Pub Date : 2020-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2020.2.6
C. Jelinek
A városi zsugorodás politikai gazdaságtani megközelítéseiben fontos szempont a zsugorodó városok mozgástere a tágabb, több léptéken zajló strukturális folyamatok fényében. Jelen tanulmány négy magyarországi középváros költségvetésén keresztül elemzi azt, hogyan változott az elmúlt években a kis- és középvárosok lehetősége arra, hogy meghatározzák jövőbeli fejlődési pályájukat. A tanulmány első része röviden összefoglalja az elmúlt évtized központosítási tendenciáit, majd megállapítja, hogy az önkormányzati adósságrendezéssel együtt járó önkormányzati reformok eredményeképpen a központi kormányzat egyre nagyobb kontrollt tud kifejteni a települési önkormányzatok felett. Miközben a költségvetési főösszeg a vizsgált városok esetében radikálisan lecsökkent, a helyi adóbevételek relatív súlyának növekedése a költségvetésen belül nem növelte a városok valós mozgásterét, hiszen a gazdaságfejlesztés területe is rendkívül centralizált. Bár az EU-s fejlesztési források és a közfoglalkoztatási programok súlya a városi költségvetéseken belül jelentősen megnőtt, ezek központi elosztása, illetve specifikus célzása a helyi marginalizált lakosság kontrollját segíti elő. Ezt a folyamatot a kontrollmechanizmusok „leszivárgásának” nevezem. Ezeken kívül a „pofapénz” gyakorlata is rávilágít arra, hogy az önkormányzati rendszeren belül lévő feszültségek kezelésének jelenleg leghatékonyabb módjai nem formális intézményi megoldásokon, hanem informális lobbitevékenységeken alapulnak. Összességében a fenti változások a zsugorodó középvárosok esetében egy szűk mozgásteret vetítenek előre, ahol a zsugorodó tendenciák változása leginkább a tágabb politikai és gazdasági változások függvénye.
{"title":"„Gúzsba kötve táncolunk.” Zsugorodás és a kontroll leszivárgásának politikai gazdaságtana magyarországi középvárosokban","authors":"C. Jelinek","doi":"10.51624/szocszemle.2020.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2020.2.6","url":null,"abstract":"A városi zsugorodás politikai gazdaságtani megközelítéseiben fontos szempont a zsugorodó városok mozgástere a tágabb, több léptéken zajló strukturális folyamatok fényében. Jelen tanulmány négy magyarországi középváros költségvetésén keresztül elemzi azt, hogyan változott az elmúlt években a kis- és középvárosok lehetősége arra, hogy meghatározzák jövőbeli fejlődési pályájukat. A tanulmány első része röviden összefoglalja az elmúlt évtized központosítási tendenciáit, majd megállapítja, hogy az önkormányzati adósságrendezéssel együtt járó önkormányzati reformok eredményeképpen a központi kormányzat egyre nagyobb kontrollt tud kifejteni a települési önkormányzatok felett. Miközben a költségvetési főösszeg a vizsgált városok esetében radikálisan lecsökkent, a helyi adóbevételek relatív súlyának növekedése a költségvetésen belül nem növelte a városok valós mozgásterét, hiszen a gazdaságfejlesztés területe is rendkívül centralizált. Bár az EU-s fejlesztési források és a közfoglalkoztatási programok súlya a városi költségvetéseken belül jelentősen megnőtt, ezek központi elosztása, illetve specifikus célzása a helyi marginalizált lakosság kontrollját segíti elő. Ezt a folyamatot a kontrollmechanizmusok „leszivárgásának” nevezem. Ezeken kívül a „pofapénz” gyakorlata is rávilágít arra, hogy az önkormányzati rendszeren belül lévő feszültségek kezelésének jelenleg leghatékonyabb módjai nem formális intézményi megoldásokon, hanem informális lobbitevékenységeken alapulnak. Összességében a fenti változások a zsugorodó középvárosok esetében egy szűk mozgásteret vetítenek előre, ahol a zsugorodó tendenciák változása leginkább a tágabb politikai és gazdasági változások függvénye.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70629705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.1.2
É. Berde, Izabella Kuncz
A tanulmány ismerteti az Aktív Idősödés Mutatóját (AAI), mely az összetett jóléti mutatók közül az egyik legújabban konstruált index. Az AAI négy tartományból és összesen 22 résztartományból (azaz 22 indikátorból) épül fel. Az index értéke jól jelzi az idősödésben rejlő potenciálokat és az öregedéshez kapcsolódó szakpolitika eredményességét. Az EU országai közti sorrend pedig megmutatja az egyes országok öregedéssel kapcsolatos eredményeinek relatív nagyságát. Mivel az első AAI indexet 2010-re számszerűsítették, ezért az induló koncepciók többsége igen nagy valószínűséggel jelenleg is elfogadható. Az AAI internethasználatra vonatkozó összetevőjét illetően azonban a tanulmány szerzőinek véleménye szerint új megközelítés szükséges. Ennek oka, hogy az utóbbi évtizedben felgyorsult IV. ipari forradalom következtében az idősebbek vonatkozásában is megnőtt az internethasználat jelentősége, továbbá változott az internethasználat tartalma.
