Pembelajaran di dalam ruang kelas sejatinya harus menjadi aktivitas dan kegiatan yang menyenangkan dengan suasana yang saling menghormati dan menghargai antara satu dengan yang lainnya baik pengajar ataupun peserta didik itu sendiri. Namun sangat disayangkan bahwa saat ini dunia pendidikan telah banyak mengalami pergeseran. Pengajar yang seharusnya melindungi peserta didik malah melakukan tindakan yang sebaliknya. Peserta didik yang seharusnya bisa saling bekerja sama dalam mencapai tujuan yang sama malah saling menyakiti dan menjatuhkan. Lebih mirisnya lagi, pendidik yang harusnya menggantikan peran orang tua malah menjadi pelaku kekerasan. Perilaku-perilaku tersebut tidak hanya menjatuhkan secara fisik namun banyak juga yang menyakiti dan melukai psikis/mental peserta didik lain. Hal ini sudah selayaknya menjadi perhatian serius dari semua pihak guna keberhasilan pendidikan di Indonesia. Selanjutnya, bagaimana peran pihak-pihak terkait terhadap permasalahan pendidikan ini guna menciptakan pembelajaran yang asyik tanpa mengusik? Artikel ini akan memberikan jawabannya.
{"title":"Pembelajaran Yang Asyik Tanpa Mengusik: Paradigma Baru dalam Pembelajaran Abad 21","authors":"Tri Wahyuni","doi":"10.29408/edc.v17i2.9471","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i2.9471","url":null,"abstract":"Pembelajaran di dalam ruang kelas sejatinya harus menjadi aktivitas dan kegiatan yang menyenangkan dengan suasana yang saling menghormati dan menghargai antara satu dengan yang lainnya baik pengajar ataupun peserta didik itu sendiri. Namun sangat disayangkan bahwa saat ini dunia pendidikan telah banyak mengalami pergeseran. Pengajar yang seharusnya melindungi peserta didik malah melakukan tindakan yang sebaliknya. Peserta didik yang seharusnya bisa saling bekerja sama dalam mencapai tujuan yang sama malah saling menyakiti dan menjatuhkan. Lebih mirisnya lagi, pendidik yang harusnya menggantikan peran orang tua malah menjadi pelaku kekerasan. Perilaku-perilaku tersebut tidak hanya menjatuhkan secara fisik namun banyak juga yang menyakiti dan melukai psikis/mental peserta didik lain. Hal ini sudah selayaknya menjadi perhatian serius dari semua pihak guna keberhasilan pendidikan di Indonesia. Selanjutnya, bagaimana peran pihak-pihak terkait terhadap permasalahan pendidikan ini guna menciptakan pembelajaran yang asyik tanpa mengusik? Artikel ini akan memberikan jawabannya.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"34 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"78293089","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Penelitian ini bertujuan untuk mengetahui bagaimana tentang persiapan guru dalam mengadapi era society 5.0, dimana guru di haruskan untuk menjadi pengajar yang cukup bagus untuk mewujudkan harapan Indonesia emas 2045 dan harus memiliki strategi yang cukup baik dalam menyampaikan pembelajaran kepada siswa di SDN Sanca 3. Penelitian ini menggunakan pendekatan kualitatif deskriptif dengan melakukan observasi, wawancara kepada kepala sekolah serta beberapa guru yang ada, dan pengambilan dokumentasi berupa foto untuk pengumpulan datanya. Adapun hasil dari temuan penelitian ini menyimpulkan bahwa strategi dalam mendidik anak menuju Indonesia emas di SDN Sanca 3 itu dengan cara memperbaiki dulu keprofesionalan guru tersebut, agar anak bisa melihat contoh yang baik. Ad apun untuk pembelajaran akademik dan karakter, guru memberikan pengajaran yang cukup menarik dan menikuti zaman agar sesuai dengan kurikulum merdeka belajar dan bekerja sama dengan salah satu pondok pesantren. Selain itu di SDN Sanca 3 menanamkan jiwa kewirausahaan sejak dini agar bisa menjadi lulusan yang berpengetahuan luas, berkarakter, terampil, dan berdaya saing global.
