyar nyelvű publikáció elvétve található a témában. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az élelmiszer-igazságosság ideáját és mozgalmát, kitérve azokra az aktuális kihívásokra, amelyek a 21. század mezőgazdaságát érintik az igazságosság tekintetében. A tanulmányban áttekintjük az élelmiszer-igazságosságot termelői és fogyasztói nézőpontból, valamint bemutatjuk az alternatív élelmiszerrendszereket, amelyek megoldást kínálhatnak az élelmiszer-termeléshez és fogyasztáshoz kapcsolódó igazságtalanságok megszüntetésére.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629869","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：