A koronavírus-járványt követően – különösen mielőtt az infláció ennek az időszaknak egyik meghatározó tényezőjévé lépett elő – több válságkezelést célzó javaslat is szóba hozta az univerzális alapjövedelem lehetőségét, amelynek fedezetét a jegybanki pénzteremtés jelentheti. Az alábbi írás műfaja esszé, amely arra tesz kísérletet, hogy a helikopterpénzzel és az alapjövedelemmel kapcsolatos felvetések politikai gazdaságtani jelentését és következményeit ragadja meg. Nem spórolható meg, hogy az érték-, a munka- és a pénzteremtés történetébe is visszaillesszük ezt az alapvetően elosztási kérdésként bemutatott javaslatot. A helikopterpénz ebben a fénytörésben az extenzív növekedés egyik új paradigmájának látszik, amely első pillantásra pénzügyi innováció, azonban paradox módon az érték inkább prekapitalista képzetével mutat rokonságot. A helikopterpénz emellett olyan munkabért helyettesítő transzfer, amely nem ad választ a munka helyén megjelenő társadalmi és szimbolikus űrre. Szociális eszközként tűnik föl, miközben csak termelés és fogyasztás globális kettéválasztásán nyugodhat. A helikopterpénz a mennyiségi lazítás folytatása más eszközökkel, amely kendőzetlenül mutatja meg a pénzteremtés motivációit. Az ’érték munka nélkül’, a ’gazdaság ember nélkül’ gondolatkísérletének nyitánya.
{"title":"Helikopterpénz és alapjövedelem, vagy munkaalapú társadalom? : A munkabér, a segély, a hitel és a mennyiségi lazítás rövid története","authors":"Bálint Vargha","doi":"10.35551/psz_2022_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_3","url":null,"abstract":"A koronavírus-járványt követően – különösen mielőtt az infláció ennek az időszaknak egyik meghatározó tényezőjévé lépett elő – több válságkezelést célzó javaslat is szóba hozta az univerzális alapjövedelem lehetőségét, amelynek fedezetét a jegybanki pénzteremtés jelentheti. Az alábbi írás műfaja esszé, amely arra tesz kísérletet, hogy a helikopterpénzzel és az alapjövedelemmel kapcsolatos felvetések politikai gazdaságtani jelentését és következményeit ragadja meg. Nem spórolható meg, hogy az érték-, a munka- és a pénzteremtés történetébe is visszaillesszük ezt az alapvetően elosztási kérdésként bemutatott javaslatot. A helikopterpénz ebben a fénytörésben az extenzív növekedés egyik új paradigmájának látszik, amely első pillantásra pénzügyi innováció, azonban paradox módon az érték inkább prekapitalista képzetével mutat rokonságot. A helikopterpénz emellett olyan munkabért helyettesítő transzfer, amely nem ad választ a munka helyén megjelenő társadalmi és szimbolikus űrre. Szociális eszközként tűnik föl, miközben csak termelés és fogyasztás globális kettéválasztásán nyugodhat. A helikopterpénz a mennyiségi lazítás folytatása más eszközökkel, amely kendőzetlenül mutatja meg a pénzteremtés motivációit. Az ’érték munka nélkül’, a ’gazdaság ember nélkül’ gondolatkísérletének nyitánya.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886248","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A cikk tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a Covid–19-járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020–2021-ben. A kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregált keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járványreakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a Covid–19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben.