{"title":"Strategi Guru Dalam Mendidik Anak Menuju Indonesia Emas 2045","authors":"Shyntia Egistiani","doi":"10.29408/edc.v17i2.6859","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i2.6859","url":null,"abstract":"Penelitian ini bertujuan untuk mengetahui bagaimana tentang persiapan guru dalam mengadapi era society 5.0, dimana guru di haruskan untuk menjadi pengajar yang cukup bagus untuk mewujudkan harapan Indonesia emas 2045 dan harus memiliki strategi yang cukup baik dalam menyampaikan pembelajaran kepada siswa di SDN Sanca 3. Penelitian ini menggunakan pendekatan kualitatif deskriptif dengan melakukan observasi, wawancara kepada kepala sekolah serta beberapa guru yang ada, dan pengambilan dokumentasi berupa foto untuk pengumpulan datanya. Adapun hasil dari temuan penelitian ini menyimpulkan bahwa strategi dalam mendidik anak menuju Indonesia emas di SDN Sanca 3 itu dengan cara memperbaiki dulu keprofesionalan guru tersebut, agar anak bisa melihat contoh yang baik. Ad apun untuk pembelajaran akademik dan karakter, guru memberikan pengajaran yang cukup menarik dan menikuti zaman agar sesuai dengan kurikulum merdeka belajar dan bekerja sama dengan salah satu pondok pesantren. Selain itu di SDN Sanca 3 menanamkan jiwa kewirausahaan sejak dini agar bisa menjadi lulusan yang berpengetahuan luas, berkarakter, terampil, dan berdaya saing global.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"83550469","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pendidikan merupakan faktor kunci bagi peningkatan dan kemajuan suatu bangsa. Era globalisasi telah membawa perubahan besar dalam proses pendidikan, terutama di Indonesia. Meskipun globalisasi memberikan dampak positif, dominasi teknologi justru menimbulkan dehumanisasi dan mentalitas yang sangat tergantung pada teknologi. Pendidikan saat ini sedang mengalami krisis nilai, karena siswa hanya dihasilkan dengan kemampuan kognitif yang tinggi, namun kurang memiliki nilai-nilai kemanusiaan dan sosial. Oleh karena itu, untuk mengatasi masalah ini, pendidikan harus mampu memanusiakan manusia dan mengintegrasikan teknologi dan nilai-nilai kemanusiaan dalam proses pembelajaran. Reparadigmatisasi pendidikan dengan pendekatan nilai, budaya sosial, kemampuan kognitif, dan kebijakan politik sangat penting untuk mencapai tujuan pendidikan nasional dan membentuk generasi yang professional, bermoral, bertanggung jawab, dan bermartabat. Penulis ingin menekankan pentingnya mempersiapkan siswa untuk menghadapi dunia yang semakin kompetitif dengan mengajarkan kemampuan dasar dalam mengoperasikan teknologi seperti Microsoft Word, Excel, PowerPoint, email, Google Chrome, Zoom, dan Google Drive, serta memberikan pelatihan kepada siswa tentang dunia pekerjaan. Ini dilakukan agar siswa dapat memiliki daya saing yang tinggi dalam dunia kerja dalam era globalisasi saat ini.
