Pub Date : 2023-06-01DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.1.35
Attila Péteri
A nyelvi modalitást és ezen belül az episztemikus modalitást is a legtöbben szó-, illetve mondatszemantikai kategóriának tekintik. Tanulmányomban kísérletet teszek arra, hogy áthelyezzem a kategóriát a szöveg, illetve a diskurzus szintjére. Egy nagy szövegkorpuszon végzett kvantitatív elemzés segítségével kimutatom, hogy az episztemikus modalitás kifejezőeszközei a szövegen belül konvencionális minták mentén kombinálódnak egymással és hozzák létre a szöveg episztemikus hátterét. Ezáltal a megnyilatkozó pozicionálja önmagát és diskurzuspartnereit is. A lehetséges episztemikus háttereket a common ground elmélet segítségével írom le. A tanulmányt egy német-magyar összehasonlító elemzés zárja, amely érdekes különbségeket tár fel a német és magyar diskurzusokban a megnyilatkozók kommunikációs stratégiáit illetően.
{"title":"Modális erő – modális minőség","authors":"Attila Péteri","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.1.35","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.35","url":null,"abstract":"A nyelvi modalitást és ezen belül az episztemikus modalitást is a legtöbben szó-, illetve mondatszemantikai kategóriának tekintik. Tanulmányomban kísérletet teszek arra, hogy áthelyezzem a kategóriát a szöveg, illetve a diskurzus szintjére. Egy nagy szövegkorpuszon végzett kvantitatív elemzés segítségével kimutatom, hogy az episztemikus modalitás kifejezőeszközei a szövegen belül konvencionális minták mentén kombinálódnak egymással és hozzák létre a szöveg episztemikus hátterét. Ezáltal a megnyilatkozó pozicionálja önmagát és diskurzuspartnereit is. A lehetséges episztemikus háttereket a common ground elmélet segítségével írom le. A tanulmányt egy német-magyar összehasonlító elemzés zárja, amely érdekes különbségeket tár fel a német és magyar diskurzusokban a megnyilatkozók kommunikációs stratégiáit illetően.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47444841","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-01DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.1.49
László Horváth
A tanulmány Rácz Endre (1922–1992) születésének a századik évfordulója alkalmából készült. Ő az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének a professzora volt, kimagasló tudású grammatikus, elsősorban az egyeztetés kérdéskörének szakértője. A cikk főleg az alany és az állítmány számbeli egyeztetésével foglalkozik, de más egyeztetési részkérdéseket is tárgyal. Példaanyaga egyrészt a Harry Potter-könyvsorozat magyar fordításából, másrészt a 2010-es években megjelent három eredeti magyar ifjúsági regénysorozatból származik. A szerző olyan adatokat mutat be, amelyek vagy hibás, furcsa voltuk miatt keltették fel a figyelmét, vagy pedig alkalmasak arra, hogy szemléletesebbé tegyék, és árnyalják, kiegészítsék a szakirodalom megállapításait. Mindezzel az is a célja, hogy olyan eszközzel szolgálja az egyetemi oktatást, amely nemcsak hasznos ismereteket, hanem élményt is nyújt a hallgatóknak.
本研究报告是在 Endre Rácz(1922-1992 年)诞辰一百周年之际撰写的。他是罗兰大学现代匈牙利语系的教授、杰出的语法学家和协议领域的专家。文章主要涉及主语和谓语的数字一致,也讨论了一致的其他方面。他的例子来自《哈利-波特》系列丛书的匈牙利语译本和 2010 年代出版的三部匈牙利原创青春小说系列。作者提出的数据要么因为有缺陷或奇怪而引起他的注意,要么可以用来说明、细化和补充文献的研究结果。这样做也是为了提供一种大学教育手段,不仅为学生提供有用的知识,也提供一种体验。
{"title":"Egyeztetési esetek ifjúsági regényekből","authors":"László Horváth","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.1.49","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.49","url":null,"abstract":"A tanulmány Rácz Endre (1922–1992) születésének a századik évfordulója alkalmából készült. Ő az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékének a professzora volt, kimagasló tudású grammatikus, elsősorban az egyeztetés kérdéskörének szakértője. A cikk főleg az alany és az állítmány számbeli egyeztetésével foglalkozik, de más egyeztetési részkérdéseket is tárgyal. Példaanyaga egyrészt a Harry Potter-könyvsorozat magyar fordításából, másrészt a 2010-es években megjelent három eredeti magyar ifjúsági regénysorozatból származik. A szerző olyan adatokat mutat be, amelyek vagy hibás, furcsa voltuk miatt keltették fel a figyelmét, vagy pedig alkalmasak arra, hogy szemléletesebbé tegyék, és árnyalják, kiegészítsék a szakirodalom megállapításait. Mindezzel az is a célja, hogy olyan eszközzel szolgálja az egyetemi oktatást, amely nemcsak hasznos ismereteket, hanem élményt is nyújt a hallgatóknak.