Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.2.1
Domonkos Sík
A tanulmány célja, hogy elemzési szempontokat kínáljon a félelem szociológiai vizsgálatához, és előkészítse a modernizáció folyamatával való összefüggések feltárását. Ehhez első lépésben egy a társadalomelméleti hagyományban háttérbe szoruló kérdés megválaszolására kerül sor: a társadalmi integráció motivációs bázisa negatív (az alapértelmezésben korlátlan személyes szabadság társadalmasulást lehetővé tevő önkorlátozása, fenyegetettségérzés okán) és pozitív (önkorlátozás a társadalmasulástól várt lehetőségek okán) típusának megkülönböztetésére. Második lépésben a negatív és pozitív igazodás-motiváció alapján a klasszikus modernitás integrációs mechanizmusainak (organikus szolidaritás, jogi-bürokratikus legitimitás, kommunikatív cselekvés, rendszer) modalitásait dolgozom ki, egyúttal kísérletet téve a köztük lévő egyensúly leírására. Harmadik lépésben a késő modernitásban lezajlott változásokat tekintem át a kockázattársadalom és a hálózati társadalom modelljei segítségével, bemutatva a negatív igazodás-motiváció expanzióját, valamint annak következményeit az új és régi cselekvéskoordinációs mechanizmusokra nézve. Az utolsó szakaszban ebből a perspektívából tekintek a félelem empirikus kifejeződéseit elemző szociológiai kutatásokra, kísérletet téve a különböző integrációs formák negatív modalitása és a félelem mintázatai közti kapcsolat felvázolására.
{"title":"A negatív integrációtól a félelem szociológiájáig","authors":"Domonkos Sík","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.1","url":null,"abstract":"A tanulmány célja, hogy elemzési szempontokat kínáljon a félelem szociológiai vizsgálatához, és előkészítse a modernizáció folyamatával való összefüggések feltárását. Ehhez első lépésben egy a társadalomelméleti hagyományban háttérbe szoruló kérdés megválaszolására kerül sor: a társadalmi integráció motivációs bázisa negatív (az alapértelmezésben korlátlan személyes szabadság társadalmasulást lehetővé tevő önkorlátozása, fenyegetettségérzés okán) és pozitív (önkorlátozás a társadalmasulástól várt lehetőségek okán) típusának megkülönböztetésére. Második lépésben a negatív és pozitív igazodás-motiváció alapján a klasszikus modernitás integrációs mechanizmusainak (organikus szolidaritás, jogi-bürokratikus legitimitás, kommunikatív cselekvés, rendszer) modalitásait dolgozom ki, egyúttal kísérletet téve a köztük lévő egyensúly leírására. Harmadik lépésben a késő modernitásban lezajlott változásokat tekintem át a kockázattársadalom és a hálózati társadalom modelljei segítségével, bemutatva a negatív igazodás-motiváció expanzióját, valamint annak következményeit az új és régi cselekvéskoordinációs mechanizmusokra nézve. Az utolsó szakaszban ebből a perspektívából tekintek a félelem empirikus kifejeződéseit elemző szociológiai kutatásokra, kísérletet téve a különböző integrációs formák negatív modalitása és a félelem mintázatai közti kapcsolat felvázolására.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628241","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.2.4
Veronika Fabók, Eszter Kovács
A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatjuk be, amely a hazai természetvédelmi szakértők körében tárta fel a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatban fellelhető nézőpontokat Q-módszer segítségével. 17 Q-interjú készült kutatókkal, döntéshozókkal és civil szervezetek képviselőivel. Az elemzés alapján három nézőpontot különítettünk el. Mindhárom nézőpont plurális értékszemléletet mutatott. A természetvédelemben párhuzamosan különböző értékszemléletek és stratégiák létezhetnek. A természet belső értéke és az ökocentrikus érvek a hazai biodiverzitás védelem közösen vallott értékei voltak, mindegyik nézőpont esetében fontos szerepet töltöttek be. A második és harmadik nézőpontban az érintetlen természetet is értékesnek tartották, az ember alakította tájat azonban csak a harmadikban. A pragmatikus megközelítés és az antropocentrikus érvek is fontos részét képezték a nézőpontoknak, az első két nézőpontban a materiális javakra, a harmadikban pedig a spirituális és a természet esztétikai értékére vonatkozó utilitarista érvek domináltak. Az antropocentrikus érvek nagy része azonban leginkább retorikai eszközként került említésre. Összességében elmondható, hogy ugyan más értékszemléletek és stratégiák létjogosultságának elismerése is megjelent, mindegyik nézőpont szerint a nem antropocentrikus értékek számítottak a természet morálisan helyes megközelítésének.