{"title":"Pendidikan di Era Global: Persiapan Siswa untuk Menghadapi Dunia yang Semakin Kompetitif","authors":"Aunur Shabur Maajid Amadi","doi":"10.29408/edc.v17i2.9439","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i2.9439","url":null,"abstract":"Pendidikan merupakan faktor kunci bagi peningkatan dan kemajuan suatu bangsa. Era globalisasi telah membawa perubahan besar dalam proses pendidikan, terutama di Indonesia. Meskipun globalisasi memberikan dampak positif, dominasi teknologi justru menimbulkan dehumanisasi dan mentalitas yang sangat tergantung pada teknologi. Pendidikan saat ini sedang mengalami krisis nilai, karena siswa hanya dihasilkan dengan kemampuan kognitif yang tinggi, namun kurang memiliki nilai-nilai kemanusiaan dan sosial. Oleh karena itu, untuk mengatasi masalah ini, pendidikan harus mampu memanusiakan manusia dan mengintegrasikan teknologi dan nilai-nilai kemanusiaan dalam proses pembelajaran. Reparadigmatisasi pendidikan dengan pendekatan nilai, budaya sosial, kemampuan kognitif, dan kebijakan politik sangat penting untuk mencapai tujuan pendidikan nasional dan membentuk generasi yang professional, bermoral, bertanggung jawab, dan bermartabat. Penulis ingin menekankan pentingnya mempersiapkan siswa untuk menghadapi dunia yang semakin kompetitif dengan mengajarkan kemampuan dasar dalam mengoperasikan teknologi seperti Microsoft Word, Excel, PowerPoint, email, Google Chrome, Zoom, dan Google Drive, serta memberikan pelatihan kepada siswa tentang dunia pekerjaan. Ini dilakukan agar siswa dapat memiliki daya saing yang tinggi dalam dunia kerja dalam era globalisasi saat ini.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"44 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"87101663","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pola asuh adalah perilaku yang secara mendasar berkaitan dengan kondisi yang berhubungan dengan sikap hangat, peka, reseptif, timbal balik, pengertian dan tanggapan yang tepat terhadap kebutuhan anak. Maka dari itu keluarga memiliki peran penting dalam pengasuhan terhadap anak agar dapat membantu pertumbuhan yang baik. Dari banyaknya keluarga yang terbentuk, terdapat tipe-tipe pola asuh yang bermacam-macam: 1.) Pola asuh demokratis; memberikan anak kepercayaan diri dan kebebasan, dengan pergaulan dan kebiasaan positif. 2.) Pola asuh permisif; memiliki ciri kurangnya perhatian dan dorongan orang tua. 3.) Pola asuh otoritatif; memiliki aturan ketat dan pendidikan berorientasi pada nilai moral dan sosial. 4.) Pola asuh penelantaran yaitu pola asuh, penelantaran anak dan tidak terlibat sama sekali dengan anak. Orang tua harus berpartisipasi aktif dalam pendidikan anak, memiliki hubungan hangat, dan positif dengan anak. Adapun metode yang cukup efektif untuk mencetak anak yang unggul yakni Metode pengajaran emas yan berkaitan dengan pembiasaan perilaku baik dan mengenali potensi anak. Metode tersebut dapat mengimbangi kesehatan mental pada anak, karena Kesehatan mental merupakan bagian penting perkembangan anak dan harus diperhatikan sejak usia dini. Kesehatan mental yang baik membantu membangun hubungan positif dan merasa tenang. Pola asuh dan perhatian terhadap kesehatan mental juga dapat membantu perkembangan anak dan generasi penerus bangsa.
{"title":"Pendidikan Parenting : Mengembangkan Kemampuan Orang Tua Dalam Mendidik Anak","authors":"Dina Wilda Sholikha","doi":"10.29408/edc.v17i2.9437","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i2.9437","url":null,"abstract":"Pola asuh adalah perilaku yang secara mendasar berkaitan dengan kondisi yang berhubungan dengan sikap hangat, peka, reseptif, timbal balik, pengertian dan tanggapan yang tepat terhadap kebutuhan anak. Maka dari itu keluarga memiliki peran penting dalam pengasuhan terhadap anak agar dapat membantu pertumbuhan yang baik. Dari banyaknya keluarga yang terbentuk, terdapat tipe-tipe pola asuh yang bermacam-macam: 1.) Pola asuh demokratis; memberikan anak kepercayaan diri dan kebebasan, dengan pergaulan dan kebiasaan positif. 2.) Pola asuh permisif; memiliki ciri kurangnya perhatian dan dorongan orang tua. 3.) Pola asuh otoritatif; memiliki aturan ketat dan pendidikan berorientasi pada nilai moral dan sosial. 4.) Pola asuh penelantaran yaitu pola asuh, penelantaran anak dan tidak terlibat sama sekali dengan anak. Orang tua harus berpartisipasi aktif dalam pendidikan anak, memiliki hubungan hangat, dan positif dengan anak. Adapun metode yang cukup efektif untuk mencetak anak yang unggul yakni Metode pengajaran emas yan berkaitan dengan pembiasaan perilaku baik dan mengenali potensi anak. Metode tersebut dapat mengimbangi kesehatan mental pada anak, karena Kesehatan mental merupakan bagian penting perkembangan anak dan harus diperhatikan sejak usia dini. Kesehatan mental yang baik membantu membangun hubungan positif dan merasa tenang. Pola asuh dan perhatian terhadap kesehatan mental juga dapat membantu perkembangan anak dan generasi penerus bangsa.