Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.13
Katalin Sipos
Az autonómiára való törekvés németországi és franciaországi vizsgálata volt az egyik fő témája annak a kutatásnak, amely a recenzált könyv alapjául szolgált. A kötetből – amelynek szerzője Claire Dupuy az összehasonlító politika professzora a belgiumi Louvaini Egyetemen – leginkább azt tudhatjuk meg, hogyan eredményezhet regionális autonómia politikai konvergenciát. Az elemzésben a területi politika regionalizmussal való kapcsolódási területe különösen hangsúlyos szerepet kap. Ez a típusú közpolitika céljait tekintve elsősorban azt hivatott feltárni, hogy egy állam vagy egy közösség térbeli strukturáltsága milyen irányelvek szerint, milyen intézményi felépítésben valósul meg; benne a gazdasági típusú célok mellett a méltányosság és fenntarthatóság is meghatározó szerepet kap. A modern államban a területrendszer alakulásába történő központi beavatkozás társadalmi célok megvalósítását is szolgálja, ugyanakkor ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az aktorok együttműködésének, kapcsolatrendszerének és tevékenységeiknek (Rechnitzer–Smahó 2016), amely tényezőkre jelen kötet is kitér. A kutatás az 1970-es évektől 2008-ig tartó időszakot vizsgálta, de a szerző bizonyos előzményekre is kitér. Hagyományosan az 1950-es, 1960-as éveket tekintik a posztindusztriális időszak kezdetének, amelyet nem csupán a foglalkoztatás területén bekövetkező változások jellemeznek, hanem amely a társadalom szerkezetére is jelentős hatást gyakorol. Ezek a globalizáció kezdetét is jelentő évek az oktatásban is változásokat idéznek elő. Megjelenik az élethosszig tartó tanulás eszméje, átalakul a szakképzés, elindul a felsőoktatás expanziója. A folyamat az 1970-es években szakad meg, amikor a gazdasági föllendülést visszaesés követi (lásd pl. Polónyi 2018). A felsőoktatás tömegesedésének folyamata azonban töretlen marad: a demokratizálódási folyamat az oktatásban is megjelenik, az esélyegyenlőség megteremtése egyre
{"title":"Trójai faló: Korlátok és autonómiára törekvés a decentralizációs folyamatokban","authors":"Katalin Sipos","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.13","url":null,"abstract":"Az autonómiára való törekvés németországi és franciaországi vizsgálata volt az egyik fő témája annak a kutatásnak, amely a recenzált könyv alapjául szolgált. A kötetből – amelynek szerzője Claire Dupuy az összehasonlító politika professzora a belgiumi Louvaini Egyetemen – leginkább azt tudhatjuk meg, hogyan eredményezhet regionális autonómia politikai konvergenciát. Az elemzésben a területi politika regionalizmussal való kapcsolódási területe különösen hangsúlyos szerepet kap. Ez a típusú közpolitika céljait tekintve elsősorban azt hivatott feltárni, hogy egy állam vagy egy közösség térbeli strukturáltsága milyen irányelvek szerint, milyen intézményi felépítésben valósul meg; benne a gazdasági típusú célok mellett a méltányosság és fenntarthatóság is meghatározó szerepet kap. A modern államban a területrendszer alakulásába történő központi beavatkozás társadalmi célok megvalósítását is szolgálja, ugyanakkor ebben a folyamatban kiemelt szerepe van az aktorok együttműködésének, kapcsolatrendszerének és tevékenységeiknek (Rechnitzer–Smahó 2016), amely tényezőkre jelen kötet is kitér. A kutatás az 1970-es évektől 2008-ig tartó időszakot vizsgálta, de a szerző bizonyos előzményekre is kitér. Hagyományosan az 1950-es, 1960-as éveket tekintik a posztindusztriális időszak kezdetének, amelyet nem csupán a foglalkoztatás területén bekövetkező változások jellemeznek, hanem amely a társadalom szerkezetére is jelentős hatást gyakorol. Ezek a globalizáció kezdetét is jelentő évek az oktatásban is változásokat idéznek elő. Megjelenik az élethosszig tartó tanulás eszméje, átalakul a szakképzés, elindul a felsőoktatás expanziója. A folyamat az 1970-es években szakad meg, amikor a gazdasági föllendülést visszaesés követi (lásd pl. Polónyi 2018). A felsőoktatás tömegesedésének folyamata azonban töretlen marad: a demokratizálódási folyamat az oktatásban is megjelenik, az esélyegyenlőség megteremtése egyre","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"24 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"84857907","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.11
Zita Kaszalik
A tanulmány célja a 2014-ben létrehozott Erasmus+ programra történő pályázási aktivitás vizsgálata. A tanulmány kiemelten vizsgálja a program szakképzési területének 2014 és 2019 közötti magyarországi pályázatait, a pályázati aktivitás területi, kereskedelmi, hálózati összefüggéseit. Az eredmények rámutatnak a pályázók területi koncentrálódásának tényére, amely összefügg az adott terület gazdasági fejlettségével, feladatot adva a következő pályázatok esélyegyenlőséget kínáló, új digitalizációs törekvései számára.
