Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.1
Roland Hegedűs, Katalin Forray R.
{"title":"Tér és iskola – Bevezető","authors":"Roland Hegedűs, Katalin Forray R.","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.1","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"27 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78349992","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.5
Katalin Forray R.
A kis létszámú, néhány pedagógussal működő iskolák az iskolahálózat jellegzetes intézményei voltak Magyarországon a 19–20. század fordulóján. A múlt század hetvenes éveitől kezdődött az az oktatáspolitika, amely össze akarta vonni és ezáltal felszámolni ezeket az intézményeket. A rendszerváltozás (1989–1990) után újra tapasztalhattuk a kis iskolák visszaállítását („visszakörzetesítés”). A kisiskolák létesítése és megszüntetésük közötti harc nem magyarországi jellegzetesség. Európa számos országában megfigyelhető, az Egyesült Államokban pedig a 2000-es évek egyik vezető oktatáspolitikai mozgalma volt („kis iskola mozgalom”, „kis iskola kezdeményezés”). Mi szól mellettük, és mi ellenük nálunk? Ezt vizsgálom ebben az írásban.
{"title":"Az iskola táguló tere","authors":"Katalin Forray R.","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.5","url":null,"abstract":"A kis létszámú, néhány pedagógussal működő iskolák az iskolahálózat jellegzetes\u0000 intézményei voltak Magyarországon a 19–20. század fordulóján. A múlt század\u0000 hetvenes éveitől kezdődött az az oktatáspolitika, amely össze akarta vonni és\u0000 ezáltal felszámolni ezeket az intézményeket. A rendszerváltozás (1989–1990) után\u0000 újra tapasztalhattuk a kis iskolák visszaállítását („visszakörzetesítés”). A\u0000 kisiskolák létesítése és megszüntetésük közötti harc nem magyarországi\u0000 jellegzetesség. Európa számos országában megfigyelhető, az Egyesült Államokban\u0000 pedig a 2000-es évek egyik vezető oktatáspolitikai mozgalma volt („kis iskola\u0000 mozgalom”, „kis iskola kezdeményezés”). Mi szól mellettük, és mi ellenük nálunk?\u0000 Ezt vizsgálom ebben az írásban.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"16 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"88921124","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.9
Tibor Cserti Csapó
„A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében, valamint ezek fejlesztési lehetőségei” című kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a közoktatásban a környezetismeret, a természetismeret és a földrajz tanításához a választható tankönyvek listáján szereplő tananyaghordozók a hazai nemzetiségekről, fókuszáltan a cigány, roma népességről tartalmaznak-e olyan releváns információkat, amelyek a Nemzeti alaptanterv (NAT), a Kerettantervek, illetve az ezekre épülő helyi tantervek előírásai szerint kötelező elemei lennének az egyes évfolyamok ismeretanyagának. (Ld. még Orsós 2015, 2016; Cserti Csapó 2016; Andl–Cserti 2017.) Áttekintettük a témakörben született korábbi eredményeket is (Terestyéni 2005; Balázs et al. 2014; Binder–Pálos 2016). A tankönyvek első vizsgálata nagyon negatív tapasztalatokkal zárult. A választható tankönyvek elvétve tartalmaztak a nemzetiségekről információkat, a cigánysággal kapcsolatban még inkább érezhető volt ez a negligálás. Bár mindegyik tantárgy alkalmas arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni tartalmi és érzékenyítési elvárásoknak eleget tegyen. A tankönyvek közül néhányban jelentek meg tartalmak, de ezek kivétel nélkül vagy pontatlanok, vagy inkább a sztereotipikus gondolkodás veszélyét rejtették. Az is világossá vált, mennyire nehéz feladat a tankönyvszerző számára, hogy egyszerre feleljen meg minden elvárásnak. (Ld. Dárdai 2002; Balázs et al. 2017.) A tanulmány reflektál arra, mit és hogyan lehet tanítani abból a „megrendelői csomagból”, amit a hazai oktatáspolitika előír a hazai nemzetiségek – köztük a roma, cigány népesség – társadalmi-gazdasági-területi megközelítésével kapcsolatban.