{"title":"A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nézőpontok vizsgálata Q-módszerrel","authors":"Veronika Fabók, Eszter Kovács","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.4","url":null,"abstract":"A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatjuk be, amely a hazai természetvédelmi szakértők körében tárta fel a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatban fellelhető nézőpontokat Q-módszer segítségével. 17 Q-interjú készült kutatókkal, döntéshozókkal és civil szervezetek képviselőivel. Az elemzés alapján három nézőpontot különítettünk el. Mindhárom nézőpont plurális értékszemléletet mutatott. A természetvédelemben párhuzamosan különböző értékszemléletek és stratégiák létezhetnek. A természet belső értéke és az ökocentrikus érvek a hazai biodiverzitás védelem közösen vallott értékei voltak, mindegyik nézőpont esetében fontos szerepet töltöttek be. A második és harmadik nézőpontban az érintetlen természetet is értékesnek tartották, az ember alakította tájat azonban csak a harmadikban. A pragmatikus megközelítés és az antropocentrikus érvek is fontos részét képezték a nézőpontoknak, az első két nézőpontban a materiális javakra, a harmadikban pedig a spirituális és a természet esztétikai értékére vonatkozó utilitarista érvek domináltak. Az antropocentrikus érvek nagy része azonban leginkább retorikai eszközként került említésre. Összességében elmondható, hogy ugyan más értékszemléletek és stratégiák létjogosultságának elismerése is megjelent, mindegyik nézőpont szerint a nem antropocentrikus értékek számítottak a természet morálisan helyes megközelítésének.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628389","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.1.4
Győri Ágnes, Czakó Ágnes
A tanulmány a magyar kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységét meghatározó tényezőket vizsgálja, a pénzügyi-gazdálkodói kultúra egyes elemeit helyezve középpontba. Miközben a kis- és közepes vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységének megismerésére számos kutatás irányul, hiányoznak a kisvállalati újítás és a vállalkozói pénzügyi magatartás, attitűdök összefüggését elemző vizsgálatok. Tanulmányunkban a kkv-k különböző csoportjait vizsgáljuk a megvalósult és a rövid távon tervezett innovációs aktivitásuk alapján. Nemcsak az innovációkról kapunk képet, hanem vizsgálni tudjuk az azok elmaradása mögött meghúzódó tényezőket is. Bemutatjuk, befolyásolja-e az innovációról való döntést – az alapvető vállalati demográfiai és magatartási jellemzőkön túl – a vállalkozók pénzügyi tájékozottsága és viselkedése: a korszerű pénzügyi termékek és szolgáltatások igénybevétele, a különböző finanszírozási források elérhetősége, a gazdálkodás tervezése és a pénzügyi-gazdálkodási döntések megalapozottsága. Azt is bemutatjuk, hogyan hatnak a döntésekre a piaci-társadalmi versenykörnyezeti tényezők. Elemzésünkhöz a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet „Pénzügyi kultúra Magyarországon” című projektjének keretén belül készített országosan reprezentatív felmérés adatait használtuk. Multinomiális logisztikus regressziós elemzési eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyi kultúra új elemeinek ismerete és kreatív használata a vállalkozók körében a kisvállalati piaci versenyképesség fontos indikátora. Arra is rávilágítunk, hogy az innovációtól való elfordulás hátterében a belső tartalékképzés hiánya, továbbá a vállalati pénzügyi, gazdálkodási döntések nem megfelelő megalapozottsága áll.