{"title":"Erasmus+ program mint változásokat indukáló európai uniós pályázati lehetőség","authors":"Zita Kaszalik","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.11","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a 2014-ben létrehozott Erasmus+ programra történő pályázási\u0000 aktivitás vizsgálata. A tanulmány kiemelten vizsgálja a program szakképzési\u0000 területének 2014 és 2019 közötti magyarországi pályázatait, a pályázati\u0000 aktivitás területi, kereskedelmi, hálózati összefüggéseit. Az eredmények\u0000 rámutatnak a pályázók területi koncentrálódásának tényére, amely összefügg az\u0000 adott terület gazdasági fejlettségével, feladatot adva a következő pályázatok\u0000 esélyegyenlőséget kínáló, új digitalizációs törekvései számára.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"49 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"80955497","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.15
{"title":"Tér és iskola – Absztraktok angolul","authors":"","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.15","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"3 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78322778","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.12
Nóra Fazekas
A tanulmány az iskola intézményének és szervezeteinek kölcsönhatását elemzi a digitalizáció tükrében. Bemutatja a külső kontextus, az intézmény és az iskolaszervezetek közötti kapcsolatokat, az iskola intézményi változásának tényezőit, az iskolaszervezetek izomorf változási és szervezeti tanulási aspektusait. A tanulmány célja elsősorban ennek a komplex jelenségnek az áttekintése, ezzel diskurzus indítása az intézményben és az iskolák vezetési szükségleteiben végbemenő feltartóztathatatlan változásról.
{"title":"Iskola a digitalizálódó világban","authors":"Nóra Fazekas","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.12","url":null,"abstract":"A tanulmány az iskola intézményének és szervezeteinek kölcsönhatását elemzi a\u0000 digitalizáció tükrében. Bemutatja a külső kontextus, az intézmény és az\u0000 iskolaszervezetek közötti kapcsolatokat, az iskola intézményi változásának\u0000 tényezőit, az iskolaszervezetek izomorf változási és szervezeti tanulási\u0000 aspektusait. A tanulmány célja elsősorban ennek a komplex jelenségnek az\u0000 áttekintése, ezzel diskurzus indítása az intézményben és az iskolák vezetési\u0000 szükségleteiben végbemenő feltartóztathatatlan változásról.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"24 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"73623462","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.10
Krisztina Sebestyén
A tanulói teljesítményeket, a jövőbeli terveket több tényező befolyásolja, például a területi adottságok, a szülők iskolázottsága. A „Némettanulás, illetve -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2018–2019)” kutatás tanulói adatbázisából (N = 890) a területi szempont, a családi háttér, valamint a tanult idegen nyelv mentén készített kereszttábla és varianciaanalízisek alapján elemeztük az idegen nyelvi érdemjegyeket, valamint a nyelvtudással kapcsolatos jövőterveket. A Hajdú-Bihar megyéből származók tanulmányi eredményei többségében magasabbak a vizsgált tantárgyakból, továbbá különbség van a tanult idegen nyelv és a tanulók származási megyéje szerint a diákok nyelvtanulással kapcsolatos jövőterveiben.