{"title":"Az Aktív Idősödés Indexe (AAI) : Az internet szerepe az AAI-ben","authors":"É. Berde, Izabella Kuncz","doi":"10.51624/szocszemle.2019.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.1.2","url":null,"abstract":"A tanulmány ismerteti az Aktív Idősödés Mutatóját (AAI), mely az összetett jóléti mutatók közül az egyik legújabban konstruált index. Az AAI négy tartományból és összesen 22 résztartományból (azaz 22 indikátorból) épül fel. Az index értéke jól jelzi az idősödésben rejlő potenciálokat és az öregedéshez kapcsolódó szakpolitika eredményességét. Az EU országai közti sorrend pedig megmutatja az egyes országok öregedéssel kapcsolatos eredményeinek relatív nagyságát. Mivel az első AAI indexet 2010-re számszerűsítették, ezért az induló koncepciók többsége igen nagy valószínűséggel jelenleg is elfogadható. Az AAI internethasználatra vonatkozó összetevőjét illetően azonban a tanulmány szerzőinek véleménye szerint új megközelítés szükséges. Ennek oka, hogy az utóbbi évtizedben felgyorsult IV. ipari forradalom következtében az idősebbek vonatkozásában is megnőtt az internethasználat jelentősége, továbbá változott az internethasználat tartalma.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628352","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.4.1
Ákos Huszár
A dolgozat fő kérdése, hogy a magyar társadalom mennyiben tekinthető osztálytársadalomnak. Erre a kérdésre az osztályelemzés weberi tradíciójához csatlakozva az osztályhelyzet, illetve azéletkörülmények különböző indikátorai viszonyának vizsgálata révén igyekszik választ találni. Vajon az osztályhelyzet magyarázóereje erősödött vagy gyengült az utóbbi évtizedekben Magyarországon? Továbbá: mennyire jelentős az osztály szerepe Magyarországon a többi európai országgal összehasonlítva? Az elemzés a European Social Survey 1-8 hullámain alapul, amely 2012 és 2016 között kétévente került lekérdezésre Magyarországon, illetve számos egyéb európai országban. Ez az adatbázis tehát lehetővé teszi, hogy a magyarországi társadalmi változásokat viszonylag hosszú időtávban és nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az osztály és életkörülmények viszonyának vizsgálata révén a dolgozat hozzájárul az osztály jelentőségéről zajló vitákhoz.
{"title":"Osztálytársadalom-e a magyar társadalom?","authors":"Ákos Huszár","doi":"10.51624/szocszemle.2019.4.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.4.1","url":null,"abstract":"A dolgozat fő kérdése, hogy a magyar társadalom mennyiben tekinthető osztálytársadalomnak. Erre a kérdésre az osztályelemzés weberi tradíciójához csatlakozva az osztályhelyzet, illetve azéletkörülmények különböző indikátorai viszonyának vizsgálata révén igyekszik választ találni. Vajon az osztályhelyzet magyarázóereje erősödött vagy gyengült az utóbbi évtizedekben Magyarországon? Továbbá: mennyire jelentős az osztály szerepe Magyarországon a többi európai országgal összehasonlítva? Az elemzés a European Social Survey 1-8 hullámain alapul, amely 2012 és 2016 között kétévente került lekérdezésre Magyarországon, illetve számos egyéb európai országban. Ez az adatbázis tehát lehetővé teszi, hogy a magyarországi társadalmi változásokat viszonylag hosszú időtávban és nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk. Az osztály és életkörülmények viszonyának vizsgálata révén a dolgozat hozzájárul az osztály jelentőségéről zajló vitákhoz.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628479","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.4.2
Zoltán Vastagh
Az írás célja, hogy megvizsgálja, mennyiben járulhat hozzá egy viszonylag új társadalomszerkezeti modell a jövedelmi egyenlőtlenségek okainak teljesebb megértéséhez, illetve a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeinek leírásához. Ennek érdekében több közismert társadalmi rétegződés-, illetve struktúramodellel történő összevetésben kerül vizsgálatra a jövedelmekkel való statisztikai összefüggés, reflektálva a különböző elméleti modellek érvényességének, illetve általánosíthatóságának problémájára is. Az eredmények alapján amellett érvelek, hogy a mai magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeinek megértéséhez nem kielégítőek azok az elméleti modellek, amelyek kizárólag piaci viszonyok között értelmezhető társadalmi kategóriákat konceptualizálnak.