{"title":"A GDP-előrejelzés különös nehézségei a járványhelyzetben (2020–2021) : Van-e keynesiánusi újhullám?","authors":"A. I. Magas","doi":"10.35551/psz_2022_1_4","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_1_4","url":null,"abstract":"A cikk tisztázni kívánja, hogy miért volt különösen nehéz a Covid–19-járvánnyal összefüggő outputvesztés mélységét és a visszaesés hosszát előre jelezni 2020–2021-ben. A kettős sokkhatás alapvetően változtatta meg az aggregált keresleti és a kínálati oldal legfőbb szereplőinek magatartását, és a „járványreakció” nehezen volt előre látható. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2020. áprilisi GDP-becslései komoly korrekciókra szorultak. A világgazdaság a II. világháború utáni időszak legmélyebb visszaeséséből csak a kiterjedt fiskális élénkítések sorozatával tudott visszakapaszkodni a Covid–19 előtti szintjére. Ám a tartósnak ígérkező fiskális programok nyomán beszélhetünk-e az állami szerepvállalás keynesi ihletésű, újhullámáról? Az „ultralaza” fiskális és monetáris politikák veszélyei bizony már látszanak, például az inflációs környezetben.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886323","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány célja a szlovák gazdasági ciklusok összehasonlítása a visegrádi csoport többi országának gazdasági ciklusaival a 2003 és 2021 közötti időszakban. Az elemzés a bruttó hazai össztermék, a munkanélküliségi ráta, valamint az aggregált kereslet egyes összetevőinek az összehasonlításán alapul. A vizsgált időszakban a V4-országokban három növekvő és két csökkenő gazdasági fázis volt megfigyelhető. Az első gazdasági válság 2009-ben ment végbe, oka a globális gazdasági válság volt. A GDP a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent, Szlovákiában és Csehországban kisebb volt a visszaesés. Lengyelországban nem volt visszaesés, csak a növekedés üteme lassult. A koronavírus mind a négy ország gazdaságát negatívan érintette, a GDP mindenütt esett, mértéke Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon –5 százalék körül volt, Lengyelországban –2,7 százalék. A kormányok intézkedéseinek és járványhelyzet javulásának köszönhetően 2021 folyamán a gazdasági növekedés mind a négy országban újraéledt.
{"title":"A szlovák gazdaság és a többi visegrádi négy ország gazdasági ciklusainak összehasonlítása","authors":"Eleonóra Matoušková","doi":"10.35551/psz_2022_3_9","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_9","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a szlovák gazdasági ciklusok összehasonlítása a visegrádi csoport többi országának gazdasági ciklusaival a 2003 és 2021 közötti időszakban. Az elemzés a bruttó hazai össztermék, a munkanélküliségi ráta, valamint az aggregált kereslet egyes összetevőinek az összehasonlításán alapul. A vizsgált időszakban a V4-országokban három növekvő és két csökkenő gazdasági fázis volt megfigyelhető. Az első gazdasági válság 2009-ben ment végbe, oka a globális gazdasági válság volt. A GDP a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent, Szlovákiában és Csehországban kisebb volt a visszaesés. Lengyelországban nem volt visszaesés, csak a növekedés üteme lassult. A koronavírus mind a négy ország gazdaságát negatívan érintette, a GDP mindenütt esett, mértéke Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon –5 százalék körül volt, Lengyelországban –2,7 százalék. A kormányok intézkedéseinek és járványhelyzet javulásának köszönhetően 2021 folyamán a gazdasági növekedés mind a négy országban újraéledt.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This year the Directives (hereinafter referred to as: Directives) to implement Act CXXII of 2009 and Government Decree 339/2019 on the internal control system of companies in public ownership were issued. One focal element of the internal control system is illuminated in the first part of the study in detail, based on the theoretical background of establishing the risk management system and the relevant standards and academic literature. It turns out from the first part that the key added value of risk management is the support given to decisions made at different levels. The study therefore presents a potential approach to demonstrate how risk management may be used efficiently to support strategic and project level decision-making, if there are no past data available, or not in sufficient quantity. In the second part of the study the author shows the experiences of the implementation of the risk management system - pursuant to the Directives - via the example of a large company. Relying partly on this and using his own experiences of many years the author specifies the factors supporting and hindering the implementation of the risk management system. According to his intention, the author specifies messages that may be helpful to practising experts to avoid the detection, evaluation and management of risks becoming administrative tasks. They must instead contribute to the longterm successful operation of the using organisation.
{"title":"Supporting Decision-Making with the Tools of Risk Management","authors":"I. Fekete","doi":"10.35551/pfq_2022_s_1_2","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_s_1_2","url":null,"abstract":"This year the Directives (hereinafter referred to as: Directives) to implement Act CXXII of 2009 and Government Decree 339/2019 on the internal control system of companies in public ownership were issued. One focal element of the internal control system is illuminated in the first part of the study in detail, based on the theoretical background of establishing the risk management system and the relevant standards and academic literature. It turns out from the first part that the key added value of risk management is the support given to decisions made at different levels. The study therefore presents a potential approach to demonstrate how risk management may be used efficiently to support strategic and project level decision-making, if there are no past data available, or not in sufficient quantity. In the second part of the study the author shows the experiences of the implementation of the risk management system - pursuant to the Directives - via the example of a large company. Relying partly on this and using his own experiences of many years the author specifies the factors supporting and hindering the implementation of the risk management system. According to his intention, the author specifies messages that may be helpful to practising experts to avoid the detection, evaluation and management of risks becoming administrative tasks. They must instead contribute to the longterm successful operation of the using organisation.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883344","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták, aminek mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A tanulmányban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálom 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátumváltozásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezeknek az árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. A tanulmány által feldolgozott időszak felöleli a 2020 utáni járványhelyzetet, azonban a rendelkezésre álló időszak korlátozott hossza és a hatások bizonytalansága miatt a tanulmány fókusza a járvány előtti folyamatokon van. Az időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését.