{"title":"11. évfolyamosok nyelvtanulásának és jövőterveinek vizsgálata Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében","authors":"Krisztina Sebestyén","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.10","url":null,"abstract":"A tanulói teljesítményeket, a jövőbeli terveket több tényező befolyásolja,\u0000 például a területi adottságok, a szülők iskolázottsága. A „Némettanulás, illetve\u0000 -tanítás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2018–2019)” kutatás\u0000 tanulói adatbázisából (N = 890) a területi szempont, a családi\u0000 háttér, valamint a tanult idegen nyelv mentén készített kereszttábla és\u0000 varianciaanalízisek alapján elemeztük az idegen nyelvi érdemjegyeket, valamint a\u0000 nyelvtudással kapcsolatos jövőterveket. A Hajdú-Bihar megyéből származók\u0000 tanulmányi eredményei többségében magasabbak a vizsgált tantárgyakból, továbbá\u0000 különbség van a tanult idegen nyelv és a tanulók származási megyéje szerint a\u0000 diákok nyelvtanulással kapcsolatos jövőterveiben.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"46 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"83742845","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.4
Hegedűs Roland
Kutatásunkban a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, illetve tanulók leíró jellegű statisztikai elemzését végezzük. Az Oktatási Hivatal 2016. évi és 2021. évi adatbázisait elemezzük a két év összevetésében is. A tanulmányban megvizsgáljuk, hogy a két év között hogyan változott az SNI-gyermekek aránya, mely területeken nőtt és hol csökkent az arányuk. Kitérünk arra, hogy mely intézménytípusban milyen arányban nevelkednek sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók. Megvizsgáljuk, hogy az SNI-gyermekek fogyatékosságtípusnak megfelelően integrálva vagy szegregálva tanulnak. Végezetül arra is kitérünk, hogy az egyes fogyatékossági típusba tartozó gyermekek aránya hogyan változott a vizsgált két év között.
{"title":"Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számának területi és statisztikai elemzése","authors":"Hegedűs Roland","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.4","url":null,"abstract":"Kutatásunkban a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek, illetve tanulók leíró\u0000 jellegű statisztikai elemzését végezzük. Az Oktatási Hivatal 2016. évi és 2021.\u0000 évi adatbázisait elemezzük a két év összevetésében is. A tanulmányban\u0000 megvizsgáljuk, hogy a két év között hogyan változott az SNI-gyermekek aránya,\u0000 mely területeken nőtt és hol csökkent az arányuk. Kitérünk arra, hogy mely\u0000 intézménytípusban milyen arányban nevelkednek sajátos nevelési igényű gyermekek,\u0000 tanulók. Megvizsgáljuk, hogy az SNI-gyermekek fogyatékosságtípusnak megfelelően\u0000 integrálva vagy szegregálva tanulnak. Végezetül arra is kitérünk, hogy az egyes\u0000 fogyatékossági típusba tartozó gyermekek aránya hogyan változott a vizsgált két\u0000 év között.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"80103514","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.3
Norbert Apáti, János Pénzes
A középfokú oktatási ingázás fontos szerepet tölt be az oktatás rendszerében hazánkban. Vizsgálatunk során három időmetszetben (2013, 2016 és 2019) elemeztük az ingázási hálózatokat, amely során az intézményi adatokat településekre összesítettük. Az ingázás csökkenő értékeiben közrejátszanak a demográfiai folyamatok és a hazai oktatáspolitika hatása (a tankötelezettségi korhatár csökkentése). Ez a csökkenés azonban elsősorban a vidéki és elmaradott térségekben jelentkezett, ugyanakkor a nagyvárosok agglomerációs térségeiben intenzív és bővülő ingázási övezeteket lehet megfigyelni.
{"title":"A középfokú oktatási ingázás vizsgálata Magyarországon a 2010-es években","authors":"Norbert Apáti, János Pénzes","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.3","url":null,"abstract":"A középfokú oktatási ingázás fontos szerepet tölt be az oktatás rendszerében\u0000 hazánkban. Vizsgálatunk során három időmetszetben (2013, 2016 és 2019) elemeztük\u0000 az ingázási hálózatokat, amely során az intézményi adatokat településekre\u0000 összesítettük. Az ingázás csökkenő értékeiben közrejátszanak a demográfiai\u0000 folyamatok és a hazai oktatáspolitika hatása (a tankötelezettségi korhatár\u0000 csökkentése). Ez a csökkenés azonban elsősorban a vidéki és elmaradott\u0000 térségekben jelentkezett, ugyanakkor a nagyvárosok agglomerációs térségeiben\u0000 intenzív és bővülő ingázási övezeteket lehet megfigyelni.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"41 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"75724799","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.2
János Ugrai
Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét, illetve a személyeknek a kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk nagyságát és intenzitását határoztuk meg. A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy a reformkori Akadémia mindenféle metszésvonal mentén egyensúlyozó mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is egyfajta reprezentativitásra törekedett. A reformkori akadémikusok mobilitását vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható alá meggyőző számokkal.
