Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.12
Péter Harsányi
{"title":"A nép hangja Isten hangja: populizmus és vallás viszonya","authors":"Péter Harsányi","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.12","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"90 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"75920416","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.8
Gábor Péteri, Bernadett Szilágyi
A 2010. évi kormányváltást követően az egyházi fenntartású intézmények köznevelésen belüli súlya gyors növekedésnek indult. Rövid idő alatt érzékelhetővé váltak az egyházi iskolák térnyerésének társadalmi következményei is. A lezajlott változásokhoz hozzájárultak az új finanszírozási és gazdálkodási szabályok. A tanulmány az egyházi fenntartású oktatási intézmények finanszírozásának és gazdálkodási gyakorlatának vizsgálatával arra a következtetésre jut, hogy i) a köznevelés finanszírozásában az elvárt szektorsemlegesség nem valósul meg; ii) a kedvezőbb pénzügyi helyzetben lévő egyházi iskolák működése viszont hatékonyabb, mint a központosított intézményeké; ugyanakkor iii) az egyházi fenntartású intézmények gazdálkodásának nyilvánossága és így elszámoltathatósága korlátozott.
{"title":"Egyházak a köznevelési költségvetésben","authors":"Gábor Péteri, Bernadett Szilágyi","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.8","url":null,"abstract":"A 2010. évi kormányváltást követően az egyházi fenntartású intézmények\u0000 köznevelésen belüli súlya gyors növekedésnek indult. Rövid idő alatt\u0000 érzékelhetővé váltak az egyházi iskolák térnyerésének társadalmi következményei\u0000 is. A lezajlott változásokhoz hozzájárultak az új finanszírozási és gazdálkodási\u0000 szabályok. A tanulmány az egyházi fenntartású oktatási intézmények\u0000 finanszírozásának és gazdálkodási gyakorlatának vizsgálatával arra a\u0000 következtetésre jut, hogy i) a köznevelés finanszírozásában az elvárt\u0000 szektorsemlegesség nem valósul meg; ii) a kedvezőbb pénzügyi helyzetben lévő\u0000 egyházi iskolák működése viszont hatékonyabb, mint a központosított\u0000 intézményeké; ugyanakkor iii) az egyházi fenntartású intézmények gazdálkodásának\u0000 nyilvánossága és így elszámoltathatósága korlátozott.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"51 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"79209270","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.15
{"title":"Bővülő egyházi oktatás – Absztraktok angolul","authors":"","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.15","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"75 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"86312221","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.7
Eszter Kodácsy-Simon, Etelka Seres-Busi
Az egyházi iskolák céljainak és jellemzőinek vizsgálata között egyre fontosabb, hogy szerepet kapjon a diákok aktív konstruáló szerepére való utalás is. Jelen feltáró jellegű kutatásban 37 egyházi fenntartású iskolában frissen érettségizett, illetve az adott tanévben érettségiző diákkal készült interjú. Olyan történetek felelevenítésére kértük őket, melyek megmutatják, hogy a diákok számára melyek az iskolájuk meghatározó sajátosságai, valamint az általuk azonosított rejtett céljai és üzenetei. Az elemzés során kulcstényezőként jelent meg a kódok között a „sokféleség, sokszínűség” szempontja, melyet a diákok személyes erőforrásaikat aktiváló tényezőként említenek például az életkérdésekkel való foglalkozás vagy a saját világkép és hitmegélés alakítása kapcsán is. A tanulmány bemutatja a magfogalom kapcsolódásait és a diákok által megfogalmazott jelentéseit.