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72858906","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Media pembelajaran menjadi bagian penting dalam proses belajar mengajar di sekolah dasar yang mengakomodasi berbagai gaya belajar serta kemampuan masing-masing siswa yang berbeda. Tujuan penelitian ini adalah untuk meneliti perkembangan penelitian mengenai media pembelejaran di sekolah dasar dengan pendekatan metode analisis bibliometrik komputasional menggunakan VOSViewer. Data publikasi dari jurnal-jurnal terindeks Google Scholar dihimpun melalui pencarian pada aplikasi Publish or Perish. Pencarian kata-kata kunci pada judul dan abstrak penelitian menghasilkan 211 artikel relevan yang dipublikasikan pada tahun 2013-2022. Hasil analisis menunjukkan bahwa jumlah artikel penelitian tentang media pembelajaran di SD selalu meningkat setiap tahunnya. Dari tahun 2013 sampai 2019, penelitian mengenai media pembelajaran di SD berfokus pada pengembangan media di kelas tertentu dan pada mata pelajaran tertentu. Sementara itu, antara tahun 2019 dan 2020 penelitian mengenai media pembelajaran di SD berfokus pada pengaruh media pembelajaran meliputi efektivitas, hasil belajar, inovasi pembelajaran, dan pengaruhnya terhadap pembelajaran di kelas oleh guru. Pada tahun 2020-2022 penelitian-penelitian terkait topik ini menjadi lebih berfokus pada media pembelajaran berbasis online yang disebabkan oleh adanya pandemi Covid-19. Sehingga, banyak penelitian membahas jenis media pembelajaran online di SD seperti Powtoon, Android, video, gambar, dan media pembelajaran interaktif yang dapat diakses dari rumah.
{"title":"Analisis Bibliometrik Media Pembelajaran di Sekolah Dasar Menggunakan VOSViewer","authors":"Dahlia Sidabutar","doi":"10.29408/edc.v17i2.9435","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i2.9435","url":null,"abstract":"Media pembelajaran menjadi bagian penting dalam proses belajar mengajar di sekolah dasar yang mengakomodasi berbagai gaya belajar serta kemampuan masing-masing siswa yang berbeda. Tujuan penelitian ini adalah untuk meneliti perkembangan penelitian mengenai media pembelejaran di sekolah dasar dengan pendekatan metode analisis bibliometrik komputasional menggunakan VOSViewer. Data publikasi dari jurnal-jurnal terindeks Google Scholar dihimpun melalui pencarian pada aplikasi Publish or Perish. Pencarian kata-kata kunci pada judul dan abstrak penelitian menghasilkan 211 artikel relevan yang dipublikasikan pada tahun 2013-2022. Hasil analisis menunjukkan bahwa jumlah artikel penelitian tentang media pembelajaran di SD selalu meningkat setiap tahunnya. Dari tahun 2013 sampai 2019, penelitian mengenai media pembelajaran di SD berfokus pada pengembangan media di kelas tertentu dan pada mata pelajaran tertentu. Sementara itu, antara tahun 2019 dan 2020 penelitian mengenai media pembelajaran di SD berfokus pada pengaruh media pembelajaran meliputi efektivitas, hasil belajar, inovasi pembelajaran, dan pengaruhnya terhadap pembelajaran di kelas oleh guru. Pada tahun 2020-2022 penelitian-penelitian terkait topik ini menjadi lebih berfokus pada media pembelajaran berbasis online yang disebabkan oleh adanya pandemi Covid-19. Sehingga, banyak penelitian membahas jenis media pembelajaran online di SD seperti Powtoon, Android, video, gambar, dan media pembelajaran interaktif yang dapat diakses dari rumah.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"158 5-6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"72482186","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kurikulum adalah suatu perencanaan dan pengaturan mengenai tujuan, isi, materi pembelajaran dan metode pembelajaran. Hal ini digunakan oleh pihak sekolah dalam melaksanakan proses pembelajaran untuk mencapai tujuan pendidikan dan agar berjalan lebih efektif dan efesien, serta ditujukan untuk mengembangkan individu masing-masing peserta didik. Pada pengembangan kurikulum 2013 untuk anak berkebutuhan khusus disesuaikan dengan kondisi dan jenis hambatannya. Namun yang kita ketahui bahwa anak berkebutuhan khusus memiliki hambatan menurut (Budi et al., 2021)Anak berkebutuhan khusus adalah anak yang memiliki karakteristik yang berbeda dari anak-anak lain pada umumnya. Pada penelitian banyak disebutkan bahwa kurikulum 2013 menuntut peserta didik untuk inovatif, kreatif, inisiatif agar potensi yang dimiliki dapat berkembang. Studi ini dilakukan mengumpulkan informasi yang cukup mengenai implementasi kurikulum 2013 bagi peserta didik berkebutuhan khusus dengan metode yang digunakan pada studi ini adalah melalui studi literatur yang mengumpulkan beberapa penelitian mengenai implementasi kurikulum 2013 bagi peserta didik berkebutuhan khusus.