{"title":"Innováció és pénzügyi-gazdálkodói kultúra : Az innovációs aktivitás egyes magyarázó tényezői a kkv-szektorban","authors":"Győri Ágnes, Czakó Ágnes","doi":"10.51624/szocszemle.2019.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.1.4","url":null,"abstract":"A tanulmány a magyar kis- és közepes vállalkozások innovációs tevékenységét meghatározó tényezőket vizsgálja, a pénzügyi-gazdálkodói kultúra egyes elemeit helyezve középpontba. Miközben a kis- és közepes vállalkozások innovációs és kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységének megismerésére számos kutatás irányul, hiányoznak a kisvállalati újítás és a vállalkozói pénzügyi magatartás, attitűdök összefüggését elemző vizsgálatok. Tanulmányunkban a kkv-k különböző csoportjait vizsgáljuk a megvalósult és a rövid távon tervezett innovációs aktivitásuk alapján. Nemcsak az innovációkról kapunk képet, hanem vizsgálni tudjuk az azok elmaradása mögött meghúzódó tényezőket is. Bemutatjuk, befolyásolja-e az innovációról való döntést – az alapvető vállalati demográfiai és magatartási jellemzőkön túl – a vállalkozók pénzügyi tájékozottsága és viselkedése: a korszerű pénzügyi termékek és szolgáltatások igénybevétele, a különböző finanszírozási források elérhetősége, a gazdálkodás tervezése és a pénzügyi-gazdálkodási döntések megalapozottsága. Azt is bemutatjuk, hogyan hatnak a döntésekre a piaci-társadalmi versenykörnyezeti tényezők. Elemzésünkhöz a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézet „Pénzügyi kultúra Magyarországon” című projektjének keretén belül készített országosan reprezentatív felmérés adatait használtuk. Multinomiális logisztikus regressziós elemzési eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyi kultúra új elemeinek ismerete és kreatív használata a vállalkozók körében a kisvállalati piaci versenyképesség fontos indikátora. Arra is rávilágítunk, hogy az innovációtól való elfordulás hátterében a belső tartalékképzés hiánya, továbbá a vállalati pénzügyi, gazdálkodási döntések nem megfelelő megalapozottsága áll.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628209","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.4.3
Judit Lannert, Beáta Nagy
Bár a magyar felsőoktatás 2012-ig erőteljesen bővült és ezzel együtt nagymértékben feminizálódott, ennek ellenére nem csökkent a diszciplínák közti nagyarányú horizontális nemi szegregáció és nem vált egyszerűbbé a nők előrejutása a tudományos pályán. Ráadásul számos tényező gyengíti a nők jelenlétét és akadályozza a nemi szegregáció csökkenését. Jelen tanulmány a legfrissebb adatok alapján (Felvi, KSH, MTA) bemutatja a horizontális és vertikális szegregáció mintázatait a nők körében a tudományos pályán. A tanulmány az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján arra keresi a választ, hogy a nők kezdeti létszámbeli előnye a felsőoktatásban miért tűnik el a tudományos pálya magasabb fokain. Ezek alapján azonosítottuk a nemek közötti egyenlőséget akadályozó intézményi és politikai tényezőket a felsőoktatás területén. Mindezek eredményeképpen kialakult egy olyan felsőoktatási politika és gyakorlat, amely megerősíti a nők hátrányait és elnyomja a témával kapcsolatos alternatív diskurzusokat. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos életben a női tehetségek folyamatos elvesztegetése zajlik, ami egyben a hazai innovációs potenciált is csökkenti.
{"title":"A nők helyzete a magyar tudományos életben","authors":"Judit Lannert, Beáta Nagy","doi":"10.51624/szocszemle.2019.4.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.4.3","url":null,"abstract":"Bár a magyar felsőoktatás 2012-ig erőteljesen bővült és ezzel együtt nagymértékben feminizálódott, ennek ellenére nem csökkent a diszciplínák közti nagyarányú horizontális nemi szegregáció és nem vált egyszerűbbé a nők előrejutása a tudományos pályán. Ráadásul számos tényező gyengíti a nők jelenlétét és akadályozza a nemi szegregáció csökkenését. Jelen tanulmány a legfrissebb adatok alapján (Felvi, KSH, MTA) bemutatja a horizontális és vertikális szegregáció mintázatait a nők körében a tudományos pályán. A tanulmány az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján arra keresi a választ, hogy a nők kezdeti létszámbeli előnye a felsőoktatásban miért tűnik el a tudományos pálya magasabb fokain. Ezek alapján azonosítottuk a nemek közötti egyenlőséget akadályozó intézményi és politikai tényezőket a felsőoktatás területén. Mindezek eredményeképpen kialakult egy olyan felsőoktatási politika és gyakorlat, amely megerősíti a nők hátrányait és elnyomja a témával kapcsolatos alternatív diskurzusokat. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos életben a női tehetségek folyamatos elvesztegetése zajlik, ami egyben a hazai innovációs potenciált is csökkenti.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628728","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.2.2
L. Szücs
Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a „szentség auráját” teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.