{"title":"A sokféleség mint rejtett dimenzió egyházi iskolás diákok narratíváiban","authors":"Eszter Kodácsy-Simon, Etelka Seres-Busi","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.7","url":null,"abstract":"Az egyházi iskolák céljainak és jellemzőinek vizsgálata között egyre fontosabb,\u0000 hogy szerepet kapjon a diákok aktív konstruáló szerepére való utalás is. Jelen\u0000 feltáró jellegű kutatásban 37 egyházi fenntartású iskolában frissen\u0000 érettségizett, illetve az adott tanévben érettségiző diákkal készült interjú.\u0000 Olyan történetek felelevenítésére kértük őket, melyek megmutatják, hogy a diákok\u0000 számára melyek az iskolájuk meghatározó sajátosságai, valamint az általuk\u0000 azonosított rejtett céljai és üzenetei. Az elemzés során kulcstényezőként jelent\u0000 meg a kódok között a „sokféleség, sokszínűség” szempontja, melyet a diákok\u0000 személyes erőforrásaikat aktiváló tényezőként említenek például az\u0000 életkérdésekkel való foglalkozás vagy a saját világkép és hitmegélés alakítása\u0000 kapcsán is. A tanulmány bemutatja a magfogalom kapcsolódásait és a diákok által\u0000 megfogalmazott jelentéseit.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"48 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"74368757","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.11
Judit Kuthy-Megyesi, E. Juhász
A hazai közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás magába foglalja mindazokat a nem formális, illetve informális tanulási eseményeket, amelyek részben a saját, részben a partneri kezdeményezések révén az egyes közművelődési intézményekben létrejönnek (vö. Juhász–Szabó 2016; Kozma et al. 2015). Ezek a tanulási alkalmak aktív (rendszeres és nem rendszeres művelődési formák szervezői, szolgáltatói, résztvevői), illetve passzív (külső szervek tevékenységei, alapterületből kizárólagossággal átengedett területi, terembérlési, helyszínbiztosítási) formában valósulnak meg a helyi közösségek igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével. A területspecifikus igényekre és adottságokra építő közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás hátránykompenzáló, esélyteremtő funkciói empirikus vizsgálatunk alapján beazonosíthatók. A lokalitást célzó, a helyi művelődő közösségeket központba helyező szakmai szemlélet a vizsgálati eredmények tükrében a közművelődés csúcsintézményeiben (N = 197) még további fejlesztési kezdeményezéseket igényel, de regionálisan már eredménnyel mérhető.
{"title":"Regionális hátránykompenzáció a közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás segítségével","authors":"Judit Kuthy-Megyesi, E. Juhász","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.11","url":null,"abstract":"A hazai közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás magába foglalja mindazokat\u0000 a nem formális, illetve informális tanulási eseményeket, amelyek részben a\u0000 saját, részben a partneri kezdeményezések révén az egyes közművelődési\u0000 intézményekben létrejönnek (vö. Juhász–Szabó 2016; Kozma et al.\u0000 2015). Ezek a tanulási alkalmak aktív (rendszeres és nem rendszeres\u0000 művelődési formák szervezői, szolgáltatói, résztvevői), illetve passzív (külső\u0000 szervek tevékenységei, alapterületből kizárólagossággal átengedett területi,\u0000 terembérlési, helyszínbiztosítási) formában valósulnak meg a helyi közösségek\u0000 igényeinek, szükségleteinek figyelembevételével. A területspecifikus igényekre\u0000 és adottságokra építő közművelődésben megvalósuló kulturális tanulás\u0000 hátránykompenzáló, esélyteremtő funkciói empirikus vizsgálatunk alapján\u0000 beazonosíthatók. A lokalitást célzó, a helyi művelődő közösségeket központba\u0000 helyező szakmai szemlélet a vizsgálati eredmények tükrében a közművelődés\u0000 csúcsintézményeiben (N = 197) még további fejlesztési\u0000 kezdeményezéseket igényel, de regionálisan már eredménnyel mérhető.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"99 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"81243567","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.9
Enikő Major, Katinka Bacskai, Ágnes Engler
A nevelés értékátadó folyamat (Simon 2016), amire hatással van a vallásosság (Pusztai 2011). A pedagógusok értékközvetítő szerepe jelentős a tanulók életében. A tanulmányunkban öt csoportba (Bacskai 2008) sorolt, az oktatási színtér két (állami, egyházi) szektorában foglalkoztatott pedagógusok által rangsorolt értékek összehasonlításával az értékközvetítő nevelés jelentőségét mutatjuk be. Papíralapú kérdőíves adatfelvételünket 16 tiszántúli felekezeti iskolában vettük fel negyedikeseket tanító pedagógusok körében 2020-ban, ehhez szűkítettük a Kopp Mária Intézet Értékteremtő gyermeknevelés reprezentatív országos kutatásának adatbázisát az ország keleti régiójára. Eredményeink megerősítették az egyénre és közösségre vonatkozó társadalmi tőke szempontjából hasznos nevelési értékeket.