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"126 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136350414","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-01DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.1.21
Roberta Rada
Az országok, államok közötti határok, illetve az azokon történő átjutás 2015 óta sarkalatos pontját képezik a migrációról folytatott magyarországi médiadiskurzusnak. Jelen tanulmány célja, hogy elsődlegesen a vonatkozó germanisztikai nyelvészeti szakirodalomra támaszkodva, nyelvészeti eszközök segítségével feltárja, mely tudás-, gondolkodás- és értékmintákat közvetített a migrációról folytatott magyar nyelvű sajtódiskurzus a határokról és a határvédelemről 2015-ben. A vizsgálat elméleti és módszertani hátterét a deskriptív nyelvészeti diskurzuselemzés biztosítja, az elemzések a szókincsegységekre fókuszálnak. A vizsgálati korpusz egy tematikus, elektronikus korpusz, amely közel 5000, Magyarországon megjelent online sajtószöveget foglal magába. A korpuszon végzett kvantitatív és kvalitatív elemzések a határ, valamint határkerítés és határzár szavaknak a vizsgált diskurzusban történő nyelvhasználati mintáit tárják fel, amelyekből levezethető, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkodik a szavak által jelölt fogalmakról, hogyan viszonyul azok jelöltjeihez.
{"title":"Határok, falak és kerítések a migrációról folytatott magyar sajtódiskurzusban 2015-ben","authors":"Roberta Rada","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.1.21","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.21","url":null,"abstract":"Az országok, államok közötti határok, illetve az azokon történő átjutás 2015 óta sarkalatos pontját képezik a migrációról folytatott magyarországi médiadiskurzusnak. Jelen tanulmány célja, hogy elsődlegesen a vonatkozó germanisztikai nyelvészeti szakirodalomra támaszkodva, nyelvészeti eszközök segítségével feltárja, mely tudás-, gondolkodás- és értékmintákat közvetített a migrációról folytatott magyar nyelvű sajtódiskurzus a határokról és a határvédelemről 2015-ben. A vizsgálat elméleti és módszertani hátterét a deskriptív nyelvészeti diskurzuselemzés biztosítja, az elemzések a szókincsegységekre fókuszálnak. A vizsgálati korpusz egy tematikus, elektronikus korpusz, amely közel 5000, Magyarországon megjelent online sajtószöveget foglal magába. A korpuszon végzett kvantitatív és kvalitatív elemzések a határ, valamint határkerítés és határzár szavaknak a vizsgált diskurzusban történő nyelvhasználati mintáit tárják fel, amelyekből levezethető, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkodik a szavak által jelölt fogalmakról, hogyan viszonyul azok jelöltjeihez.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":"77 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136350420","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-01DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.1.68
Imola-Ágnes Farkas
Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a magyar nyelv belső tárgyas szerkezeteit. A két legterjedelmesebb részben a vélt, illetve a valós, főként tranzitív és tranzitivizáló belső tárgyas szerkezetekre összpontosít. Egy fontos következtetése az itt bemutatott elemzésnek, hogy a magyarban hiányoznak az aspektuális belső tárgyas szerkezetek, ahol a tárgy a prototípikus unergatív ige szemantikai és morfológiai másolata. A tanulmány külön kitér az él és a hal igékre épült szerkezetekre is.