{"title":"A hazai cigányság területitársadalmi megjelenítése a tankönyvekben.","authors":"Tibor Cserti Csapó","doi":"10.1556/2063.32.2023.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.2.9","url":null,"abstract":"„A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében,\u0000 valamint ezek fejlesztési lehetőségei” című kutatás során azt vizsgáltuk, hogy a\u0000 közoktatásban a környezetismeret, a természetismeret és a földrajz tanításához a\u0000 választható tankönyvek listáján szereplő tananyaghordozók a hazai\u0000 nemzetiségekről, fókuszáltan a cigány, roma népességről tartalmaznak-e olyan\u0000 releváns információkat, amelyek a Nemzeti alaptanterv (NAT), a Kerettantervek,\u0000 illetve az ezekre épülő helyi tantervek előírásai szerint kötelező elemei\u0000 lennének az egyes évfolyamok ismeretanyagának. (Ld. még Orsós 2015,\u0000 2016; Cserti Csapó 2016; Andl–Cserti 2017.) Áttekintettük a\u0000 témakörben született korábbi eredményeket is (Terestyéni 2005; Balázs et\u0000 al. 2014; Binder–Pálos 2016).\u0000 A tankönyvek első vizsgálata nagyon negatív tapasztalatokkal zárult. A\u0000 választható tankönyvek elvétve tartalmaztak a nemzetiségekről információkat, a\u0000 cigánysággal kapcsolatban még inkább érezhető volt ez a negligálás. Bár\u0000 mindegyik tantárgy alkalmas arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel szembeni\u0000 tartalmi és érzékenyítési elvárásoknak eleget tegyen.\u0000 A tankönyvek közül néhányban jelentek meg tartalmak, de ezek kivétel nélkül vagy\u0000 pontatlanok, vagy inkább a sztereotipikus gondolkodás veszélyét rejtették.\u0000 Az is világossá vált, mennyire nehéz feladat a tankönyvszerző számára, hogy\u0000 egyszerre feleljen meg minden elvárásnak. (Ld. Dárdai 2002; Balázs et\u0000 al. 2017.) A tanulmány reflektál arra, mit és hogyan lehet tanítani\u0000 abból a „megrendelői csomagból”, amit a hazai oktatáspolitika előír a hazai\u0000 nemzetiségek – köztük a roma, cigány népesség – társadalmi-gazdasági-területi\u0000 megközelítésével kapcsolatban.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"6 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87861659","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.9
Krisztina Vályogos
A folyamatosan változó szakképzési rendszerben kiemelt szerepe van a középfokú szakképzésben dolgozó oktatóknak. Kutatásunk fő kérdése volt, hogy az intézménytípus presztízse milyen szerepet tölt be az oktatók szakmai sikerességérzetében. Online kérdőíves felmérésünkön alapuló elemzésünkben a válaszadó oktatók (N = 168) szubjektív szakmai sikerességérzetét, valamint a tudásátadás, az értékrendformálás, a szocializáció, a szakmai innováció, a kollégákkal és a szülőkkel való együttműködés, a kreativitás, a problémamegoldás és az önképzés sikerességének, valamint a szakvizsga meglétének, a hátránykompenzáló programban való részvételnek és a nemnek az általános sikerességérzetre gyakorolt szerepét vizsgáltuk. Hipotézisünk, miszerint a magasabb presztízsű intézménytípus pozitívan befolyásolja az oktatók szakmai sikerességérzetét, nem igazolódott, ugyanakkor intézménytípusonként eltérő befolyásoló tényezőket azonosítottunk.