{"title":"Nevelési értékpreferenciák az állami és egyházi iskolákban","authors":"Enikő Major, Katinka Bacskai, Ágnes Engler","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.9","url":null,"abstract":"A nevelés értékátadó folyamat (Simon 2016), amire hatással van a\u0000 vallásosság (Pusztai 2011). A pedagógusok értékközvetítő\u0000 szerepe jelentős a tanulók életében. A tanulmányunkban öt csoportba\u0000 (Bacskai 2008) sorolt, az oktatási színtér két (állami,\u0000 egyházi) szektorában foglalkoztatott pedagógusok által rangsorolt értékek\u0000 összehasonlításával az értékközvetítő nevelés jelentőségét mutatjuk be.\u0000 Papíralapú kérdőíves adatfelvételünket 16 tiszántúli felekezeti iskolában vettük\u0000 fel negyedikeseket tanító pedagógusok körében 2020-ban, ehhez szűkítettük a Kopp\u0000 Mária Intézet Értékteremtő gyermeknevelés reprezentatív országos kutatásának\u0000 adatbázisát az ország keleti régiójára. Eredményeink megerősítették az egyénre\u0000 és közösségre vonatkozó társadalmi tőke szempontjából hasznos nevelési\u0000 értékeket.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"17 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"74422095","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.5
Judit Keller, Alexandra Szőke
Tanulmányunk az egyházi fenntartók számának növekedését vizsgálja az óvodai szektorban. Azt kívánjuk feltérképezni, hogy az iskolákhoz képest decentralizáltan működő óvodák esetében milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az egyházi fenntartók növekvő jelenléte kapcsán. A cikkben bemutatjuk az egyházi fenntartás növekedésének mértékét, az átvétel módjait és az egyházi fenntartóra vonatkozó szabályozási környezetet. Továbbá egy feltáró empirikus kutatás eredményeire alapozva vizsgáljuk, hogy az egyházi fenntartók megjelenése milyen lehetőségeket és korlátokat jelent a mindennapi szakmai munka terén az óvodapedagógusok számára a munkavégzés körülményei, a szakemberi ellátottság, valamint gyermekek felvétele és a pedagógiai program tekintetében.
{"title":"Egyházi óvodák: munkakörülmények és szakmai autonómia óvónői szemmel","authors":"Judit Keller, Alexandra Szőke","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.5","url":null,"abstract":"Tanulmányunk az egyházi fenntartók számának növekedését vizsgálja az óvodai\u0000 szektorban. Azt kívánjuk feltérképezni, hogy az iskolákhoz képest\u0000 decentralizáltan működő óvodák esetében milyen hasonlóságok és különbségek\u0000 figyelhetők meg az egyházi fenntartók növekvő jelenléte kapcsán. A cikkben\u0000 bemutatjuk az egyházi fenntartás növekedésének mértékét, az átvétel módjait és\u0000 az egyházi fenntartóra vonatkozó szabályozási környezetet. Továbbá egy feltáró\u0000 empirikus kutatás eredményeire alapozva vizsgáljuk, hogy az egyházi fenntartók\u0000 megjelenése milyen lehetőségeket és korlátokat jelent a mindennapi szakmai munka\u0000 terén az óvodapedagógusok számára a munkavégzés körülményei, a szakemberi\u0000 ellátottság, valamint gyermekek felvétele és a pedagógiai program\u0000 tekintetében.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"4 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"82518503","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-20DOI: 10.1556/2063.31.2022.3.4
János Zolnay
A tanulmány két részletes vizsgálat alapján egy kelet-magyarországi térségben elemzi az iskolaegyháziasítás folyamatának korszakait és hatását a helyi oktatási kvázipiacra. Az első korszakban az egyházi iskola szigorú hitelvi igazodást követelt diákoktól és pedagógusoktól egyaránt. A második fázist az autonóm intézményi leválások jellemzik: az iskolák azért kezdeményezték a fenntartóváltást, hogy szelektálhassanak a jelentkező diákok közül. Ezeknek az iskoláknak a vallásos jellege, illetve a diákok és tanárok hitvallása puszta formalitás. A harmadik korszakban a folyamatnak a régióban domináns kálvinista egyház oktatási logisztikai érdekei szabnak határt. Az egyházmegye csak abban az esetben engedélyezi újabb iskola átvételét vagy alapítását, ha az nem teremt konkurenciát a már működő kálvinista iskoláknak. Az iskolák államosítása után helyi szinten közpolitikai vákuum alakult ki, és ezen az egyházi iskolák arányának jelentős növekedése sem változtatott.