{"title":"Az eszközvásárlások, a pénzmennyiség és az infláció kapcsolata a 2007 és 2022 közötti időszakban a Federal Reserve példáján keresztül","authors":"Máté Csiki","doi":"10.35551/psz_2022_2_6","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_2_6","url":null,"abstract":"A 2008-as válságot és a 2020-as Covid–19-járványt követő nagy eszközvásárlási programok a pénzmennyiség-aggregátumok jelentős bővülését okozták, aminek mentén az infláció és a pénzmennyiség kapcsolatának vizsgálata (újra) felértékelődött. A tanulmányban az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó adatok alapján vizsgálom 2007 és 2022 között a mennyiségi lazítás okozta pénzaggregátumváltozásokat, a jegybanki politika végrehajtásának keretrendszerét bőséges tartalékok mellett, illetve ezeknek az árszínvonalra gyakorolt hatását vektor-autoregresszív modell alkalmazásával. A tanulmány által feldolgozott időszak felöleli a 2020 utáni járványhelyzetet, azonban a rendelkezésre álló időszak korlátozott hossza és a hatások bizonytalansága miatt a tanulmány fókusza a járvány előtti folyamatokon van. Az időszakban a pénzmennyiség jelentős bővülése okozta inflációs félelmek nem igazolódtak a jegybanknál elhelyezett feles tartalékokban kicsapódó bankrendszeri likviditás, az átalakuló monetáris politikai operatív keretrendszer, valamint a negatív kibocsátási rés hatására. Azonban a modell szerint a pénzaggregátumok sokkjai az inflációs várakozásokba beépülnek, vagyis az eszközvásárlások okozta pénzmennyiség-változási folyamatok a vizsgált jegybank esetében segíthetik a középtávú inflációs cél elérését.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886591","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covid-járvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. Tanulmányunkban a közeljövő modern intelligens áramhálózatával, a smart griddel foglalkozunk a menedzsment megközelítésével. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart gridjét elemezzük az esettanulmány módszerével. A smart grid szereplőit vizsgáltuk, hogy milyen volt az együttműködés, milyen tanulási folyamatokat tapasztaltak, milyen kockázatokat láttak és látnak most. Eredményeink szerint a megrendelők és a kivitelezők kölcsönösen elégedettek; a számszerű előnyök mellett mindegyik fél fontosnak tartja a különböző területeken megvalósult tanulási folyamatokat is. A kockázatok a modern technológiából, a komplexitásból, az újszerű megoldásokból és működési mechanizmusokból erednek, de a geopolitikai és világgazdasági bizonytalanságok, hiányjelenségek is hatást gyakorolnak.
{"title":"A működő smart grid tanulságai egy magyar önkormányzati példán keresztül","authors":"Noémi Piricz, Balázs Révész","doi":"10.35551/psz_2022_3_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_3_5","url":null,"abstract":"Az elektromos áram iránti növekvő globális kereslet, a fenntarthatósági elvárások, a globális Covid-járvány és az orosz–ukrán háború is befolyásolja az elektromos áram ellátási láncát. Tanulmányunkban a közeljövő modern intelligens áramhálózatával, a smart griddel foglalkozunk a menedzsment megközelítésével. Magyarország legújabb és legkomplexebb smart gridjét elemezzük az esettanulmány módszerével. A smart grid szereplőit vizsgáltuk, hogy milyen volt az együttműködés, milyen tanulási folyamatokat tapasztaltak, milyen kockázatokat láttak és látnak most. Eredményeink szerint a megrendelők és a kivitelezők kölcsönösen elégedettek; a számszerű előnyök mellett mindegyik fél fontosnak tartja a különböző területeken megvalósult tanulási folyamatokat is. A kockázatok a modern technológiából, a komplexitásból, az újszerű megoldásokból és működési mechanizmusokból erednek, de a geopolitikai és világgazdasági bizonytalanságok, hiányjelenségek is hatást gyakorolnak.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69886719","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a 2010-ben kezdődött állampénzügyi reform államháztartási ellenőrzési területén belül a belső ellenőrzésre fókuszál. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a költségvetési szervezetek belső kontrolljainak jogszabályi hátterére és a közpénzfelhasználás hatékonyságát javító módjára. Részletesen kitér a dolgozat az európai és magyar jogi normákból adódó követelményekre, s az államháztartás más ellenőrzési aggregátumaihoz való kapcsolódásra, rendszertani összefüggésekre. Felvázolásra kerül a belső ellenőrzés szabályozása és módszertani háttere. További unikuma a tanulmánynak, hogy bemutatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes kormánytisztviselői továbbképzési szakjain a költségvetési és a belső ellenőrzés oktatási rendszerét, s a végzett hallgatók kérdőíves megkérdezéséből adódó tapasztalatok tudományos összefoglalását.