{"title":"Osztálystruktúra és jövedelemegyenlőtlenség: az erőforrás-integrációs modell empirikus összehasonlító tesztje","authors":"Zoltán Vastagh","doi":"10.51624/szocszemle.2019.4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.4.2","url":null,"abstract":"Az írás célja, hogy megvizsgálja, mennyiben járulhat hozzá egy viszonylag új társadalomszerkezeti modell a jövedelmi egyenlőtlenségek okainak teljesebb megértéséhez, illetve a magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeinek leírásához. Ennek érdekében több közismert társadalmi rétegződés-, illetve struktúramodellel történő összevetésben kerül vizsgálatra a jövedelmekkel való statisztikai összefüggés, reflektálva a különböző elméleti modellek érvényességének, illetve általánosíthatóságának problémájára is. Az eredmények alapján amellett érvelek, hogy a mai magyar társadalom jövedelmi egyenlőtlenségeinek megértéséhez nem kielégítőek azok az elméleti modellek, amelyek kizárólag piaci viszonyok között értelmezhető társadalmi kategóriákat konceptualizálnak.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628686","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.4.5
Renáta Németh, I. Barna
{"title":"Digitális társadalomkutatások az ELTE-n Beszámoló A társadalom kutatásának új útjai című workshop digitális társadalomkutatással foglalkozó szekcióiról","authors":"Renáta Németh, I. Barna","doi":"10.51624/szocszemle.2019.4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.4.5","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628864","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.2.7
Gábor Szegedi
{"title":"Tanúságtételek Takács Judit: Meleg század – Adalékok a homoszexualitás 20. századi magyarországi társadalomtörténetéhez","authors":"Gábor Szegedi","doi":"10.51624/szocszemle.2019.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.2.7","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70628469","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2019-01-01DOI: 10.51624/szocszemle.2019.1.5
Németh Brigitta, Lőrincz László
Kutatásunk a kapcsolathálók magyarországi vándorlásban játszott szerepével foglalkozik. A korábbi vizsgálatok elsősorban a nemzetközi vándorlásban mutatták ki a kapcsolathálók hatását a migrációra, tanulmányunkban ezt a belföldi migráció kapcsán elemezzük. Modellünkben a származási települések és a célhely-alternatívák infrastrukturális és gazdasági jellemzői mellett a hálózati hatások további push és pull faktorokként jelennek meg. Az elemzésbe bevontuk a települések jellemzőit a T-STAR adatbázis alapján, a települések közti távolságot pedig az útidővel jelöltük. A kapcsolathálók hatását az elmúlt évek vándorlásával és az iWiW közösségi hálón fenntartott kapcsolatokkal mértük. A longitudinális adataink a 2000–2014 közötti időszakra, a keresztmetszeti modellek pedig 2014-re vonatkoznak. A statisztikai elemzésekhez többszintű (multilevel) és fixhatás modelleket használtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy mind az elvándorlással, mind a letelepedéssel szignifikáns és pozitív összefüggésben vannak a kapcsolathálózati jellemzők – mind a korábbi évek vándorlása, mind a közösségi hálón fenntartott kapcsolatok hatással vannak az aktuális évi vándorlás mértékére.
{"title":"Hálózati hatások a belföldi migrációban","authors":"Németh Brigitta, Lőrincz László","doi":"10.51624/szocszemle.2019.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.51624/szocszemle.2019.1.5","url":null,"abstract":"Kutatásunk a kapcsolathálók magyarországi vándorlásban játszott szerepével foglalkozik. A korábbi vizsgálatok elsősorban a nemzetközi vándorlásban mutatták ki a kapcsolathálók hatását a migrációra, tanulmányunkban ezt a belföldi migráció kapcsán elemezzük. Modellünkben a származási települések és a célhely-alternatívák infrastrukturális és gazdasági jellemzői mellett a hálózati hatások további push és pull faktorokként jelennek meg. Az elemzésbe bevontuk a települések jellemzőit a T-STAR adatbázis alapján, a települések közti távolságot pedig az útidővel jelöltük. A kapcsolathálók hatását az elmúlt évek vándorlásával és az iWiW közösségi hálón fenntartott kapcsolatokkal mértük. A longitudinális adataink a 2000–2014 közötti időszakra, a keresztmetszeti modellek pedig 2014-re vonatkoznak. A statisztikai elemzésekhez többszintű (multilevel) és fixhatás modelleket használtunk. Eredményeink azt mutatják, hogy mind az elvándorlással, mind a letelepedéssel szignifikáns és pozitív összefüggésben vannak a kapcsolathálózati jellemzők – mind a korábbi évek vándorlása, mind a közösségi hálón fenntartott kapcsolatok hatással vannak az aktuális évi vándorlás mértékére.","PeriodicalId":52512,"journal":{"name":"Szociologiai Szemle","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70627919","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：