{"title":"Nem mind arany, ami fénylik. Vélt és valós belső tárgyas szerkezetek a magyarban","authors":"Imola-Ágnes Farkas","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.1.68","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.68","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja a magyar nyelv belső tárgyas szerkezeteit. A két legterjedelmesebb részben a vélt, illetve a valós, főként tranzitív és tranzitivizáló belső tárgyas szerkezetekre összpontosít. Egy fontos következtetése az itt bemutatott elemzésnek, hogy a magyarban hiányoznak az aspektuális belső tárgyas szerkezetek, ahol a tárgy a prototípikus unergatív ige szemantikai és morfológiai másolata. A tanulmány külön kitér az él és a hal igékre épült szerkezetekre is.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46379454","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-01DOI: 10.18349/magyarnyelv.2023.1.1
Valéria Krepsz, Anna Huszár, Viktória P. Horváth, Dorottya Gyarmathy, Á. Hámori
A beszélőváltások időzítése és azt azt befolyásoló tényezők a társalgáselemzés egyik központi kérdéskörét alkotják. A „jóslás-elmélet” ennek kapcsán rámutat az előzetes jóslás szerepére, mellyel a hallgató már a beszélő fordulója közben előrevetíti annak várható befejezését, lehetővé téve a gyors és gördülékeny váltást. Ez különböző - fonetikai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai – tényezők feldolgozásán alapszik, de a társalgás általános szerkezete is szerepet kaphat benne. A jelen kutatás nagy mintán, a BEA adatbázis 100 háromfős társalgásában (mintegy 20 órányi anyagban) elemzi a beszélőváltások fonetikai jellemzőit: a váltások gyakoriságát, típusait, az FTO-értékeket (a beszélőváltás megvalósulásának időtartamát), továbbá ezek változásait a résztvevői szerepek és a társalgás idődimenziója mentén. Az eredmények szerint a beszélőváltások gyakorisága dinamikus változást mutat az idő függvényében; az egyszerre beszéléses váltások gyakoribbak a társalgások vége felé, és a váltás időtartamát is befolyásolja a társalgásban való elhelyezkedése, valamint a beszélő szerepe is.
{"title":"beszélőváltások jellemzői a társalgási struktúrában: univerzális vonások és dinamikus változások","authors":"Valéria Krepsz, Anna Huszár, Viktória P. Horváth, Dorottya Gyarmathy, Á. Hámori","doi":"10.18349/magyarnyelv.2023.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2023.1.1","url":null,"abstract":"A beszélőváltások időzítése és azt azt befolyásoló tényezők a társalgáselemzés egyik központi kérdéskörét alkotják. A „jóslás-elmélet” ennek kapcsán rámutat az előzetes jóslás szerepére, mellyel a hallgató már a beszélő fordulója közben előrevetíti annak várható befejezését, lehetővé téve a gyors és gördülékeny váltást. Ez különböző - fonetikai, szintaktikai, szemantikai és pragmatikai – tényezők feldolgozásán alapszik, de a társalgás általános szerkezete is szerepet kaphat benne. A jelen kutatás nagy mintán, a BEA adatbázis 100 háromfős társalgásában (mintegy 20 órányi anyagban) elemzi a beszélőváltások fonetikai jellemzőit: a váltások gyakoriságát, típusait, az FTO-értékeket (a beszélőváltás megvalósulásának időtartamát), továbbá ezek változásait a résztvevői szerepek és a társalgás idődimenziója mentén. Az eredmények szerint a beszélőváltások gyakorisága dinamikus változást mutat az idő függvényében; az egyszerre beszéléses váltások gyakoribbak a társalgások vége felé, és a váltás időtartamát is befolyásolja a társalgásban való elhelyezkedése, valamint a beszélő szerepe is.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48906673","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-29DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.4.385
Erzsébet Knipf-Komlósi, Márta Müller
A kelet- és délkelet-európai országokban élő német nyelvi kisebbség körében végzett nyelviattitűd-kutatás még nem tekint olyan régi hagyományokra vissza, mint Németország, Ausztria, valamint a németnyelvű Svájc esetében. A kisebbségek körében végzett nyelviattitűd-kutatások eredményei bepillantást engednek abba, hogy a kisebbségi nyelvet aktívan vagy passzívan használók – jelen tanulmány esetében az idős magyarországi németek – hogyan érzékelik a környezetükben hallott német nyelv különböző változatait, hogyan vélekednek a német nyelvi változatok használatáról, a magyarországi német nyelvjárások generációkon átívelő eróziójáról, illetve hogyan értékelik a német nyelv köznyelvi, regionális és lokális változatait. A tanulmány a kétnyelvű (magyar-német) adatközlők nyelvi önmeghatározásából kiindulva a német nyelvi attitűdjük affektív és konatív komponenseit vizsgálja.