课程是关于目标、内容、学习材料和学习方法的规划和安排。它被学校用来实施学习过程，以实现教育目的，使其更有效和有效地运作，并旨在培养个别学习者。2013年特殊儿童课程发展适应其条件和障碍类型。但我们所知道的是，残疾儿童有这些障碍(Budi et al, 2021)。在许多研究中，2013年的课程要求学习者创新、创造性、主动性，以发挥其潜力。本研究收集了关于2013年特殊需要学习者的具体课程实施的足够信息，该课程采用的方法是通过文献研究，收集关于2013年特殊学习者的课程实施的研究。
{"title":"Implementasi Kurikulum 2013 Bagi Peserta Didik Berkebutuhan Khusus","authors":"S. Budi","doi":"10.29408/edc.v17i2.9158","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i2.9158","url":null,"abstract":"Kurikulum adalah suatu perencanaan dan pengaturan mengenai tujuan, isi, materi pembelajaran dan metode pembelajaran. Hal ini digunakan oleh pihak sekolah dalam melaksanakan proses pembelajaran untuk mencapai tujuan pendidikan dan agar berjalan lebih efektif dan efesien, serta ditujukan untuk mengembangkan individu masing-masing peserta didik. Pada pengembangan kurikulum 2013 untuk anak berkebutuhan khusus disesuaikan dengan kondisi dan jenis hambatannya. Namun yang kita ketahui bahwa anak berkebutuhan khusus memiliki hambatan menurut (Budi et al., 2021)Anak berkebutuhan khusus adalah anak yang memiliki karakteristik yang berbeda dari anak-anak lain pada umumnya. Pada penelitian banyak disebutkan bahwa kurikulum 2013 menuntut peserta didik untuk inovatif, kreatif, inisiatif agar potensi yang dimiliki dapat berkembang. Studi ini dilakukan mengumpulkan informasi yang cukup mengenai implementasi kurikulum 2013 bagi peserta didik berkebutuhan khusus dengan metode yang digunakan pada studi ini adalah melalui studi literatur yang mengumpulkan beberapa penelitian mengenai implementasi kurikulum 2013 bagi peserta didik berkebutuhan khusus.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"56 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-25","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"84602876","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.4.12
K. Mandel, Tünde Morvai
A tanulmány a határon túli magyar oktatástámogatási rendszert, annak irányait tekinti át a 2010 és 2022 közötti időszakban. A tanulmány célja bemutatni, hogy a vizsgált periódus alatt melyek voltak a határon túli magyar oktatástámogatási prioritások és ezek milyen intézkedésekben, programokban és fejlesztésekben nyilvánultak meg. Vizsgálódásunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a határon túli magyar oktatástámogatási rendszer léte és fejlesztése mind anyagilag, mind szimbolikus, kisebbségpolitikai értelemben kiemelt fontosságú a határon túli magyar oktatási intézmények és azok szereplői számára. E támogatási rendszer fejlesztési lehetőségét egy belső és külső monitoringra épülő minőségbiztosítási rendszer kiépítésében látjuk.