{"title":"„Hová tűntek a magyar gyerekek?”","authors":"János Zolnay","doi":"10.1556/2063.31.2022.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/2063.31.2022.3.4","url":null,"abstract":"A tanulmány két részletes vizsgálat alapján egy kelet-magyarországi térségben\u0000 elemzi az iskolaegyháziasítás folyamatának korszakait és hatását a helyi\u0000 oktatási kvázipiacra. Az első korszakban az egyházi iskola szigorú hitelvi\u0000 igazodást követelt diákoktól és pedagógusoktól egyaránt. A második fázist az\u0000 autonóm intézményi leválások jellemzik: az iskolák azért kezdeményezték a\u0000 fenntartóváltást, hogy szelektálhassanak a jelentkező diákok közül. Ezeknek az\u0000 iskoláknak a vallásos jellege, illetve a diákok és tanárok hitvallása puszta\u0000 formalitás. A harmadik korszakban a folyamatnak a régióban domináns kálvinista\u0000 egyház oktatási logisztikai érdekei szabnak határt. Az egyházmegye csak abban az\u0000 esetben engedélyezi újabb iskola átvételét vagy alapítását, ha az nem teremt\u0000 konkurenciát a már működő kálvinista iskoláknak. Az iskolák államosítása után\u0000 helyi szinten közpolitikai vákuum alakult ki, és ezen az egyházi iskolák\u0000 arányának jelentős növekedése sem változtatott.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"8 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"74295022","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Supartin Supartin, Dewi Diana Paramata, Andi Iskandar, M. Jahja, M. Yusuf, Dewa Gede eka Setiawan
The ability of teachers to choose learning strategies is an essential and significant concern. In this case, the use of technology in learning. However, not many teachers still use the old strategy, so it is necessary to test with the application of new strategies in the learning process. The intended application of the new strategy is the application of the flipped classroom learning model. The purpose of this study was to determine the differences in student learning outcomes between classes using the flipped classroom learning model and classes using conventional learning models at SMP N 2 Bolangitang Timur. This study used an experimental method with a pretest-posttest control group design. Samples or subjects were taken using the quota sampling technique, namely class VII A and VII B. The data analysis technique consisted of a normality test, homogeneity test, t-test and n-gain test. The results showed that both data were normally distributed and had a homogeneous variance. The t-test analysis at the significant level (α = 0.05) got the results where t0 = 2.24 ta = 2.02 so that H0 was rejected and H1 was accepted. So it can be concluded that there are differences in student learning outcomes between classes that use the flipped classroom learning model and classes that use conventional learning models at SMP N 2 Bolangitang Timur.
教师选择学习策略的能力是一个重要而重要的问题。在这种情况下，技术在学习中的应用。然而，使用旧策略的教师并不多，因此有必要在学习过程中测试新策略的应用。新策略的预期应用是翻转课堂学习模式的应用。本研究的目的是为了确定在Bolangitang Timur SMP N 2使用翻转课堂学习模式的班级和使用传统学习模式的班级之间学生学习成果的差异。本研究采用前测后测对照组设计的实验方法。采用定额抽样技术抽取样本或被试，即7a类和7b类。数据分析技术包括正态性检验、齐性检验、t检验和n增益检验。结果表明，两组数据均为正态分布，方差均为均匀。在显著性水平(α = 0.05)下进行t检验分析，得到t0 = 2.24 ta = 2.02的结果，因此H0被拒绝，H1被接受。因此，可以得出结论，在SMP N 2 Bolangitang Timur使用翻转课堂学习模式的班级和使用传统学习模式的班级之间，学生的学习成果存在差异。
{"title":"Penerapan Model Pembelajaran Flipped Classroom Terhadap Hasil Belajar Siswa Pada Materi Suhu dan Perubahannya","authors":"Supartin Supartin, Dewi Diana Paramata, Andi Iskandar, M. Jahja, M. Yusuf, Dewa Gede eka Setiawan","doi":"10.29408/edc.v17i1.5316","DOIUrl":"https://doi.org/10.29408/edc.v17i1.5316","url":null,"abstract":"The ability of teachers to choose learning strategies is an essential and significant concern. In this case, the use of technology in learning. However, not many teachers still use the old strategy, so it is necessary to test with the application of new strategies in the learning process. The intended application of the new strategy is the application of the flipped classroom learning model. The purpose of this study was to determine the differences in student learning outcomes between classes using the flipped classroom learning model and classes using conventional learning models at SMP N 2 Bolangitang Timur. This study used an experimental method with a pretest-posttest control group design. Samples or subjects were taken using the quota sampling technique, namely class VII A and VII B. The data analysis technique consisted of a normality test, homogeneity test, t-test and n-gain test. The results showed that both data were normally distributed and had a homogeneous variance. The t-test analysis at the significant level (α = 0.05) got the results where t0 = 2.24 ta = 2.02 so that H0 was rejected and H1 was accepted. So it can be concluded that there are differences in student learning outcomes between classes that use the flipped classroom learning model and classes that use conventional learning models at SMP N 2 Bolangitang Timur.","PeriodicalId":31831,"journal":{"name":"EDUCATIO Journal of Education","volume":"22 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"84606702","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：