{"title":"Magyarországi bajor beszélők nyelvi attitűdje","authors":"Erzsébet Knipf-Komlósi, Márta Müller","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.4.385","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.385","url":null,"abstract":"A kelet- és délkelet-európai országokban élő német nyelvi kisebbség körében végzett nyelviattitűd-kutatás még nem tekint olyan régi hagyományokra vissza, mint Németország, Ausztria, valamint a németnyelvű Svájc esetében. A kisebbségek körében végzett nyelviattitűd-kutatások eredményei bepillantást engednek abba, hogy a kisebbségi nyelvet aktívan vagy passzívan használók – jelen tanulmány esetében az idős magyarországi németek – hogyan érzékelik a környezetükben hallott német nyelv különböző változatait, hogyan vélekednek a német nyelvi változatok használatáról, a magyarországi német nyelvjárások generációkon átívelő eróziójáról, illetve hogyan értékelik a német nyelv köznyelvi, regionális és lokális változatait. A tanulmány a kétnyelvű (magyar-német) adatközlők nyelvi önmeghatározásából kiindulva a német nyelvi attitűdjük affektív és konatív komponenseit vizsgálja.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44777655","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-29DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.4.460
Erzsébet Zelliger
A székely írás története megkerülhetetlen munka a székely-magyar rovásírás kutatásának történetében. A könyv értékei mellett olyan hiányosságok is mutatkoznak, amelyek hátterében egyebek mellett vélhetően több évtizedes kedvezőtlen tudománypolitikai helyzet húzódik meg. Ebből fakadhat, hogy a magyarországi tudományosságban a székely írásnak a kutatása, elismerése egy sor hiányosságot mutat. Kiemelkedő helyet foglal el közöttük az a tény, hogy magyar nyelvészek úgyszólván hiányoznak a kutatásból, aminek a megfejtések, nyelv- és nyelvjárás-történeti vonatkozások látják a kárát. Jellegzetes példája ennek a Konstantinápolyi felirat esete.
{"title":"Egy nyelvtörténész gondolatai a rovás kutatásáról egy 2021-ben megjelent könyv kapcsán","authors":"Erzsébet Zelliger","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.4.460","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.460","url":null,"abstract":"A székely írás története megkerülhetetlen munka a székely-magyar rovásírás kutatásának történetében. A könyv értékei mellett olyan hiányosságok is mutatkoznak, amelyek hátterében egyebek mellett vélhetően több évtizedes kedvezőtlen tudománypolitikai helyzet húzódik meg. Ebből fakadhat, hogy a magyarországi tudományosságban a székely írásnak a kutatása, elismerése egy sor hiányosságot mutat. Kiemelkedő helyet foglal el közöttük az a tény, hogy magyar nyelvészek úgyszólván hiányoznak a kutatásból, aminek a megfejtések, nyelv- és nyelvjárás-történeti vonatkozások látják a kárát. Jellegzetes példája ennek a Konstantinápolyi felirat esete.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44769978","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-29DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.4.407
Anikó Beregszászi, Katalin Dudics Lakatos
A Magyarországon kívül, a Kárpát-medencében élő őshonos magyar közösségeknek – kisebbségi helyzetben élő közösségként – az anyanyelv és az anyanyelvű iskolahálózat megőrzése közösségi, nyelvpolitikai és nyelvtervezési kérdés is egyben, hisz az oktatás tannyelvén, illetve a magyar mint anyanyelv tanításának a tartalmán, szemléletén és módszerein keresztül a közösség jövője, megmaradása, identitásának megőrzése hatékonyan befolyásolható, a nemzetpolitikai és nyelvpolitikai célok az oktatástervezésen keresztül eredményesen megvalósíthatók. Tanulmányunkban empirikus adatokkal alátámasztva azt kívánjuk bemutatni, hogyan valósul meg/valósítható meg a gyakorlatban az a nyelvi- és oktatástervezési folyamat, melyet a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt évtizedekben célként számos tudományos munkában felvázolt. Milyen szerepe lehet az eredményességben a nyelvi attitűdnek, s hogyan alakítható, alakítható-e ez tudományos megalapozottsággal a közoktatás és a felsőoktatás szintjén. A bemutatott vizsgálatok eredményei igazolják, az elmúlt évtizedek törekvései eredményesnek bizonyultak: a magyar nyelvű oktatási intézményrendszer minden szinten kiszolgálja a helyi közösség érdekeit; mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tudományosan megalapozott ismereteket sajátíthatnak el a fiatalok az anyanyelvükről, a többségi nyelvről. A nyelvi tolerancia pedig egy többnemzetiségű, többnyelvű közösség esetében elengedhetetlen.