{"title":"Határon túli magyar oktatási támogatások 2010 és 2022 között","authors":"K. Mandel, Tünde Morvai","doi":"10.1556/2063.31.2022.4.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.4.12","url":null,"abstract":"A tanulmány a határon túli magyar oktatástámogatási rendszert, annak irányait\u0000 tekinti át a 2010 és 2022 közötti időszakban. A tanulmány célja bemutatni, hogy\u0000 a vizsgált periódus alatt melyek voltak a határon túli magyar oktatástámogatási\u0000 prioritások és ezek milyen intézkedésekben, programokban és fejlesztésekben\u0000 nyilvánultak meg. Vizsgálódásunk alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy\u0000 a határon túli magyar oktatástámogatási rendszer léte és fejlesztése mind\u0000 anyagilag, mind szimbolikus, kisebbségpolitikai értelemben kiemelt fontosságú a\u0000 határon túli magyar oktatási intézmények és azok szereplői számára. E támogatási\u0000 rendszer fejlesztési lehetőségét egy belső és külső monitoringra épülő\u0000 minőségbiztosítási rendszer kiépítésében látjuk.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"127 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"89686608","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.4.8
László Tamás Szabó
A globalizálódás mint civilizációs fejlemény gyökeresen új feltételek közegébe helyezte a képzés, a tanítás és tanulás világát. Ez az írás e problémakört vizsgálja, azt, miféle hatások formálják a szóban forgó világot az új feltételek közegében mind a szervezett, intézményes tanítás/tanulás, mind a szabadidős tanulás terepén. Választott nézőpontunk a szaknyelvi metaforával „rejtett tanterv”-nek nevezett jelenségvilág. A szakirodalom kettős értelemben használja ezt a metaforát: részint hatásforrásként (rejtett tanterv/hidden curriculum, implicit tanterv, latens curriculum, nem tervezett curriculum), részint e hatásforrás hozamaiként (hallgatólagos tudás, implicit tudás, a viselkedés nem verbalizált szabályrendszerének – rituálék – felismerése és elsajátítása). Mindezek a tanítás mintegy nem szándékolt mellékhatásaiként jönnek létre és közvetítődnek a tanulóhoz (gyermekhez és felnőtthöz egyaránt). Ezek azok a pszichikus képződmények (ismeret, attitűd, szokás, cselekvési és reagálási mód), amelyek – meghatározó tananyagként – tipikus, azaz gyakorta ismétlődő (rituálék) tanulási tapasztalatokként foglalhatók össze. Az új tanulási környezet meghatározó jellemzője a vizualitás (képek) erőteljes térnyerése a szavakból épülő fogalmi nyelv mellett. A globális környezet globális kompetenciák kimunkálását várja az oktatástól; e téren a pandémia alatti online oktatást vizsgáló tanulmányok nem nyújtanak vigasztaló képet, viszont jelezzük azokat a hazai fejleményeket, terveket és kimunkált tanulást segítő/támogató tartalmi és módszerbeli kezdeményeket, amelyek némi reményre jogosítanak. Számbavesszük az új tanulási környezet kommunikációs sajátosságainak nem tervezett – pozitív és negatív – rejtett tantervi hatásait (észlelési sebesség, figyelem, információ vs. tudás, új típusú tanári és tanulói szerepek, partnerségi viszonyok, tudásmonopólium stb.). A szakirodalom nyomán szólunk a hálózatos világban létrejövő újfajta közösségek és identitások jellemző vonásairól.
{"title":"Rejtett tanterv a változó tanulási környezetben","authors":"László Tamás Szabó","doi":"10.1556/2063.31.2022.4.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.4.8","url":null,"abstract":"A globalizálódás mint civilizációs fejlemény gyökeresen új feltételek közegébe\u0000 helyezte a képzés, a tanítás és tanulás világát. Ez az írás e problémakört\u0000 vizsgálja, azt, miféle hatások formálják a szóban forgó világot az új feltételek\u0000 közegében mind a szervezett, intézményes tanítás/tanulás, mind a szabadidős\u0000 tanulás terepén. Választott nézőpontunk a szaknyelvi metaforával „rejtett\u0000 tanterv”-nek nevezett jelenségvilág. A szakirodalom kettős értelemben használja\u0000 ezt a metaforát: részint hatásforrásként (rejtett tanterv/hidden curriculum,\u0000 implicit tanterv, latens curriculum, nem tervezett curriculum), részint e\u0000 hatásforrás hozamaiként (hallgatólagos tudás, implicit tudás, a viselkedés nem\u0000 verbalizált szabályrendszerének – rituálék – felismerése és elsajátítása).