{"title":"Iskolaközpontok vagy kultúrrégió-centrumok?","authors":"János Ugrai","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.2","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a reformkori Akadémia protestáns tagjainak földrajzi\u0000 hovatartozását vizsgáltuk kollektív biográfiai eszközökkel. A tanulmányi pálya\u0000 és a felnőtt életutak állomásait kultúrrégiókhoz soroltuk. Ezt követően a\u0000 kultúrrégiók egymáshoz viszonyított arányát, akadémiai reprezentációjuk erejét,\u0000 illetve a személyeknek a kultúrrégiók közötti mozgását, földrajzi mobilitásuk\u0000 nagyságát és intenzitását határoztuk meg. A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy\u0000 a reformkori Akadémia mindenféle metszésvonal mentén egyensúlyozó\u0000 mechanizmusokat működtetett, s így felekezeti és földrajzi értelemben is\u0000 egyfajta reprezentativitásra törekedett. A reformkori akadémikusok mobilitását\u0000 vizsgálva Debrecen és Erdély önállóságához (és zártságához) nyertünk újabb\u0000 érveket, emellett pedig Pest immár egyre erőteljesebb vonzó hatása támasztható\u0000 alá meggyőző számokkal.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"12 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78618405","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.8
Ernő Molnár, Márk Mészáros, C. Nagy
A nemzetközi termelési hálózatokba tagozódott, félperiférikus helyzetű magyar textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártó (TCLF) ipar zsugorodik. Szerkezet- és generációváltási folyamatai mégis nagyarányú munkaerőhiányt teremtenek, melynek kezelése a könnyűipari szakmák iránti csekély érdeklődés és az iparágspecifikus tudás (újra)termelését szolgáló intézményrendszer visszafejlődése miatt komoly kihívás. Cikkünkben a könnyűipar munkaerőigényeket meghatározó szerkezeti és területi jellemzőit, majd – friss terepi kutatásainkra építkezve – a cégek kényszerek mentén formálódó humán stratégiáit mutatjuk be. Végül, a diszkusszióban a globális termelési hálózatok (GPN) elméleti keretrendszerében értelmezzük eredményeinket. Fő következtetésünk, hogy a termelési hálózatokban történő hosszabb távú (sikeres) részvétel, illetve a megfelelő humánerőforrás-utánpótlás egymást kölcsönösen feltételezi.
{"title":"Egy hagyományos iparág átalakulásának humán dimenziói: a magyar könnyűipar esete","authors":"Ernő Molnár, Márk Mészáros, C. Nagy","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.8","url":null,"abstract":"A nemzetközi termelési hálózatokba tagozódott, félperiférikus helyzetű magyar\u0000 textil-, ruha-, bőr- és lábbeligyártó (TCLF) ipar zsugorodik. Szerkezet- és\u0000 generációváltási folyamatai mégis nagyarányú munkaerőhiányt teremtenek, melynek\u0000 kezelése a könnyűipari szakmák iránti csekély érdeklődés és az iparágspecifikus\u0000 tudás (újra)termelését szolgáló intézményrendszer visszafejlődése miatt komoly\u0000 kihívás. Cikkünkben a könnyűipar munkaerőigényeket meghatározó szerkezeti és\u0000 területi jellemzőit, majd – friss terepi kutatásainkra építkezve – a cégek\u0000 kényszerek mentén formálódó humán stratégiáit mutatjuk be. Végül, a\u0000 diszkusszióban a globális termelési hálózatok (GPN) elméleti keretrendszerében\u0000 értelmezzük eredményeinket. Fő következtetésünk, hogy a termelési hálózatokban\u0000 történő hosszabb távú (sikeres) részvétel, illetve a megfelelő\u0000 humánerőforrás-utánpótlás egymást kölcsönösen feltételezi.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"29 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"86168056","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：