{"title":"A nyelvi tolerancia alakításának lehetőségei","authors":"Anikó Beregszászi, Katalin Dudics Lakatos","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.4.407","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.407","url":null,"abstract":"A Magyarországon kívül, a Kárpát-medencében élő őshonos magyar közösségeknek – kisebbségi helyzetben élő közösségként – az anyanyelv és az anyanyelvű iskolahálózat megőrzése közösségi, nyelvpolitikai és nyelvtervezési kérdés is egyben, hisz az oktatás tannyelvén, illetve a magyar mint anyanyelv tanításának a tartalmán, szemléletén és módszerein keresztül a közösség jövője, megmaradása, identitásának megőrzése hatékonyan befolyásolható, a nemzetpolitikai és nyelvpolitikai célok az oktatástervezésen keresztül eredményesen megvalósíthatók. Tanulmányunkban empirikus adatokkal alátámasztva azt kívánjuk bemutatni, hogyan valósul meg/valósítható meg a gyakorlatban az a nyelvi- és oktatástervezési folyamat, melyet a kárpátaljai magyar közösség az elmúlt évtizedekben célként számos tudományos munkában felvázolt. Milyen szerepe lehet az eredményességben a nyelvi attitűdnek, s hogyan alakítható, alakítható-e ez tudományos megalapozottsággal a közoktatás és a felsőoktatás szintjén. A bemutatott vizsgálatok eredményei igazolják, az elmúlt évtizedek törekvései eredményesnek bizonyultak: a magyar nyelvű oktatási intézményrendszer minden szinten kiszolgálja a helyi közösség érdekeit; mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban tudományosan megalapozott ismereteket sajátíthatnak el a fiatalok az anyanyelvükről, a többségi nyelvről. A nyelvi tolerancia pedig egy többnemzetiségű, többnyelvű közösség esetében elengedhetetlen.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44422605","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-29DOI: 10.18349/magyarnyelv.2022.4.419
Roberta Rada
Az országok, államok közötti határok, illetve az azokon történő átjutás 2015 óta sarkalatos pontját képezik a migrációról folytatott magyarországi médiadiskurzusnak. Jelen tanulmány célja, hogy elsődlegesen a vonatkozó germanisztikai nyelvészeti szakirodalomra támaszkodva, nyelvészeti eszközök segítségével feltárja, mely tudás-, gondolkodás- és értékmintákat közvetített a migrációról folytatott magyar nyelvű sajtódiskurzus a határokról és a határvédelemről 2015-ben. A vizsgálat elméleti és módszertani hátterét a deskriptív nyelvészeti diskurzuselemzés biztosítja, az elemzések a szókincsegységekre fókuszálnak. A vizsgálati korpusz egy tematikus, elektronikus korpusz, amely közel 5000, Magyarországon megjelent online sajtószöveget foglal magába. A korpuszon végzett kvantitatív és kvalitatív elemzések a határ, valamint határkerítés és határzár szavaknak a vizsgált diskurzusban történő nyelvhasználati mintáit tárják fel, amelyekből levezethető, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkodik a szavak által jelölt fogalmakról, hogyan viszonyul azok jelöltjeihez.
{"title":"Határok, falak és kerítések a migrációról folytatott magyar sajtódiskurzusban 2015-ben","authors":"Roberta Rada","doi":"10.18349/magyarnyelv.2022.4.419","DOIUrl":"https://doi.org/10.18349/magyarnyelv.2022.4.419","url":null,"abstract":"Az országok, államok közötti határok, illetve az azokon történő átjutás 2015 óta sarkalatos pontját képezik a migrációról folytatott magyarországi médiadiskurzusnak. Jelen tanulmány célja, hogy elsődlegesen a vonatkozó germanisztikai nyelvészeti szakirodalomra támaszkodva, nyelvészeti eszközök segítségével feltárja, mely tudás-, gondolkodás- és értékmintákat közvetített a migrációról folytatott magyar nyelvű sajtódiskurzus a határokról és a határvédelemről 2015-ben. A vizsgálat elméleti és módszertani hátterét a deskriptív nyelvészeti diskurzuselemzés biztosítja, az elemzések a szókincsegységekre fókuszálnak. A vizsgálati korpusz egy tematikus, elektronikus korpusz, amely közel 5000, Magyarországon megjelent online sajtószöveget foglal magába. A korpuszon végzett kvantitatív és kvalitatív elemzések a határ, valamint határkerítés és határzár szavaknak a vizsgált diskurzusban történő nyelvhasználati mintáit tárják fel, amelyekből levezethető, hogy a magyar társadalom hogyan gondolkodik a szavak által jelölt fogalmakról, hogyan viszonyul azok jelöltjeihez.","PeriodicalId":52530,"journal":{"name":"Magyar Nyelv","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41750869","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}