\u0000 Mindezek a tanítás mintegy nem szándékolt mellékhatásaiként jönnek létre és\u0000 közvetítődnek a tanulóhoz (gyermekhez és felnőtthöz egyaránt). Ezek azok a\u0000 pszichikus képződmények (ismeret, attitűd, szokás, cselekvési és reagálási mód),\u0000 amelyek – meghatározó tananyagként – tipikus, azaz gyakorta ismétlődő (rituálék)\u0000 tanulási tapasztalatokként foglalhatók össze. Az új tanulási környezet\u0000 meghatározó jellemzője a vizualitás (képek) erőteljes térnyerése a szavakból\u0000 épülő fogalmi nyelv mellett. A globális környezet globális kompetenciák\u0000 kimunkálását várja az oktatástól; e téren a pandémia alatti online oktatást\u0000 vizsgáló tanulmányok nem nyújtanak vigasztaló képet, viszont jelezzük azokat a\u0000 hazai fejleményeket, terveket és kimunkált tanulást segítő/támogató tartalmi és\u0000 módszerbeli kezdeményeket, amelyek némi reményre jogosítanak. Számbavesszük az\u0000 új tanulási környezet kommunikációs sajátosságainak nem tervezett – pozitív és\u0000 negatív – rejtett tantervi hatásait (észlelési sebesség, figyelem, információ\u0000 vs. tudás, új típusú tanári és tanulói szerepek, partnerségi viszonyok,\u0000 tudásmonopólium stb.). A szakirodalom nyomán szólunk a hálózatos világban\u0000 létrejövő újfajta közösségek és identitások jellemző vonásairól.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"4 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"73084806","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.4.6
István Polónyi
Az iskolázottság növekedése az előrejelzések szerint nem lassul. Ugyanakkor a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek alakulása sajátos képet mutat. Az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági egyenlőtlenségek egy fordított Kuznets-görbének nagyjából megfelelő lefutást mutatnak a magasabb iskolázottság időszakában. Azonban az országcsoportok nagy részében ez kiegészül egy ellentétes görbületű résszel az alacsonyabb iskolázottság időszakában. Így egy hullámszerű alakulás jellemzi az iskolázottsági egyenlőtlenségeket az iskolázottsággal együtt vizsgálva. A cikk ezután nagyszámú UNESCO-tagország adatai alapján a humántőke-eloszlást elemzi, amelynek eredménye egyértelműen Nessie-görbét mutat, vagyis a legmagasabb HDI-percentilis országaiban lényegesen magasabb a humán tőke, mint a többi percentilis országaiban. Összegzésként az írás megerősíti azt a feltételezést, hogy a globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével mind az iskolázottsági különbségek, mind az emberi tőkeeloszlás egyenlőtlenségei növekednek.
{"title":"Globalizáció és egyenlőtlenségek – oktatásban és az emberi tőkében","authors":"István Polónyi","doi":"10.1556/2063.31.2022.4.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.4.6","url":null,"abstract":"Az iskolázottság növekedése az előrejelzések szerint nem lassul. Ugyanakkor a\u0000 globalizáció nyomán az iskolázottság növekedésével az iskolázottsági\u0000 egyenlőtlenségek alakulása sajátos képet mutat. Az iskolázottság növekedésével\u0000 az iskolázottsági egyenlőtlenségek egy fordított Kuznets-görbének nagyjából\u0000 megfelelő lefutást mutatnak a magasabb iskolázottság időszakában. Azonban az\u0000 országcsoportok nagy részében ez kiegészül egy ellentétes görbületű résszel az\u0000 alacsonyabb iskolázottság időszakában. Így egy hullámszerű alakulás jellemzi az\u0000 iskolázottsági egyenlőtlenségeket az iskolázottsággal együtt vizsgálva.\u0000 A cikk ezután nagyszámú UNESCO-tagország adatai alapján a humántőke-eloszlást\u0000 elemzi, amelynek eredménye egyértelműen Nessie-görbét mutat, vagyis a\u0000 legmagasabb HDI-percentilis országaiban lényegesen magasabb a humán tőke, mint a\u0000 többi percentilis országaiban.\u0000 Összegzésként az írás megerősíti azt a feltételezést, hogy a globalizáció nyomán\u0000 az iskolázottság növekedésével mind az iskolázottsági különbségek, mind az\u0000 emberi tőkeeloszlás egyenlőtlenségei növekednek.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"204 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"80305165","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：