{"title":"Az államháztartás belső ellenőrzésének egyes rendszertani elemei és oktatásának tapasztalatai a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen","authors":"Csaba Lentner","doi":"10.35551/psz_2022_k_1_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_k_1_1","url":null,"abstract":"A tanulmány a 2010-ben kezdődött állampénzügyi reform államháztartási ellenőrzési területén belül a belső ellenőrzésre fókuszál. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a költségvetési szervezetek belső kontrolljainak jogszabályi hátterére és a közpénzfelhasználás hatékonyságát javító módjára. Részletesen kitér a dolgozat az európai és magyar jogi normákból adódó követelményekre, s az államháztartás más ellenőrzési aggregátumaihoz való kapcsolódásra, rendszertani összefüggésekre. Felvázolásra kerül a belső ellenőrzés szabályozása és módszertani háttere. További unikuma a tanulmánynak, hogy bemutatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes kormánytisztviselői továbbképzési szakjain a költségvetési és a belső ellenőrzés oktatási rendszerét, s a végzett hallgatók kérdőíves megkérdezéséből adódó tapasztalatok tudományos összefoglalását.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887212","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 2008-as globális pénzügyi recesszió és az azt követő, államadóssággal kapcsolatos válság óta az Egyesült Államok gazdasági fölénye gyengült. Kína folyamatosan növekedve pedig megbízható gazdasági erővé vált világszerte, különösen Ázsiában. Vajon tekintettel az amerikai gazdaság pénzügyi uralmának hanyatlására, küszöbön áll-e, hogy a renminbi globális valutává váljon? A jelen kritikai áttekintésben azt állítom, hogy a dollár hegemóniája veszélyben van ugyan, de a politikai és a gazdasági helyzet nem tűnik még érettnek a renminbi globalizációjára. A kínai héják az Ukrajna lerohanása után Oroszországot érintő gazdasági szankciókban esélyt látnak arra, hogy megtörjön az amerikai dollár dominanciája. Továbbá Kína lépéselőnyhöz jutott azáltal, hogy elsőként indította el a digitális jegybankpénzt. Ahhoz azonban, hogy a digitális jüan globalizációja hatékony legyen, Kínának el kell nyernie a külföldi felhasználók bizalmát pénzügyi rendszerének megalapozottsága, gazdasága és a digitális jüan működőképessége iránt. Ezenkívül a renminbi nemzetközivé válásának elősegítése érdekében Kínának enyhítenie kell a tőkeszabályozást, fokoznia kell a renminbi konvertibilitását, és át kell alakítania a pénzügyi rendszerét.
{"title":"A renminbi globális fizetőeszközzé válik? A digitális jüan globalizációja","authors":"Wycliffe Obwori Alwago","doi":"10.35551/psz_2022_4_5","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/psz_2022_4_5","url":null,"abstract":"A 2008-as globális pénzügyi recesszió és az azt követő, államadóssággal kapcsolatos válság óta az Egyesült Államok gazdasági fölénye gyengült. Kína folyamatosan növekedve pedig megbízható gazdasági erővé vált világszerte, különösen Ázsiában. Vajon tekintettel az amerikai gazdaság pénzügyi uralmának hanyatlására, küszöbön áll-e, hogy a renminbi globális valutává váljon? A jelen kritikai áttekintésben azt állítom, hogy a dollár hegemóniája veszélyben van ugyan, de a politikai és a gazdasági helyzet nem tűnik még érettnek a renminbi globalizációjára. A kínai héják az Ukrajna lerohanása után Oroszországot érintő gazdasági szankciókban esélyt látnak arra, hogy megtörjön az amerikai dollár dominanciája. Továbbá Kína lépéselőnyhöz jutott azáltal, hogy elsőként indította el a digitális jegybankpénzt. Ahhoz azonban, hogy a digitális jüan globalizációja hatékony legyen, Kínának el kell nyernie a külföldi felhasználók bizalmát pénzügyi rendszerének megalapozottsága, gazdasága és a digitális jüan működőképessége iránt. Ezenkívül a renminbi nemzetközivé válásának elősegítése érdekében Kínának enyhítenie kell a tőkeszabályozást, fokoznia kell a renminbi konvertibilitását, és át kell alakítania a pénzügyi rendszerét.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"81 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69887398","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Further strengthening of competitiveness is essential for Hungary’s sustainable growth and catching up. According to the Magyar Nemzeti Bank’s approach, an economy is competitive if it utilises its available resources optimally to attain the highest possible, but at the same time sustainable, level of welfare. In the past decade, the macroeconomic conditions necessary for a turn in competitiveness have developed in Hungary, which also provided a stable basis for managing the economic impact of the coronavirus pandemic. Hungary was ranked 18th in the MNB’s competitiveness ranking among the 27 countries of the European Union in 2021. The result shows that further strengthening competitiveness and the effective release of growth reserves, in particular in the areas of high-quality human capital and the digital and green transition of the economy, are essential to achieve sustainable catching-up and avoid the middle-income trap.