{"title":"Szakmai elégedettség és az intézménytípus presztízsének összefüggései","authors":"Krisztina Vályogos","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.9","url":null,"abstract":"A folyamatosan változó szakképzési rendszerben kiemelt szerepe van a középfokú\u0000 szakképzésben dolgozó oktatóknak. Kutatásunk fő kérdése volt, hogy az\u0000 intézménytípus presztízse milyen szerepet tölt be az oktatók szakmai\u0000 sikerességérzetében. Online kérdőíves felmérésünkön alapuló elemzésünkben a\u0000 válaszadó oktatók (N = 168) szubjektív szakmai\u0000 sikerességérzetét, valamint a tudásátadás, az értékrendformálás, a\u0000 szocializáció, a szakmai innováció, a kollégákkal és a szülőkkel való\u0000 együttműködés, a kreativitás, a problémamegoldás és az önképzés sikerességének,\u0000 valamint a szakvizsga meglétének, a hátránykompenzáló programban való\u0000 részvételnek és a nemnek az általános sikerességérzetre gyakorolt szerepét\u0000 vizsgáltuk. Hipotézisünk, miszerint a magasabb presztízsű intézménytípus\u0000 pozitívan befolyásolja az oktatók szakmai sikerességérzetét, nem igazolódott,\u0000 ugyanakkor intézménytípusonként eltérő befolyásoló tényezőket\u0000 azonosítottunk.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"12 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"81678076","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.7
J. Varga
A tanulmány a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró elemzést. A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti különbségek is átrendeződtek. Korábban a települési hierarchiában felfelé haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy az alternatív munkalehetőségek a fővárosban a legjobbak, ezért ott könnyebben dönthetnek a pályaelhagyás mellett a tanárok. Az összes bemutatott hiánymutató értékének 2016-ot követő hirtelen megemelkedése arra is utal, hogy nemcsak a tanári munka kínálata, de a tanárok iránti kereslet is hirtelen megváltozhatott, ami – az időbeni egybeesés – alapján összefügghetett a középfokú szakképzés átalakításával.
{"title":"A pedagógushiány területi különbségei","authors":"J. Varga","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.7","url":null,"abstract":"A tanulmány a pedagógushiány területi különbségeinek alakulásáról ad leíró\u0000 elemzést. A pedagógushiány korábbi lassú, hullámzó növekedését 2015 és 2016 után\u0000 rendkívül gyors növekedés váltotta fel, és ekkor a települések közötti\u0000 különbségek is átrendeződtek. Korábban a települési hierarchiában felfelé\u0000 haladva rendszerint egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra számos\u0000 hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet. Ez\u0000 valószínűleg összefügg azzal, hogy az alternatív munkalehetőségek a fővárosban a\u0000 legjobbak, ezért ott könnyebben dönthetnek a pályaelhagyás mellett a tanárok. Az\u0000 összes bemutatott hiánymutató értékének 2016-ot követő hirtelen megemelkedése\u0000 arra is utal, hogy nemcsak a tanári munka kínálata, de a tanárok iránti kereslet\u0000 is hirtelen megváltozhatott, ami – az időbeni egybeesés – alapján\u0000 összefügghetett a középfokú szakképzés átalakításával.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"70 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"89708374","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.13
Zsófia Frányó
{"title":"Mire jók a hálózatok: modern megoldás a tanulás és tanítás kihívásaira","authors":"Zsófia Frányó","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.13","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"263 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72418896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.6
Mihály Fónai, Éva Csonka
A tanulmány végzett pedagógusok diplomás pályakövetésének néhány területét vizsgálja. Célja a fiatal tanárok társadalmi hátterének, felsőoktatási és szakmai életútjának a leírása és összefüggések keresése a származás és a pályakezdés mutatói között. Az elemzés a Diplomás Pályakövető Rendszer adatbázisán alapul a 2016–2021-es periódusban. Az eredmények a vizsgált területeken azt mutatják, hogy a pályakezdő tanárok helyzete összetett és ellentmondásos. A fiatal tanárok jellegzetesen nők, egyetemistaként elsőgenerációs hallgatók, családjaik relatíve alacsony státusza ellenére viszonylag jelentős tanár szülői és nagyszülői háttérrel és mintákkal. Munkaerőpiaci helyzetük is ellentmondásos, alacsony jövedelmet és presztízst érzékelnek, ennek ellenére szakmai tudásuk horizontálisan és vertikálisan is illeszkedik a végzett munkájukhoz.