{"title":"A „szentség aurája” és az ember méltósága : Észrevételek Hans Joas szakralizációs téziséről","authors":"L. Szücs","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.2","url":null,"abstract":"Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a „szentség auráját” teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628302","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.2.5
Veronika Bocsi
Az értelmiségi szerepek összetevőinek felmérésére egy 18 itemből álló kérdéssort készítettünk, amely a szakirodalomban fellelhető elemeket ötvözi (szakemberszerep, lokális szerepvállalás, közéleti részvétel stb.). A kérdéssort egy 2017-es országos hallgatói kutatás során (N=1502) teszteltük.Az ezredforduló utáni nemzetközi szakirodalom számos elméleti támpontot ad az egyetem és az értelmiségi szerepek kapcsolatának kutatásához. A kapott adatok értelmezéséhez ez azonban nem elegendő, és az értelmezés során azokat a felsőoktatásban lezajló és azon kívüli változásokat is fel kell használnunk, amelyek a diákok értelmiségi szerepkészletét formálhatják. Az eredmények arra utalnak, hogy a hallgatók értelmiségre vonatkozó elképzeléseiben a szakemberszerep és a „klasszikus” értelmiségi felfogás dominál, míg a közéleti és a kritikus funkciók gyengék. Az értelmiségi szerepeket a lokális közösségekre vonatkoztatják a diákok, a makrotársadalmi elemek szorulnak.
{"title":"Hallgatók értelmiségképe","authors":"Veronika Bocsi","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.5","url":null,"abstract":"Az értelmiségi szerepek összetevőinek felmérésére egy 18 itemből álló kérdéssort készítettünk, amely a szakirodalomban fellelhető elemeket ötvözi (szakemberszerep, lokális szerepvállalás, közéleti részvétel stb.). A kérdéssort egy 2017-es országos hallgatói kutatás során (N=1502) teszteltük.Az ezredforduló utáni nemzetközi szakirodalom számos elméleti támpontot ad az egyetem és az értelmiségi szerepek kapcsolatának kutatásához. A kapott adatok értelmezéséhez ez azonban nem elegendő, és az értelmezés során azokat a felsőoktatásban lezajló és azon kívüli változásokat is fel kell használnunk, amelyek a diákok értelmiségi szerepkészletét formálhatják. Az eredmények arra utalnak, hogy a hallgatók értelmiségre vonatkozó elképzeléseiben a szakemberszerep és a „klasszikus” értelmiségi felfogás dominál, míg a közéleti és a kritikus funkciók gyengék. Az értelmiségi szerepeket a lokális közösségekre vonatkoztatják a diákok, a makrotársadalmi elemek szorulnak.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628456","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.3.1
Bettina Martus, E. Németh, Bálint Vargha
Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal mérte fel a közintézmények integritási helyzetét, integritás kockázatait és a kockázatokat mérséklő kontrollok szintjét. Tanulmányunkban a közhatalmi feladatokat ellátó intézmények integritási helyzetét elemezzük a 2017. évi felmérésadatai alapján. A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a kutatás integritás kockázatként azonosította az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkört, a méltányosság gyakorlását, az engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési hatósági, illetve szakhatósági véleményezési jogkört. Miközben azintegritáskontrollok kiépítettsége általában megfelelő szintű, a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve. Eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő kockázati szinttel (alacsony, közepes, magas) rendelkező intézmények kontrollszintjei nem mutatnak különbségeket. Akár magasabb, akár alacsonyabb a kockázati szint, a kontrollok kiépítettsége közel azonos. A hatósági jogköröket gyakorlók esetében a kontrollok ezen „rugalmatlansága” hol kontrollhiányt, hol pedig túlkontrolláltságot okoz. Ezzel ellentétben a közszféra egészét vizsgálva a magasabb kockázatokat általában követi a kontrollok erősebb kiépítettsége is.