{"title":"Sustainable Catching-Up Requires a Complete Turn in Competitiveness","authors":"Gergely Baksay, Á. Nagy","doi":"10.35551/pfq_2022_2_1","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_2_1","url":null,"abstract":"Further strengthening of competitiveness is essential for Hungary’s sustainable growth and catching up. According to the Magyar Nemzeti Bank’s approach, an economy is competitive if it utilises its available resources optimally to attain the highest possible, but at the same time sustainable, level of welfare. In the past decade, the macroeconomic conditions necessary for a turn in competitiveness have developed in Hungary, which also provided a stable basis for managing the economic impact of the coronavirus pandemic. Hungary was ranked 18th in the MNB’s competitiveness ranking among the 27 countries of the European Union in 2021. The result shows that further strengthening competitiveness and the effective release of growth reserves, in particular in the areas of high-quality human capital and the digital and green transition of the economy, are essential to achieve sustainable catching-up and avoid the middle-income trap.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"94 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69882666","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
With its well-developed methodology and potentials adjusted to the social requirements of the present time, coaching may give efficient support - to individuals, groups and even wider circles - for solving problems in nearly every area of life while carrying several ‘additional’ benefits. An appropriately completed coaching process always results in the deepening of self-knowledge, which is the key element of the factors that mostly influence the quality of our life. As a matter of fact, it is a life-long process, on which we may work up to the last minute. Another important factor is that the process is able to become ‘self-propelled’, meaning that over time the supported person, group, etc. shall learn the philosophy, approach and the know-how of coaching, enabling the independent and successful use of the method and the tools learnt and practised in coaching later. I seek to present all this with particular attention given to presenting the ideology of coaching from several perspectives via the historic milestones, the demonstration of its mechanism, the conclusions to be drawn from the connections and the challenges of the future. A further objective of the present study is to shed light on the potential of coaching to support the operation of the internal control systems of organisations via their managers.
{"title":"Role of Coaching in the Hungarian Economic Development – With Particular Attention to Management Development and Internal Audit","authors":"I. Kunos","doi":"10.35551/pfq_2022_s_1_3","DOIUrl":"https://doi.org/10.35551/pfq_2022_s_1_3","url":null,"abstract":"With its well-developed methodology and potentials adjusted to the social requirements of the present time, coaching may give efficient support - to individuals, groups and even wider circles - for solving problems in nearly every area of life while carrying several ‘additional’ benefits. An appropriately completed coaching process always results in the deepening of self-knowledge, which is the key element of the factors that mostly influence the quality of our life. As a matter of fact, it is a life-long process, on which we may work up to the last minute. Another important factor is that the process is able to become ‘self-propelled’, meaning that over time the supported person, group, etc. shall learn the philosophy, approach and the know-how of coaching, enabling the independent and successful use of the method and the tools learnt and practised in coaching later. I seek to present all this with particular attention given to presenting the ideology of coaching from several perspectives via the historic milestones, the demonstration of its mechanism, the conclusions to be drawn from the connections and the challenges of the future. A further objective of the present study is to shed light on the potential of coaching to support the operation of the internal control systems of organisations via their managers.","PeriodicalId":42979,"journal":{"name":"Public Finance Quarterly-Hungary","volume":"13 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.5,"publicationDate":"2022-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"69883360","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：