{"title":"A végzett pedagógusok diplomás pályakövetése","authors":"Mihály Fónai, Éva Csonka","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.6","url":null,"abstract":"A tanulmány végzett pedagógusok diplomás pályakövetésének néhány területét\u0000 vizsgálja. Célja a fiatal tanárok társadalmi hátterének, felsőoktatási és\u0000 szakmai életútjának a leírása és összefüggések keresése a származás és a\u0000 pályakezdés mutatói között. Az elemzés a Diplomás Pályakövető Rendszer\u0000 adatbázisán alapul a 2016–2021-es periódusban. Az eredmények a vizsgált\u0000 területeken azt mutatják, hogy a pályakezdő tanárok helyzete összetett és\u0000 ellentmondásos. A fiatal tanárok jellegzetesen nők, egyetemistaként\u0000 elsőgenerációs hallgatók, családjaik relatíve alacsony státusza ellenére\u0000 viszonylag jelentős tanár szülői és nagyszülői háttérrel és mintákkal.\u0000 Munkaerőpiaci helyzetük is ellentmondásos, alacsony jövedelmet és presztízst\u0000 érzékelnek, ennek ellenére szakmai tudásuk horizontálisan és vertikálisan is\u0000 illeszkedik a végzett munkájukhoz.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"24 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"90804811","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.2
P. Nagy
Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb, ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az, hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.
{"title":"A pedagógusok helyzetéről szóló adatok természete","authors":"P. Nagy","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.2","url":null,"abstract":"Bár a 2022/2023-as év legfontosabb újdonsága, hogy az Orbán-kormány\u0000 oktatáspolitikájára, társadalompolitikájára és költségvetési magatartására\u0000 válaszul egyes pedagóguscsoportok aktív tiltakozásba kezdtek, szociológiai\u0000 értelemben ugyanolyan fontos annak megértése, hogy a pedagógusok döntő többsége\u0000 miért nem csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. A válaszhoz úgy juthatunk közelebb,\u0000 ha a pedagógusokat és pedagógusdiplomával rendelkezőket nemcsak mint\u0000 munkavállalókat vizsgáljuk, hanem teljes társadalmi beágyazottságukban\u0000 szemléljük őket. A tanulmány bemutatja, hogy az ágazati statisztika a\u0000 pedagógusok esetében jobban torzít, mint más rétegek esetében, mert nincs\u0000 jelentős ellenerő (pl. kamara vagy jelentős tulajdonoscsoport stb.), mely\u0000 kontrollálná az adatgyűjtést – mely így teljesen a tanügyigazgatási célok\u0000 szolgálatában áll. A tanügyigazgatási szemléletű adatgyűjtést kiegészíteni\u0000 kívánó pedagógus-rétegszociológia is jobban torzít, mint más rétegekkel\u0000 kapcsolatos szociológia, mert a kutatók és a társadalom által elvárt\u0000 pedagógusszerepekkel azonosulni nem tudó pedagógusok szisztematikusan elkerülik\u0000 a válaszadást, a pedagógusfelvételek eredményei nagyobb mértékben „önmagukat\u0000 beteljesítő jóslatok”, mint más rétegekre vonatkozó felvételek. A megoldás az,\u0000 hogy nem pedagógusspecifikus adatfelvételek pedagógusalmintáiból vonunk le\u0000 következtetéseket. A legfontosabb ilyen adattárak a népszámlálások. Az\u0000 1869–1960-as népszámlálás táblázatainak internetes publikációja – bár objektíve\u0000 nem teremtett új adatokat – a meglévőket sokkal hozzáférhetőbbé tette. Az\u0000 1970–1990-es népszámlálás 10%-os mintája, a 2001–2011-es népszámlálás egésze az\u0000 utóbbi időben vált hozzáférhetővé, ezek segítségével sosem látott alapossággal\u0000 írhatjuk le az egyes pedagóguscsoportok helyzetét.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"25 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"77693705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.15