{"title":"A magán- és a közszféra határán: a hatósági tevékenységek integritási kockázatainak és kontrolljainak vizsgálata","authors":"Bettina Martus, E. Németh, Bálint Vargha","doi":"10.51624/szocszemle.2019.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.3.1","url":null,"abstract":"Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal mérte fel a közintézmények integritási helyzetét, integritás kockázatait és a kockázatokat mérséklő kontrollok szintjét. Tanulmányunkban a közhatalmi feladatokat ellátó intézmények integritási helyzetét elemezzük a 2017. évi felmérésadatai alapján. A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a kutatás integritás kockázatként azonosította az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkört, a méltányosság gyakorlását, az engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési hatósági, illetve szakhatósági véleményezési jogkört. Miközben azintegritáskontrollok kiépítettsége általában megfelelő szintű, a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve. Eredményeink azt mutatják, hogy az eltérő kockázati szinttel (alacsony, közepes, magas) rendelkező intézmények kontrollszintjei nem mutatnak különbségeket. Akár magasabb, akár alacsonyabb a kockázati szint, a kontrollok kiépítettsége közel azonos. A hatósági jogköröket gyakorlók esetében a kontrollok ezen „rugalmatlansága” hol kontrollhiányt, hol pedig túlkontrolláltságot okoz. Ezzel ellentétben a közszféra egészét vizsgálva a magasabb kockázatokat általában követi a kontrollok erősebb kiépítettsége is.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628652","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.3.5
Tibor Dessewffy, Mikes Mezei
Tanulmányunkban közösségimédia-lábnyomok vizsgálatán keresztül arra keressük a választ, hogy egy sajátos szubkultúra, a radikális nemzeti rock rajongói körében találunk-e a „kozmopolita” márkák és termékek iránt különös érzékenységet, nyitottságot. Ezt azért tartjuk fontos kérdésnek, mert a szubkultúra-kutatások többsége a konstituáló tevékenységre, esetünkben a nemzeti rock iránti rajongás ideológiai tartalmaira és szemiotikai formáira fókuszál. Bennünket ezzel szemben az érdekelt, hogy e szubkultúra tagjai az élet más területein mennyiben viselkednek az adott csoport tagjaként. A hétköznapi nacionalizmus elméleti keretébe illesztve áttekintjük a témára vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, majd prezentáljuk az általunk alkalmazott módszertant és vizsgálati eredményeinket. Kutatásunkkal azt is igyekeztünk bizonyítani, hogy a digitális lábnyomokból építkező módszertan új megközelítések irányában nyit lehetőségeket, de egyelőre számos megválaszolandó módszertani kérdést is felvet.
{"title":"Kedvelik-e a nemzeti rockerek a McDonald’s-ot?","authors":"Tibor Dessewffy, Mikes Mezei","doi":"10.51624/szocszemle.2019.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.3.5","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban közösségimédia-lábnyomok vizsgálatán keresztül arra keressük a választ, hogy egy sajátos szubkultúra, a radikális nemzeti rock rajongói körében találunk-e a „kozmopolita” márkák és termékek iránt különös érzékenységet, nyitottságot. Ezt azért tartjuk fontos kérdésnek, mert a szubkultúra-kutatások többsége a konstituáló tevékenységre, esetünkben a nemzeti rock iránti rajongás ideológiai tartalmaira és szemiotikai formáira fókuszál. Bennünket ezzel szemben az érdekelt, hogy e szubkultúra tagjai az élet más területein mennyiben viselkednek az adott csoport tagjaként. A hétköznapi nacionalizmus elméleti keretébe illesztve áttekintjük a témára vonatkozó hazai és nemzetközi irodalmat, majd prezentáljuk az általunk alkalmazott módszertant és vizsgálati eredményeinket. Kutatásunkkal azt is igyekeztünk bizonyítani, hogy a digitális lábnyomokból építkező módszertan új megközelítések irányában nyit lehetőségeket, de egyelőre számos megválaszolandó módszertani kérdést is felvet.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628720","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：