Tamás Kovács
{"title":"Pályák és kérdések – az Eurydice a tanárok helyzetéről","authors":"Tamás Kovács","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.15","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"15 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"82458683","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-03-31DOI: 10.1556/2063.32.2023.1.3
Péter Lukács
A szerző 1986-ban „Miért nem számolható fel a pedagógushiány – ha nincs?” címmel közölt tanulmányt a Pedagógiai Szemle hasábjain. Ebben azt állította, hogy az oktatásirányítás és -finanszírozás akkori hazai rendszerében a pedagógushiány felszámolhatatlan, mert az a rendszer strukturális jellemzőinél fogva a hiányt egy meghatározott szinten mindig újratermelte. Amellett érvelt, hogy az a vélemény, hogy „ha sokkal több pénzt költünk az oktatásra, akkor nem lesz pedagógushiány” – az adott feltételek mellett téves állítás. Jelen írásában azt vizsgálja, hogy mi változott azóta a hazai pedagógushiány újratermelésében és kezelésében. Arra a következtetésre jut, hogy 2010-ig a hiányt mindig egy meghatározott szintig újratermelő mechanizmusok továbbra is a korábban leírt módon működtek. 2010 után azonban, miközben a hiány újratermelése folytatódott, az oktatásügyre fordított költségvetési források radikális csökkentése, az oktatásirányítási, finanszírozási döntéshozatal drasztikus központosítása, az intézményhálózat nagyobbik részének szigorú államosítása és a pedagógus-bérrendszer átalakítása működésképtelenné tette a hiány mértékét évtizedek óta elfogadható szinten tartó mechanizmusokat. Ez vezetett mára a pedagógusok, szülők és diákok tiltakozó mozgalmainak megerősödéséhez.
{"title":"Mi változott és mi nem a pedagógushiány újratermelésében?","authors":"Péter Lukács","doi":"10.1556/2063.32.2023.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.32.2023.1.3","url":null,"abstract":"A szerző 1986-ban „Miért nem számolható fel a pedagógushiány – ha nincs?” címmel\u0000 közölt tanulmányt a Pedagógiai Szemle hasábjain. Ebben azt\u0000 állította, hogy az oktatásirányítás és -finanszírozás akkori hazai rendszerében\u0000 a pedagógushiány felszámolhatatlan, mert az a rendszer strukturális jellemzőinél\u0000 fogva a hiányt egy meghatározott szinten mindig újratermelte. Amellett érvelt,\u0000 hogy az a vélemény, hogy „ha sokkal több pénzt költünk az oktatásra, akkor nem\u0000 lesz pedagógushiány” – az adott feltételek mellett téves állítás. Jelen írásában\u0000 azt vizsgálja, hogy mi változott azóta a hazai pedagógushiány újratermelésében\u0000 és kezelésében. Arra a következtetésre jut, hogy 2010-ig a hiányt mindig egy\u0000 meghatározott szintig újratermelő mechanizmusok továbbra is a korábban leírt\u0000 módon működtek. 2010 után azonban, miközben a hiány újratermelése folytatódott,\u0000 az oktatásügyre fordított költségvetési források radikális csökkentése, az\u0000 oktatásirányítási, finanszírozási döntéshozatal drasztikus központosítása, az\u0000 intézményhálózat nagyobbik részének szigorú államosítása és a\u0000 pedagógus-bérrendszer átalakítása működésképtelenné tette a hiány mértékét\u0000 évtizedek óta elfogadható szinten tartó mechanizmusokat. Ez vezetett mára a\u0000 pedagógusok, szülők és diákok tiltakozó mozgalmainak megerősödéséhez.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-03-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"91011200","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：